A bukott kormányfő azért egész sokáig jutott a baloldal visszafoglalásában. Aztán jött Magyar Péter.
Nyitókép: tüntetők csapnak össze a rohamrendőrökkel Budapesten 2006. október 23-án, (Fotó:JOE KLAMAR / AFP)
Baranya Róbert és Bokor Gábor írása
Tizennyolc évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én került napvilágra az őszödi beszéd, ami gyökeresen forgatta fel az ország közéletét, rég nem látott országos tiltakozáshullámot és brutális rendőri fellépést vonva maga után.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz éve került napvilágra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Ami akkor és emiatt történt, máig hatóan átrendezte a rendszerváltozás utáni magyar politikát. Itt a teljes beszéd, teljes leirattal. Ön mit csinált, amikor meghallotta a beszédet?
Csupán négy hónap telt el a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP győzelmét hozó országgyűlési választások óta, amikor szeptember harmadik vasárnapján motoros futárok jelentek meg több országos médium szerkesztőségénél egy CD-vel. Mint kiderült, a hanghordozók Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hónappal a választás után, május 26-án, a Balatonőszödön megtartott zárt MSZP-frakcióülésen elmondott záróbeszédét tartalmazták.
A ma már mindenki előtt jól ismert, trágár szavakkal teletűzdelt szónoklatban
a kormányfő gyakorlatilag kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogyan csapták be a választókat, hogyan hazudták el az ország és a gazdaság valós állapotát a hatalom megtartása, a választások megnyerése érdekében.
Az először a délutáni hírekben bejátszott beszédrészletek szinte bombaként robbantak, országos tiltakozáshullámot eredményezve.
Ha valaki ismét meg akarja hallgatni a teljes beszédet, itt megteheti:
A tüntetések már aznap este megkezdődtek a Parlament előtt, de a legsúlyosabb incidensre másnap, szeptember 18-án az MTV székháznál került sor, amikor a tüntetők összecsaptak a rosszul felszerelt, vidékről a fővárosban felvezényelt rendőri egységekkel. A bosszú nem maradt el, a következő napokban a rendőrség szinte vadászott a tüntetőkre, akikkel megalázó módon bántak, a bíróság pedig bizonyítékok nélkül, a meghamisított jelentések alapján, futószalagszerűen ítélte el őket.
A rendőri brutalitás október 23-án érte el csúcsát, amikor a kormányellenes tüntetőket rátolták a Fidesz Astoriánál megrendezett nagygyűléséről távozó békés tömegre. Az azonosító nélküli rendőrök lovasrohammal, gumilövedékekkel és kardlapozással estek neki az embereknek. Bár a kormányváltás után az akkor rendőri vezetőket bíróság elé állították, egyikük sem kapott jelentős büntetést.
A beszéd nyilvánosságra kerülése nem csak az utcán okozott felfordulást, de a politikában is.
Hiába azonban a botrány, s a példátlan bizalmi válság, a szocialistákkal koalícióban kormányzó szabaddemokraták nem vonták meg a bizalmat Gyurcsánytól, ahogy saját pártja sem, így jogilag minden maradt a régiben.
A miniszterelnöknek esze ágában sem volt lemondani, erre csak 2009 márciusában lett hajlandó, miután teljesen elfogyott körülötte a levegő. Gyurcsány ekkor nem csak a kormányfői, hanem az MSZP pártelnöki posztjáról is távozott.
Bár Gyurcsény a 2010-es választáson listáról bejutott a parlamentbe, egyre hangosabban kritizálta saját pártját és októberben saját platformot alakított. Az ellentétek azonban tovább éleződtek, végül Gyurcsány a platform megalakulása után egy évvel, tizedmagával faképnél hagyta az MSZP-frakciót és a pártot, megalakítva a Demokratikus Koalíciót.
Az új párt elnökének személye nem is lehetett kérdéses. Bár önálló képviselőcsoportot akartak maguknak, erre végül nem nyílt lehetőségük, így a szakadárok a ciklus végéig független képviselőkként ültek a parlamentben.
Gyurcsányék ekkor még nem tudtak markáns ellenzéki erővé lépni, támogatottságuk a 2014-es választásokig 2-6 százalék között mozgott, kevés esélyük lett volna a parlamenti küszöb átugrására.
A DK így csatlakozott az MSZP-t, az Együtt-PM-et, illetve a Liberálisokat magába tömörítő ellenzéki összefogáshoz, és beállt Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt mögé. Az összefogás csúfos kudarcot szenvedett a 2014-es választáson, Gyurcsány azonban az országos lista harmadik helyéről így is bejutott a parlamentbe. A DK összesen 4 képviselői helyet szerzett, így megint nem alakíthatott önálló frakciót.
