Újjászületett a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyesen. A birtok neve már egybeforrt azokkal a világhírű, kiváló génállományú lófajtákkal is, mint a nóniusz vagy a gidrán.
A mezőhegyesi ménesbirtok életében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte. Ez a birtok részvényeinek értékesítéséről döntött, illetve arról is rendelkezett, hogy a tradicionális tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kell maradnia. Ennek eredményeként jött létre Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel az állami tulajdonú társaság. 2016 év végén történt meg a reprivatizáció: a magyar állam ekkor vásárolta vissza a mezőhegyesi ménesbirtokot, a szétdarabolt tevékenységeket újra egyesítette, így 2017. január 1. óta Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven működik. 2017-ben a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója is a birtok lett, az oktatási intézmény korábban a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozott.
„Az utolsó fontos lépés 2019 nyarán volt, amikor visszavásárolták a vetőmagüzemet is, amelyet korábban, a magántulajdonosi időszak alatt értékesítettek. 2016 és 2019 között alakult meg tehát véglegesen a ma is működő jogilag, szerkezetileg és dolgozói létszám tekintetében is nagy cég” – idézi fel az elmúlt évek fontosabb történéseit Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.
2016 és 2018 között Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként felügyelte a birtokon folyó munkát. A kormánybiztosi feladatokat ekkor Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes látta el, akit 2018-ban Lázár János váltott. Amikor 2022 májusában Orbán Viktor miniszterelnök ismét tárcavezetéssel bízta meg, Lázár János a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonába adta a ménesbirtok részvényeit. Jelenleg mint az alapítvány kuratóriumi elnöke vállal felelősséget a zrt. működéséért.
„A cég zártkörű részvénytársaságként működik, az alapítvány feladatai közé a közfeladatnak minősülő agrároktatás támogatása, valamint az őshonos lótenyésztés biztosítása tartozik” – magyarázza Kovács Norbert.
Hozzáteszi, hogy a tevékenységek között semmiképp nem szeretne rangsorolni. Mindegyiknek megvan a maga fontossága, térben és időben egyaránt, „van, ami jövedelem vagy költség szempontjából nagyobb hangsúllyal bír, akad, amelyik történelmi léptékű és szinte észrevehetetlen a napi munkánk során”.
Az őshonos lovak tenyésztésével kapcsolatban szerinte bátran kijelenthető, hogy az megfelelően zajlik, a körülményeket, az infrastruktúrát és a szakmai alapokat is nézve. Ennek ellenére, mondja a ménesbirtok vezérigazgatója, e tevékenységnek még nem igazán van „látszata”, hiszen maga a cél hosszú távú:
a fenntartás, a génmegőrzés, a lovassport különböző szakágaiban való sikeres szereplés.
Az elmúlt kétszáz évben sem volt ez másképp, e tekintetben nagy változás nem történt.
„Az oktatás terén ugyanakkor évtizedekben lesz mérhető az eredmény, amelyet majd az is megmutat, hogy a nálunk végzett diákok milyen pályát futnak be, milyen keresetre tesznek szert, és hasznos lesz-e számukra az a tudás, amelyet az agrárközépiskola falai között szereztek meg. Ráadásul még nem végeztek azok a tanulóink, akiket már az új szakképzési törvény előírásai szerint tanítunk, saját szakembereinkkel, az új és modern infrastruktúránkban. Az első tanévnyitót 2021 szeptemberében tartottuk az új épületben, a kollégium és a sportcsarnok átadása pedig a most szeptemberi tanévkezdéskor várható. Mindemellett folyamatosan fejlesztjük a tanműhelyeinket és a laborjainkat is. A 2023. szeptemberi tanévben kezdő diákok és ez az évfolyam fogja majd igazán megmutatni, hogy azok a fejlesztések, amiket az elmúlt években véghez vittünk az agrárközépiskolában, mire is voltak elégségesek” – mondja Kovács Norbert.
Az agrárágazat felértékelődését a fiatalok körében az is mutatja,
hogy a 2023-as tanévre háromszoros volt a túljelentkezés,
és a felvételt nyertek átlaga 4,0 fölött van. Azaz megdőlni látszik az a teória is, hogy mezőgazdasági képzésekre csak a közepes vagy annál rosszabb tanulmányi eredményű fiatalok jelentkeznek.
