Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Nyitókép: Böjtös Gábor
Lassan a képregénybörzére megjelent újdonságok végére érünk, de azért akad még pár nagy meglepetés és örömhír így a nagyszerűen sikerült Nick Cave-koncert után, aminek még mindig a hatása alatt vagyunk. Addig viszont a Fumax Kiadó kiadványait szedtem össze, amik ezúttal kimondottan színes felhozatalt jelentenek, noha a jelzőbe könnyen bele lehetne kötni, mivel a kiadó újdonságainak több mint a fele fekete-fehér manga.
És mondanám, hogy ezeket ezentúl inkább elengedem, de az egyik van olyan erős, hogy ilyet véletlenül se tegyek.
Ezt is ajánljuk a témában
40 éve nyomják a show-t, de egy percig sem látszik úgy, hogy fáradnának – a kortalan Nick Cave a rossz magokkal olyan koncertet adott, hogy ha nem énekelünk, tátva maradt volna a szánk.
A Junji Ito Macskanaplója: Yon és Muu című puhafedeles manga egy különleges kötet, amit Junji Ito írt és rajzolt. A japán kultúrát és a mangákat szeretők számára jól ismert mangaka (manga-művész) ugyan főleg a horror témában alkot, de lényegében macskás sztorija sem nélkülözi a zsáner bizonyos elemeit. Ezúttal azonban nem kell nagy dolgokra gondolni, nem szörnyetegek bukkannak fel a fekete-fehér oldalakon, hanem macskák.
Ami azért érdekes, mert Junji Ito kutyás, de egy nap menyasszonya, A-ko meggyőzi, hogy fogadjanak be két macskát. Yon és Muu azonban olyan, mintha átok ülne rajtuk.
A 112 oldalas mangában a horror leginkább az, ahogy az alkotó látja a bundás jószágokat és fura viselkedésüket, valamint az emberi karakterek eltúlzott reakcióinál érezni a műfaj jellegzetességeit. Sőt, nekem talán A-ko fehér szemei voltak a legborzasztóbbal. Ettől függetlenül a Junji Ito Macskanaplója, amit autentikusan hátulról előre, jobbról balra kell olvasni, igazából egy kedves kis történet, fura, de azért élvezhető, sokszor mégis fárasztó humorral.
Nem mindenkinek való, de a mangások és macskások sok mindent értékelhetnek benne.
A Joker: A batbébi-hadművelet 1. Satoshi Miyagawa és Keisuke Gotoh mangája, vagyis abból az első, puhafedeles kötet, amely lényegében visszakanyarodik a kezdetekhez. Talán sokan emlékeznek még a vegyi anyagokkal teli tartályra, melybe Batman ellenfele belezuhant, hogy megszülessen Joker. Nos, a bajkeverő ezúttal Batmant juttatja ugyanoda, ám a vegyszer megváltozott, ahogy ettől Bruce is.
Mert ahogy az ajánló is mondja, Batman főellenségével, a Jokerrel ezúttal egy olyan csatatéren csap össze, ahol még sosem: a pelenkázóasztalon!
Ezt is ajánljuk a témában
Lehet még újat mutatni a képregényfilmekben? Todd Phillips 2019-ben megmutatta, hogy a realizmussal igen, idén pedig némi musical-hatás mellett vetíti két főre a már ismert őrületet.
Joker ugyanis arra vállalkozik, hogy felneveli a Batmanből lett csöppséget, aki aztán ismét az igazság álarcos hőse lehet, hogy végre ismét megküzdhessenek. Persze ez a vállalás sokkal nehezebb, mint ahogy azt az elmebeteg bűnöző gondolná, és hát Harley Quinn sem fakad dalra a boldogságtól, hogy puding ilyesmire pazarolja az idejét. Mondjuk, én sem fakadtam. Hagyján, hogy a koncepció is abszurd, az egész nagyon elvont és bugyuta, amihez úgy tűnik, túl európai és konzervatív vagyok. Szóval csak óvatosan!
