A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással készül október 6-ára, nemzeti gyásznapunk 175. évfordulójára.
„Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.
Ahogy az október 6-ai megemlékezéseknek, úgy a megtorlásról szóló történelmi előadásoknak is szabott menetük van, ami érthető, hiszen a korszak forrásai jól feltártak. A kutatás azonban folyamatos, számos olyan tény rejlik az újabban feltárt adatokban, amelyek csokorba rendezve már alkalmasak arra, hogy átszínezzék a bennünk kialakult, sokszor plakátszerűvé egyszerűsödött képet. A Magyar Összetartozás Intézete ezeket az újdonságokat, emlékezet- és identitáspolitikai fejleményeket mutatja be összeállításában, amelynek része új podcastepizódunk Hermann Róberttel (Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról), Balázs D. Attila népszerű sorozatának, a Látképnek új része, cikk az aradi Szabadság-szobor hányatott sorsáról és jelenéről; illetve diákoknak szóló, edukatív kisfilm az új MCC Plusz alkalmazásban, Limpár Péter történész munkája, amely megtekinthető a YouTube-on is. A háromszor egyperces „tiktokos” filmben a Fiumei úti sírkertben emlékezünk meg az 1848–49-es szabadságharc mártírjairól – rendhagyó módon nem a kivégzett vértanúkra, hanem azokra összpontosítva, akiket a becsületüktől próbáltak megfosztani.
Hermann Róberttel készített izgalmas podcastbeszélgetés során szó esik többek között egy kóspallagi parasztember és egy magyar gróf életének és halálának metszéspontjairól; az emlékünnepekről kiszorult magyar és nem magyar mártírjainkról; a szerencséről és a balszerencséről, illetve a bitó alá vezető út szeszélyes kanyarjairól; az Aradon kivégzett tábornokok viszonyáról a magyarsághoz, a magyar nyelvhez és a magyar helyesíráshoz; és olyan női kezdeményezésről, amelyben (megint) megelőztük a Nyugatot, csak éppen senki sem tartja ezt számon.
A Batman világában játszódó Pingvin igazi oázis a képregény-feldolgozások kietlen sivatagában: bámulatos, ahogyan az HBO sorozatában egy elsőre totálisan érdektelennek tűnő karakterre építve milyen mély és emberi drámát alkottak.
Egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a kisváros felett, ahol semmi sem az, aminek látszik, de minden veszélyt hordoz magában.
Hosszabbítanának vele.
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