„A cég sokat áldoz arra, hogy jó munkaerőt képezzen az agrárium számára. Nem az a cél, hogy sokan legyenek, hanem az, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő tudást kapjanak. A gyakorlatukat a legmodernebb eszközökkel és gépekkel szerzik meg, sőt elmondhatom, nem titkolt célunk, hogy a diákjaink közül minél többen, minél jobb eredménnyel hasonló területen folytassák a tanulmányaikat a felsőoktatásban is” – sorolja a vezető.
A többi termelési ágazatban, mint például a tejelőszarvasmarha-tenyésztés, vetőmagtermelés és a növénytermesztés-öntözés területén kézzelfoghatóbb a változás. A növénytermesztésben nem lehet havi összehasonlítást végezni, hiszen azt egy adott évben a szélsőséges időjárás is befolyásolni tudja, lásd a 2022-es esztendőt. Az eredmények értékelése tehát bizonyos helyzetekben nehéz. A számok azonban nem hazudnak;
az elmúlt három-négy év beszámolóiból és a nemrég közzétett tavalyi adatokból is javulás rajzolódik ki.
Mindez azért fontos, mert a zrt. fent említett termelő ágazatainak a feladata a lehető legprofibb működés és így a lehető legnagyobb árbevétel és ezzel együtt a lehető legnagyobb eredmények elérése. Hiszen ezekből történik a nonprofit ágazatok (oktatás, lótenyésztés és a kettő metszeteként a turizmus) finanszírozása.
„Van egyfajta küldetésünk, hogy az itt elérhető, megvásárolt, beépített technológiákat közkinccsé tegyük, bemutassuk a jó és a rossz oldalaikat is, illetve ismertessük a költségeket és a hatásokat” – mutat rá Kovács Norbert.
Úgy véli, mindez érdekes lehet az agrártársadalomnak is. Az egyik cél a szakturizmus fejlesztése, a ménesbirtoknak dedikált kapcsolata van az Agrárkamarával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, az Állatorvostudományi Egyetemmel, és a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának hallgatóit is bevonják a tevékenységekbe.
Ennél a pontnál az igazgató hangsúlyozza, mindaz, ami nálunk elérhető, és amit a mindennapokban tesznek, nem kötelezően követendő minta, mindenki azt visz haza belőle, amit akar.
„Nem mi akarjuk kijelölni a magyar agráriumban a kötelező irányokat, hanem azt tárjuk a nagyközönség elé, hogy az itteni lehetőségek felhasználásával hogyan lehet a legjobbat a legeredményesebben kihozni a mezőgazdaságból.”
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vetőmagüzeme és a tehenészete a szakterület jelenkori elvárásai alapján „semmiben nem különbözik egy Mercedes- vagy Audi-gyártól”. A szarvasmarhatelepen robotok gondoskodnak az állatok fejéséről, a vetőmagüzemben modern és összetett gépsor látja el a feladatokat, és az 5171 hektáros öntözőrendszerrel berendezett terület gépeinek üzemeltetése sem gyerekjáték. A tehenészetben azokat a feladatokat robotizálták, amelyek a leginkább igénybe vennék az emberi munkaerőt, így a 880 állatot robotok fejik naponta akár háromszor
– egyedenként ez napi 40-41 liternyi tejet jelent.
„Szemlátomást ez sokkal jobb az állatoknak is, hiszen kimondottan szeretik a nyugalmat és a napi rendszert. A kényelmükről is gondoskodunk: vízágyakon fekszenek, a trágyát is egy automata rendszer távolítja el, és nagy figyelmet fordítunk az egyéni igények alapján történő takarmányozásukra” – villantja fel a mindennapokat Kovács Norbert.
A precíziós gazdaságok ma már elképzelhetetlenek drónok nélkül, Mezőhegyesen is többfajta segíti a munkálatokat. Közreműködnek az adatgyűjtésben, a permetező drónok pedig olyan területekre is bejutnak, amelyek nehezebben megközelíthetők, és ahol gyakrabban kell megfordulni, legyen az egy szántóföldi kertészeti kultúra, gyümölcsös vagy virágföld. A monitorozó drón egy két és fél méter fesztávú eszköz, az anyagkijuttatást végző pedig körülbelül akkora, mint két iskolai pad együttvéve, és 35 kilogrammnyi súlyt tud magával vinni a földekre. Egy másik, ugyancsak két és fél méteres szárnyfesztávú, repülő alakú drón 300 méteres magasságban szállva ezer hektáron képes olyan kiváló minőségű kamerafelvételt készíteni egy-másfél óra alatt, hogy ez alapján kiszámolható, az adott területen hány tő kukorica van.
