Mindenkit érdekel, mikor lesznek a szünetek, vizsgák, jelentkezési határidők, az okostelefontilalom és más ügyes-bajos iskolai dolgok. Mutatjuk, mit kell tudni a szeptember 2-án startoló tanévről.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Szeptember másodikán, hétfőn reggel nyolckor megkezdődött a 2024-25-ös tanév, melyben számos változás állt be a korábbi gyakorlathoz képest – írja az Index.
A legjobban talán az érdekel mindenkit, hogy miként is alakulnak idén a szünetek. Nos, a belügy rendelete szerint az őszi szünet október 26-tól (szombat) november 3-ig (vasárnap) tart. A téli szünet előtt december 20-án, pénteken tanítanak utoljára, s 21. szombattól van szünet, egészen január 4. vasárnapig. Az első tanítási nap január 6. hétfő. A tavaszi szünet április 17. nagycsütörtöktől április 27. vasárnapig tart, azaz nagyhét második felével kezdődik, s húsvét egész hete is szabad.
Az első félévnek január 17-én lesz vége, 24-ig kapják meg a diákok a félévi bizonyítványokat.
Az utolsó tanítási nap 2025. június 20., péntek lesz, a nyári szünet augusztus 31-ig tart majd.
Az általános iskola első osztályába, a következő tanévre 2025. április 10–11-én lehet beíratni a tanköteles korú tanulókat. A központi középiskolai felvételire idén december 2-ig lehet jelentkezni, a vizsgák pedig jövő január 18-án lesznek. A középfokú iskolákba jelentkezés határideje 2025. február 20. lesz az Index szerint.
A középiskolákban az őszi írásbeli érettségi vizsgák 2024. október 11-től 25-ig tartanak tartanak majd, az emelt szintű szóbeli vizsgákra 2024. november 7–11. között kerül sor, míg a középszintűekre 2024. november 18–22. között.
A tavaszi írásbeli érettségik 2025. május 5-én kezdődnek magyar nyelv és irodalommal, és május 23-án végződnek.
Az emelt szintű szóbelik június 3. és 11. között zajlanak, a középszintű szóbelikre pedig június 16. és július 2. között kerül sor – írja az Index.
Érdekesség, hogy egy új törvény szerint ezentúl bármely 55 év feletti katona átvezényelhető a tankerületekbe munkavégzésre, akkor is, ha nincs pedagógusvégzettsége, ám ebben az esetben nem tanítani fog, hanem nevelést-oktatást közvetlenül segítő, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakört lát majd el.
Nagy visszhangot váltott ki az iskolai okostelefon- és digitáliseszköz-használat korlátozása. Az ilyen eszközöket a tanítási nap elején le kell adni az iskola által meghatározott módon, és csak oktatási céllal használhatóak. Az okostelefonok használatának iskolai korlátozását a magyarok 84 százaléka támogatja. Bővebben itt írtunk a kérdésről.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új tanévtől kezdve nálunk is tilos lesz telekommunikációs eszközöket használni a közoktatási intézményekben. Utánajártunk, szükség van-e a lépésre.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem, a Madách igazgatója nem a nép nevében cselekedett, hanem egy politikai kisebbség nevében. Mutatjuk a kutatást!
A pedagógusok teljesítményértékelését ezentúl nem külsős szakértők, azaz más intézmények erre képzést kapott tanárai végzik, hanem – a tanárok közt végzett felmérés eredményének megfelelően – a saját igazgatójuk. Az igazgatókat pedig egy, a fenntartó által kijelölt képviselő értékeli majd.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég a Kormányinfón közölte, hogy a kormány folytatja a pedagógusok béremelési programját, amelynek eredményeképpen
a tanárok fizetése jövőre a terveik szerint eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezzel a miniszter szerint 2027 elejére a bruttó egymillió forintot is meghaladhatja a pedagógusok fizetése.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha nem sikerül eredményt elérni a hazánkat sújtó, migrációval kapcsolatos büntetéssel kapcsolatban, akkor a kormány vállalja, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja a déli határhoz érkező illegális bevándorlókat.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Itt van az új hangfelvétel, amelyből feketén-fehéren kiderül, mit is gondol Péter a sajátjairól.
A tanulói laptopok mellett intézményi eszközök is érkeznek az iskolákba.
Politikai okokból büntet az Európai Unió.
Volt magyar diákok készülnek perelni a román államot a román érettségin elért gyenge eredményeik miatt.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint egyre többen mennek pedagógusnak.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
