A legfrissebb, Wild God album dalaival indított koncert első körben inkább hasonlított egy templomi közösség örömünnepére, mintsem egy élő alternatív rock fellépésre. A címadó nóta egyébként ugyanúgy nagyszerűen szól élőben, mint az új lemezről bármi. A kórus jelenléte és éneke azonban nemcsak ezeknek tett jót, de a régi daloknak is.
És Cave tiszteletes, a rengeteg veszteség után is a konzervatív oldalt választva a testvéri törődést, a régi értékeket hirdeti.
Az O Childrenre egy sötét időszakban született dalként emlékezik vissza, de mint elmondja, a világ olyan irányba változott és változik, ami miatt joggal aggódunk gyermekeinkért. Ennek lényegében politikán felül álló konszenzusnak kéne lennie, és szomorú, hogy mégsem az. A 2004-es dal mellett azonban igazi klasszikus kerül elő. Az 1984-es From Her to Eternity alatt a teljes zenekar megőrül. Cave sikolt és kiált, a gitár robajlik, a hegedű pedig szinte felrobban. Nehéz lenne ellenállni annak, hogy mi is a sámáni ütemekkel és dallamokkal tartsunk. De meg sem próbáljuk.