A mezőhegyesi ménesbirtokhoz több mint 80 műemlék épület tartozik. Ezeket vagy már felújították, vagy éppen zajlik a felújításuk, és igyekeznek a megfelelően karbantartani és lehetőség szerint eredeti funkciójában használni őket. A látogatók szinte minden épületbe bemehetnek a fedeles lovardától a parancsnoki épületen át az iskoláig. Tavasztól késő őszig rendszeresen fogadnak csoportokat, az ideérkezők körbejárhatják a 240 éves birtokot,
láthatják többek között a 20-as majori törzskanca ménest, ahol a nóniusz és a gidrán tenyészkancák legelnek csikóikkal,
a központi ménesudvart, a robotizált szarvasmarhatelepet, a vetőmag-feldolgozóüzem új csarnokát vagy éppen a gépparkot. A ménes idén már negyven csikóval gyarapodott, erről Lázár János is beszámolt közösségi oldalán, „áldásnak” minősítve mindezt.
A több mint 200 éves múltra visszatekintő birtokot nem csak gyalog, kerékpárral vagy gépkocsival lehet bejárni, a „pusztai romantikára” vágyók egy kis lovaskocsin ülve is megtehetik ezt. A vendéglátásra szintúgy gondot fordítanak: frissítők és finomságok várják a betérőket a jelenleg központi épületként működő Hangai Kávézóban, a 20-as major büféjében pedig street food ételeket és egyszerűbb sült fogásokat kínálnak.
Kovács Norbert 2023-ban a birtok három legfontosabb lovakhoz kötődő rendezvényének a Szent György-napi kihajtást, a Nemzeti Fogathajtó Versenyt és a Szent Mihály-napi behajtást tartja. Ha elkészül a rendezvénycsarnok, akkor még szélesebbre tudják tárni majd a kapukat a családok és a kisebb-nagyobb társaságok előtt, sőt, az sem kizárt, hogy idővel a fiatal, esküvő előtt álló párok is felfedezik majd maguknak az itteni, valóban egyedi környezetet, atmoszférát.
A mezőhegyesi lófajták közül leginkább a nóniusz terjedt el a köztudatban, amely általában fekete és néha sötét pej kosfejű, angol-normann származású hadiló. A nóniusz és a gidrán fajta neve is az alapító mének neveire vezethető vissza. A legenda szerint az első nóniusz Napóleon seregéből származik, és hadizsákmányként került Mezőhegyesre.
Évszázadokkal ezelőtt hatalmas szerepe volt a hadiló-utánpótlásnak, -kiképzésnek: egy ország haderejét is meghatározta a lovasság, még a második világháborúban is több mint kétmillióan harcoltak lóháton.
A szintén közel kétszáz éves múltra visszatekintő balatonfüredi Anna-bálon is a mezőhegyesi nóniusz-ötösfogat kapja a legnagyobb figyelmet. Sőt, mezőhegyesi nóniuszokkal akár egy Fradi-meccsen is találkozhatunk, hiszen a Budapesti Készenléti Rendőrség lóállományának egy része Mezőhegyesről származik. Ezt a lófajtát az idegrendszere mellett a testfelépítése, genetikája teszi alkalmassá arra, hogy ne zavarja se a füst, se a zaj.
Nyitókép és fotók: Földházi Árpád/Mandiner
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Mi lesz a következő?
Mikor szűnnek meg a késések a MÁV-nál? Mi lesz a fővárosi örökségvédelemmel? Milyen állapotban van a jobboldal? Ezekről is beszéltünk Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterrel.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője úgy fogalmazott, a salgótarjániaknak megérte a Fideszre szavazniuk.
Lázár János arra kéri a határon túli magyarokat, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson Romániában.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A Ferencváros a Szpari otthonában zárta a bajnoki szereplését 2024-ben. Az már korábban eldőlt, hogy a felcsútiak telelnek az élen...
