Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan
„Ez kőkemény rasszizmus, és épp olyan aljadék, mint a többi.
Elképesztő, hogy ebben a témában kizárólag szélsőségek hallatják a hangjukat.
A minap posztoltam arról, hogy felháborít a baloldali anticionizmus olykor rendes antiszemitizmusba hajló (és az antiszemita szélsőjobb beszédmódjára is hajazó) szövegelése.
Ha Izrael egy ország, joga van az önvédelemhez, és az Izrael létjogosultságát megkérdőjelezők előbb adjanak olyan alternatívát, mely morálisan és gyakorlati szempontból alapja lehet ennek a megkérdőjelezésnek.
De ennek itt már nincs köze semmiféle önvédelemhez, max a frusztrációhoz.
Az ilyesmitől éppúgy sugárban hányok, mint mindenfajta felsőrendűségtől. Aki az ilyen szemetet nyomatja, az semmit nem tanult a történelemből. Azt mondják az ezt propagálók, hogy ezek csak tények. Persze. Azok, kétségtelenül.
De pont ezeket a tényeket használja az antiszemita beszédmód is.
(Mellesleg az askenázi belterjesség a Crohn betegséggel és egyéb genetikai nyavalyákkal is pontosan ugyanilyen tények, ahogyan minden nemzet vagy etnikai csoport esetében vannak kellemetlen tények a dicső tények mellett.) A tény másodlagos a kontextushoz vagy a tények által sugallt üzenethez képest.
Persze ha van mindenféle rasszizmus és fasizmus, miért lenne ez alól kivétel éppen a zsidó rasszizmus és fasizmus?
Minden szar ember ugyanolyan szerte a sártekén.”