Mit vessünk, hogy arathassunk? – Így tud lépést tartani a klímaváltozással az agrárium

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

A szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot is egyre nagyobb kihívások elé állítja. Egyre többször merül fel a gazdáknál az a kérdés, hogy miként lehet ilyen körülmények között az elmúlt évekhez hasonló termésátlagokat elérni. Illetve az is, hogy érdemes-e újabb fajtákkal kísérletezni, amelyek esetleg jobban ellenállnak az aszályos időszaknak.

Ezekről kérdeztük többek között az Agrárminisztérium Sajtóosztályát, akiktől azt a választ kaptuk, hogy a termés- és élelmiszerbiztonság növelése miatt mind a biológiai, mind a környezeti hatások elleni ellenállóságot javítani kell: vagyis az ellenállóbb növényekkel, az agrotechnológia alkalmazkodásával – többek között talajállapot javító, a talajvízmegtartó képességét növelő művelési eljárásokkal és öntözéssel – és technológiai modernizációval remény van az éghajlat változás okozta esetleges károk kivédésére.

Majd azzal folytatták, hogy a tartós és elhúzódó aszályos időszakok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis

A kalászos gabonatermeléssel szembeni legfontosabb elvárások a termőképesség fokozása mellett 

• a termésstabilitás-termésbiztonság,
• a minőség stabilitás, 
• valamint az élelmiszerbiztonság javítása. 

Ezek közül a nemesítéssel elsősorban a terméspotenciált, a termésstabilitást és a minőségstabilitást javíthatjuk – húzták alá.

Számos jó alkalmazkodó-képességű fajta kapcsán folyik a szakértői munka, mint az aszálytűrő búza, kukorica és takarmánycirok, ezek nemesítése és hasonló biotechnológiai kísérletek már eddig is jó eredményeket szolgáltattak. 

Az elkövetkezendő években az új búzafajtáink mellett, az új nemesítésű zab, árpa, durumbúza, tritikálé és pelyvás kalászos fajtákkal is segíthető, hogy a hazai termelőink a megváltozott termesztési és időjárási körülmények között is jó terméseredményeket érjenek el – tekintett előre a szaktárca.

Erdősítéssel az elsivatagosodás ellen

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire kell attól tartani, hogy bizonyos területeink, például az Alföld elsivatagosodnak. Erre a minisztérium ismertette, hogy 

 Egy évszázad alatt sikerült a futóhomok helyén zárt erdőket létrehozni, megőrizni, javítani a talajt, megóvni a településeket, a termőföldeket. Csak a legutóbbi, 2019-ben indított Országfásítási Programban már több mint 184 millió fát ültettek el a magyar gazdák. „Azonban új kihívásokkal nézünk szembe, hiszen a magyar Alföldön már most olyan körülmények között gazdálkodunk, amely a klímaváltozás miatt sok más országban várható lesz a következő évtizedekben” – írták.

Fókuszban a vízmegtartás

„A víz egyre inkább kulcskérdés a mezőgazdaság számára. Éppen ezért – azzal együtt, hogy a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldások alkalmazására bíztatjuk a gazdálkodókat – támogatjuk az öntözésfejlesztési beruházásokat is a Vidékfejlesztési Program kereteit követően az új támogatási ciklusban is” – reagáltak arra a felvetésünkre, hogy az öntözőberendezések modernizálása és korszerűsítése mennyire tudják pótolni a hiányzó csapadékot.

Ezután ismertették, hogy a most ősszel megjelenő felhívás is támogatni fogja a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját. 

„Komoly eredményünk, hogy a Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 177 milliárdos forint összegben. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult vagy éppen megvalósítás alatt álló fejlesztés minden érintett termelő vagy öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent” – hangsúlyozta a tárca.

Felidézték, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd annak végrehajtási rendelete, melyek többek között a fenntartható vízgazdálkodási közösségek megalapításához kapcsolódó szabályozási környezetet tartalmazzák.

Ezen közösségek összesen több mint 97 ezer hektárnyi területen folytatnak öntözéses gazdálkodást” – sorolták.

Ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a mezőgazdasági területek egy részénél jelent megoldást, ugyanakkor az elérhető vízkészletekkel rendelkező felszíni víztestektől távoli vagy éppen domborzati okok miatt öntözéses technológia alkalmazására nem alkalmas területek esetében nem.

„Tisztázni kell, hogy a magyar mezőgazdasági területek döntő többsége ebbe a körbe tartozik. 

 A többi terület esetében gazdálkodói oldalról termelési szerkezetben és termelési gyakorlatokban alkalmazkodni kell a megváltozott klimatikus és hidrológiai viszonyokhoz” – vázolták fel a termelők előtt álló feladatokat.