Így látják kínai kutatók a Magyarország és Kína közötti kapcsolatokat
Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatásáról és a két állam együttműködéséről beszélgettünk.
A világ legnagyobb fejlesztési bankja bízik az ország gazdaságában.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke, aki Varga Mihály pénzügyminiszterrel is találkozott – közölte az MTI.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúra-fejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar–kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai–Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről.
Ezt is ajánljuk a témában
Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatásáról és a két állam együttműködéséről beszélgettünk.
Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta:
A magyar–kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezők, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem.
A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítására törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában – írta közleményében az NGM.
Nagy Márton Kínában tárgyal, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki, és számos új infrastrukturális projektkezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is.
A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar–kínai közös projektek megvalósítására is.
A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0-s vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és a tompai magyar–szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon – olvasható az NGM közleményében.
Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Csiungot. A pénzügyminiszter kiemelte:
A pénzügyi együttműködés a magyar–kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A CDB budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a kelet-közép-európai régióban. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában.
Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedők ezek közül a CATL 3000 milliárdos, a Huayou Cobalt 520 milliárdos és az EVE Power 400 milliárdos forintos beruházása, valamint a BYD több milliárd eurós szegedi befektetése.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak.
A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága
– tette hozzá a pénzügyminiszter.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.