Robert Rodriguez 2019-es filmje, a sci-fi-akció Alita: A harc angyala kifejezetten jól sikerült, Christoph Waltz és Jennifer Connelly pedig mindent megtett azért, hogy érdemleges színészek is feltűnjenek a 2 órás mozifilm alatt. A hossz ellenére azonban a sztori a mozifilmben sajnos nem ért véget, azóta is várjuk a folytatást, és ugyan nem gondoltuk volna, de a Fumaxnak hála lehet, hogy előbb olvassuk végig a mangát magyarul, minthogy mozgóképen látnánk a fejleményeket.
Hiszen megérkezett Yukito Kishiro mangaka klasszikus és kultikus mangája, az Alita, a harc angyala első puhafedeles kötete, amely a már ismert sztori egy részét mutatja, melyben Ido Daisuke, Zalem kiberorvosa a szeméttelepen talál egy kiborg lányt, aztán feljavítva harci gépezetet készít belőle.
A 224 oldal eleje színes, fényesebb papíron, majd átalakul normál mangává, ezúttal is autentikus módon, hogy a végére ne is csodálkozzunk azon, hogy miért kellett itt-ott változtatni az adaptációban ahhoz, hogy a filmet szélesebb közönségnek lehessen bemutatni a mozikban. Az Alita izgalmas, egészen brutális és beteg néhol, de ez jól is áll neki, így a cyber-akció tökéletesen működik a mangában, ami hiánypótló klasszikus a stílus és az ázsiai kultúra kedvelőinek.
Ezt is ajánljuk a témában
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
L. Frank Baum 1900-ban született meséjét talán mindenki ismeri, de legalábbis egy-egy karakterével vagy eseményével tisztában van. Főleg, hogy 1939-ben klasszikus filmfeldolgozás született a történetből, Judy Garland főszereplésével. A mese koncepciója, hogy a Dorothy nevű kislány, Toto kutyájával, egy tornádónak köszönhetően átkerül egy mesebeli világba,
ahol aztán egy madárijesztő, egy bádogember és egy oroszlán társaságában indulnak meg a Smaragdvárosba, hogy Óz, a nagy varázsló segítségét kérjék és megharcoljanak a gonosz északi boszorkával. Ki szívért, ki bátorságért, ki agyért, ki pedig azért, hogy haza juthasson Kansasba.
A szöveget Eric Shanower adaptálta a képregényhez, melynek rajzaiért a Marvel-rajzoló Skottie Young a felelős, és mint olyan, nagyszerűen helytállt. Akár a karakterekről, akár a világról beszélünk, egy színes és élettel teli mesét kapunk, aminél a stílusnak hála sikerült elvenni az események élét.
Jómagam gyerekként nagyon szerettem a hang-mesekazettát, de amúgy valahogy soha nem volt kedvencem az Óz, amit felnőtt koromra jószerivel el is felejtettem. Így külön meglepetés volt, hogy azért itt bőven van brutalitás és csak úgy hullanak a különböző szereplők. Nos, ez a képregényben azért egész baráti módon lett megoldva, miközben a látvány maga nagyon jól néz ki, a Fumax ráadásul a normál 192 oldalas, keményfedeles kiadás mellett egy extrákkal, vázlatokkal telepakolt, 208 oldalas, védőborítós, limitált verziót is megjelentetett a Marvel különleges képregényéből. A mese rajongóinak kötelező!
Óz, a nagy varázsló, Joker: Batbébi, Alita és Junji Ito Macskanaplója
Az évből azért van még hátra bőven, így a Fumaxnak sem ezek az utolsó idei megjelenései, avagy a normál regények és mangák mellett várható hamarosan a manga Batman – Az igazság ostora 1., a keményfedeles, A Fehér Lovagot és A Fehér Lovag átkát folytató A Fehér Lovag öröksége, sőt a napokban került bejelentésre a Supergirl: A holnap hősnője, egy új Cyberpunk-képregény és az Attack on Titan-gyűjtemény.
És persze ezek még csak a bejelentett megjelenések, avagy ki tudja, mi lapul még a mindenféle különlegességet birtokló Fumax tarsolyában?
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Három bomba robbant, de az európai pusztítók voltak a legkegyetlenebbek, mikor kivégezték a csoportokba verődött tömeget.
