Rock Hard 1977: Még mindig lehetsz rocksztár a hetvenes években

Nyitókép: AFP/DPA/Rolf Vennenbernd

A Devir Games igazán különleges témájú, megjelenésű és mechanikájú társasjátékokkal foglalkozik. Ezt többek között az apostolokat asztalhoz ültető Ierusalem, a Mozart munkásságát asztalra költöztető Lacrimosa, és a japán történelem és kultúra felé kacsingató A fehér várkastély is bizonyította. Előbbi kettő kifejezetten kedvencem az elmúlt évekből, hiszen ötletes kártyakezelés mellett mutattak elegáns asztalképet és megoldásokat az izgalmas témákhoz.

Emiatt kifejezetten örültem, hogy egyenesen az idei Essen Spielről, Európa legnagyobb társasjátékos rendezvényéről érkezett meg a kiadó legújabb játéka.

Rock Hard 1977

Nincs is kifejezőbb, mint a játék címe, ami szinte mindent elmond a társasról, mely a rockzenészek mindennapjait mutatja be a hetvenes években. Hogy igazán autentikus legyen a koncepció kidolgozása, nem is álmodhattunk volna megfelelőbb tervezőt, hiszen a társasjátékot az a  Los Angeles-i Jackie Fox találta ki,

Emiatt aztán a hölgynek esélyesen volt némi rálátása arra, hogyan is működik egész pontosan az a bizonyos, sokat emlegetett „popszakma”, aminek jellemzői sok esetben a rock műfajban is ugyanúgy működnek. Persze itt-ott finomított rajta, cukorbomba édességbe csomagolva és pátoszos nosztalgiával megfűszerezve a szakma árnyoldalait. De ettől még a lényeg maradt: a játékosok ebben a különösen mozgalmas és kreatív korszakban alapítanak zenekart, hogy a lehető legnagyobb hírnévre tegyenek szert.

Amerikába jöttem, mesterségem címere: rocksztár

Erre mindenkinek egy éve, egészen pontosan kilenc fordulója van, amik az extra lehetőségeken felül három akciót tesznek lehetővé. Nappal, este és éjjel lehetnek aktívak a feltörekvő rocksztárok, akik a játéktábla napszaknak megfelelő területén tevékenykedhetnek. Így például, miután reggel próbáltak vagy éppen PR-tevékenységet folytattak,

Vagy éppen korán lefekszenek, ezzel megalapozva a „következő napi” játékos-sorrend kiemelt, minél előbbre lévő pozícióját. Mert a Rock hard 1977 egy egyedi, de a műfajhoz hű munkáslehelyezős játék. Ami azt jelenti, hogy sorrendben mindenki a napszakhoz illő szegmens egyik munkás-helyére teszi a figuráját, majd miután mindenki végrehajtotta az akcióját, jöhet a következő napszak, hogy a harmadik után a bevételi fázis, a felkészülés, majd az újabb „nap” érkezzen.

A munka itt ráadásul szó szerint is érthető, elvégre egy feltörekvő rockzenésznek is muszáj dolgoznia. Mindenkinek van munkája, amiből könnyebben pénzt teremthet, még ha nem is sokat. Bejárni nem muszáj, de ha valaki három nap után sem megy be a munkahelyére, akkor kirúgják. Persze ki is lehet lépni. Ha pedig valakinek nem elég a napi három akció,

Igen, itt a vicces kis finomítás, hiszen mind tudjuk, hogy miről van szó. Elvégre ez itt a szex, drogok és rock and roll világa, azt pedig szépen sikerült a játékmechanikába ültetni. Próbálunk, felvételt készítünk, dalokat írunk, interjúkat adunk, amivel ismertebbek leszünk, közben felveszünk roadokat, akik az egyéb előírt képességeink mellett a nagyobb koncertekhez szükségesek, az esti tevékenységeink pedig 5 kártyapaklival jópofa történetekkel színesítik karrierünket.

Aztán, ha a naptár végére érünk, vagy valaki 50 pontot szerez, eljön a játék vége az egyéni célok kiértékelésével, hogy a végén az győzzön, aki a legtöbbet gyűjtötte össze.

Autentikus rocksztárok

Mondjuk, hogy a munkáslehelyezős műfajon belül a Rock Hard 1977 nem okoz a megoldásaival akkora meglepetéseket, mint egy-egy másik játék a kiadónál, de azért akadnak egyedibb összetevői. Az időszakhoz kötött munka, a sok-sok, mindenféle jutalmat biztosító éjszakai elfoglaltság érdekes adalék. Amitől viszont igazán jól működik a játék, az a téma asztalra ültetése, illetve maga a dizájn. A pengetőt formázó jelző, a bakelit, a demo kazetta, a karakterek, színek, vagy éppen maga az erősítőt megformáló játékostábla mind szinte ordítja magáról, hogy mely zenei műfajt dolgozza fel.

Ha pedig valaki az életkorából fakadóan kimaradt ebből a korszakból, vagy épphogy nosztalgiázna és újra átélné a legendás időszakot, az most a Devir Games jóvoltából ezt is megteheti. A Rock Hard 1977 nem nehéz, nincs összetett szabályrendszere, de a kártyák szövegei miatt angol tudásra szükség van hozzá, ha nem kap hazai kiadást. A rock és metal zene kedvelőinek kifejezetten ajánlom, a kiadónak pedig nagy köszönet a gyorsaságért.