Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Nyitókép: Böjtös Gábor
Lassan a képregénybörzére megjelent újdonságok végére érünk, de azért akad még pár nagy meglepetés és örömhír így a nagyszerűen sikerült Nick Cave-koncert után, aminek még mindig a hatása alatt vagyunk. Addig viszont a Fumax Kiadó kiadványait szedtem össze, amik ezúttal kimondottan színes felhozatalt jelentenek, noha a jelzőbe könnyen bele lehetne kötni, mivel a kiadó újdonságainak több mint a fele fekete-fehér manga.
És mondanám, hogy ezeket ezentúl inkább elengedem, de az egyik van olyan erős, hogy ilyet véletlenül se tegyek.
Ezt is ajánljuk a témában
40 éve nyomják a show-t, de egy percig sem látszik úgy, hogy fáradnának – a kortalan Nick Cave a rossz magokkal olyan koncertet adott, hogy ha nem énekelünk, tátva maradt volna a szánk.
A Junji Ito Macskanaplója: Yon és Muu című puhafedeles manga egy különleges kötet, amit Junji Ito írt és rajzolt. A japán kultúrát és a mangákat szeretők számára jól ismert mangaka (manga-művész) ugyan főleg a horror témában alkot, de lényegében macskás sztorija sem nélkülözi a zsáner bizonyos elemeit. Ezúttal azonban nem kell nagy dolgokra gondolni, nem szörnyetegek bukkannak fel a fekete-fehér oldalakon, hanem macskák.
Ami azért érdekes, mert Junji Ito kutyás, de egy nap menyasszonya, A-ko meggyőzi, hogy fogadjanak be két macskát. Yon és Muu azonban olyan, mintha átok ülne rajtuk.
A 112 oldalas mangában a horror leginkább az, ahogy az alkotó látja a bundás jószágokat és fura viselkedésüket, valamint az emberi karakterek eltúlzott reakcióinál érezni a műfaj jellegzetességeit. Sőt, nekem talán A-ko fehér szemei voltak a legborzasztóbbal. Ettől függetlenül a Junji Ito Macskanaplója, amit autentikusan hátulról előre, jobbról balra kell olvasni, igazából egy kedves kis történet, fura, de azért élvezhető, sokszor mégis fárasztó humorral.
Nem mindenkinek való, de a mangások és macskások sok mindent értékelhetnek benne.
A Joker: A batbébi-hadművelet 1. Satoshi Miyagawa és Keisuke Gotoh mangája, vagyis abból az első, puhafedeles kötet, amely lényegében visszakanyarodik a kezdetekhez. Talán sokan emlékeznek még a vegyi anyagokkal teli tartályra, melybe Batman ellenfele belezuhant, hogy megszülessen Joker. Nos, a bajkeverő ezúttal Batmant juttatja ugyanoda, ám a vegyszer megváltozott, ahogy ettől Bruce is.
Mert ahogy az ajánló is mondja, Batman főellenségével, a Jokerrel ezúttal egy olyan csatatéren csap össze, ahol még sosem: a pelenkázóasztalon!
Ezt is ajánljuk a témában
Lehet még újat mutatni a képregényfilmekben? Todd Phillips 2019-ben megmutatta, hogy a realizmussal igen, idén pedig némi musical-hatás mellett vetíti két főre a már ismert őrületet.
Joker ugyanis arra vállalkozik, hogy felneveli a Batmanből lett csöppséget, aki aztán ismét az igazság álarcos hőse lehet, hogy végre ismét megküzdhessenek. Persze ez a vállalás sokkal nehezebb, mint ahogy azt az elmebeteg bűnöző gondolná, és hát Harley Quinn sem fakad dalra a boldogságtól, hogy puding ilyesmire pazarolja az idejét. Mondjuk, én sem fakadtam. Hagyján, hogy a koncepció is abszurd, az egész nagyon elvont és bugyuta, amihez úgy tűnik, túl európai és konzervatív vagyok. Szóval csak óvatosan!
Robert Rodriguez 2019-es filmje, a sci-fi-akció Alita: A harc angyala kifejezetten jól sikerült, Christoph Waltz és Jennifer Connelly pedig mindent megtett azért, hogy érdemleges színészek is feltűnjenek a 2 órás mozifilm alatt. A hossz ellenére azonban a sztori a mozifilmben sajnos nem ért véget, azóta is várjuk a folytatást, és ugyan nem gondoltuk volna, de a Fumaxnak hála lehet, hogy előbb olvassuk végig a mangát magyarul, minthogy mozgóképen látnánk a fejleményeket.
