Arról nem beszélve, hogy annyit még senkit nem láttam a közönséggel pacsizni, mint Nicket. Odamegy az első sorokhoz, szinte berántják maguk közé a rajongók, ő pedig csak áll, énekel, mutogat széles mozdulatokkal és tartja nekik a kezét. A Nick Cave and the Bad Seeds igazi rockkoncertet ad még úgy is, hogy tagjai nem mai gyerekek, sok mindent átvészeltek, belül és ideológia terén is megváltoztak. De talán ezzel érett be igazán a zenéjük és előadásuk.
Talán én is ezzel értem be igazán, 50 felé közeledve, miközben még jobban értékelem ezt a fajta zenét, ami egy igazi spirituális utazás.