Hiszen megérkezett Yukito Kishiro mangaka klasszikus és kultikus mangája, az Alita, a harc angyala első puhafedeles kötete, amely a már ismert sztori egy részét mutatja, melyben Ido Daisuke, Zalem kiberorvosa a szeméttelepen talál egy kiborg lányt, aztán feljavítva harci gépezetet készít belőle.
A 224 oldal eleje színes, fényesebb papíron, majd átalakul normál mangává, ezúttal is autentikus módon, hogy a végére ne is csodálkozzunk azon, hogy miért kellett itt-ott változtatni az adaptációban ahhoz, hogy a filmet szélesebb közönségnek lehessen bemutatni a mozikban. Az Alita izgalmas, egészen brutális és beteg néhol, de ez jól is áll neki, így a cyber-akció tökéletesen működik a mangában, ami hiánypótló klasszikus a stílus és az ázsiai kultúra kedvelőinek.
Ezt is ajánljuk a témában
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
L. Frank Baum 1900-ban született meséjét talán mindenki ismeri, de legalábbis egy-egy karakterével vagy eseményével tisztában van. Főleg, hogy 1939-ben klasszikus filmfeldolgozás született a történetből, Judy Garland főszereplésével. A mese koncepciója, hogy a Dorothy nevű kislány, Toto kutyájával, egy tornádónak köszönhetően átkerül egy mesebeli világba,
ahol aztán egy madárijesztő, egy bádogember és egy oroszlán társaságában indulnak meg a Smaragdvárosba, hogy Óz, a nagy varázsló segítségét kérjék és megharcoljanak a gonosz északi boszorkával. Ki szívért, ki bátorságért, ki agyért, ki pedig azért, hogy haza juthasson Kansasba.
A szöveget Eric Shanower adaptálta a képregényhez, melynek rajzaiért a Marvel-rajzoló Skottie Young a felelős, és mint olyan, nagyszerűen helytállt. Akár a karakterekről, akár a világról beszélünk, egy színes és élettel teli mesét kapunk, aminél a stílusnak hála sikerült elvenni az események élét.
Jómagam gyerekként nagyon szerettem a hang-mesekazettát, de amúgy valahogy soha nem volt kedvencem az Óz, amit felnőtt koromra jószerivel el is felejtettem. Így külön meglepetés volt, hogy azért itt bőven van brutalitás és csak úgy hullanak a különböző szereplők. Nos, ez a képregényben azért egész baráti módon lett megoldva, miközben a látvány maga nagyon jól néz ki, a Fumax ráadásul a normál 192 oldalas, keményfedeles kiadás mellett egy extrákkal, vázlatokkal telepakolt, 208 oldalas, védőborítós, limitált verziót is megjelentetett a Marvel különleges képregényéből. A mese rajongóinak kötelező!
Óz, a nagy varázsló, Joker: Batbébi, Alita és Junji Ito Macskanaplója
Az évből azért van még hátra bőven, így a Fumaxnak sem ezek az utolsó idei megjelenései, avagy a normál regények és mangák mellett várható hamarosan a manga Batman – Az igazság ostora 1., a keményfedeles, A Fehér Lovagot és A Fehér Lovag átkát folytató A Fehér Lovag öröksége, sőt a napokban került bejelentésre a Supergirl: A holnap hősnője, egy új Cyberpunk-képregény és az Attack on Titan-gyűjtemény.
És persze ezek még csak a bejelentett megjelenések, avagy ki tudja, mi lapul még a mindenféle különlegességet birtokló Fumax tarsolyában?
Csihi-puhi, szuperképességű, legyőzhetetlen alakok, unalomig ismételt frázisok. Na, az utolsó, év végéről maradt, keményfedeles képregényekben ebből alig csurran cseppen valami.
Edgar Allan Poe vagy éppen csak az alteregója a vadnyugaton, dzsinnek és démoni teremtmények az indiánok mellett – hát ez a műfaj komolyan bármit elbír?
Kevés nosztalgikusabb emléket eleveníthetünk fel a nyolcvanas évekből, mint a Moncsicsi, a Gazdálkodj okosan, vagy a G.I. Joe, amely nyílt nyugati offenzíva volt az összeomló keleti blokkal szemben.
Némi ízelítőt kaptunk már abból, hogy New York egy alternatívája sokkal mocskosabb és halálosabb is lehet. Most pedig láthatjuk, milyen az, ha a noir Pókember útját halál szegélyezi.
Vajon a legnagyobb ellenségek együtt tudnak dolgozni, ha a szeretteik életéről és egy minden korábbinál nagyobb krízisről van szó? Az újító Halálos duó erről szól.
Amikor már azt hittük, hogy elolvastuk 2024 legjobb képregényeit, akkor akadt a kezünkbe a Vörös hős, ami könnyedén maga mögé utasítja a legtöbb tavalyi kötetet.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