A volt kormányfő pártja ebben a négy évben sem tudta igazán kinőni magát, a DK 4-5 százalék körül mozgott a két választás között.
Aztán 2018 áprilisában a Fidesz-KDNP ismét kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon: a kormánypártokra több mint 2,8 millió ember adta le a voksát, ami azt jelentette, hogy a 199 fős országgyűlésben bőven megvolt a mandátumok kétharmada a pártszövetségnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem öregedett jól.
A legnagyobb kihívók itt még a Karácsony Gergely vezette MSZP-Párbeszéd szövetség, valamint a Vona Gábor vezette Jobbik voltak, ám ők a vártnál gyengébben szerepeltek. Ekkortájt még nem volt nagy divat a később megjelent összefogósdi, senki nem akarta összegyurcsányozni magát, így a Demokratikus Koalíció külön indult.
A DK három egyéni körzetben is győzedelmeskedett és végül kilencfős parlamenti frakciót tudott alakítani. Sőt, az egy évvel később megtartott európai parlamenti választáson már ők váltak a legerősebb ellenzéki erővé, tizenhat százalékos eredményükkel négy képviselői helyet szereztek.
Gyurcsány Ferencék a választási eredményeket látva nem tétlenkedtek és beindult a korábban nem látott ellenzéki csata a pozíciókért.
A következő négy évben példátlan átrendeződés indult meg a baloldalon, aminek hátterében nem kis szerepe volt a korábbi miniszterelnöknek.
Miután a 2019-es önkormányzati választás nyomán a Városházán Gyurcsány, illetve a DK érdemi befolyást szerzett, a 2022-es parlamenti választás előtt új módszer következett. A 2018-ban még bevett, füstös szobákban meghozott háttéralkuk után egymás javára való visszalépések helyett következett az előválasztás. A közjogi értelemben semmilyen téttel nem bíró, különalkukkal terhelt procedúrán a pártok, illetve szimpatizánsaik eldöntötték, melyik körzetben melyik jelöltet indítsák a Fidesz ellen. Ezzel megvalósult a (szinte) teljes ellenzéki összefogás.
Ezt is ajánljuk a témában
A műsorvezető a fideszes kampányvideók tartalmáról kérdezte a DK vezérét, miszerint az ő emberivel van tele a Városháza.
A két és fél éve lezajlott országgyűlési választáson a DK, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és a Momentum is összefogott, miniszterelnök-jelöltjüket is előválasztáson akarták eldönteni, azonban nem jutottak messze, mert a végén Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára.
Csak a kiszivárgott információkból lehet rálátni, mennyire életképtelen volt ez az összefogás. Gyurcsány szemében a hódmezővásárhelyi polgármester komoly szálka lehetett, noha a jelöltállítási meccset kétségtelenül megnyerte, döntő befolyást szerezve a baloldalon.
Ezt is ajánljuk a témában
Az intézet szerint a baloldalon a Gyurcsány-korszak köszön vissza, ugyanúgy ő diktálja a tempót, mint a fővárosi önkormányzatban.
Az ellenzéki pártok még azon is marakodtak Márki-Zay-jal, milyen színű plakátokkal kampányoljanak. A beszámolók szerint Márki-Zay hibát hibára halmozott és hiába biztosítottak számára tanácsadókat, nem fogadta meg azoknak a javaslatait.
Kiderült később, Gyurcsány már a választás előtt több hónappal elkezdte belülről fúrni a közös miniszterelnök-jelöltjüket, akit 2021 decemberében a sajtóinformációk szerint többször is élesen kritizált.
A pont az i-n az volt, hogy a választás utáni napon Gyurcsány nemes egyszerűséggel kidobta a Márki-Zayt abból a chatcsoportból, amelyet korábban a kampányban használtak.
A csalódottság nem volt alaptalan: történetének legnagyobb választási pofonjába szaladt bele az ellenzéki koalíció. A hatpárti összefogás több mint 1,1 millióval kevesebb szavazatot kapott a kormánypártoknál. A ‘22-es voksoláson már a legnagyobb szava a Demokratikus Koalíciónak volt, miután őrizték a saját 10-12 százalékos szintjüket, az összes többi, velük társuló pártnak kevesebb volt a támogatottsága.
Ezt is ajánljuk a témában
Eddigi legjobb eredményét húzta be április 3-án a Fidesz–KDNP, a Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel induló hatpárti ellenzék pedig még a négy évvel ezelőtti eredményén is rontott. Áttekintettük a lehetséges okokat és következményeket.
2024 tavaszáig nem volt nagy átrendeződés az ellenzéki erőviszonyok között, azonban Magyar Péter megjelenésével a TISZA Párt ledarálta a baloldalt. Nem véletlen, hogy Varga Judit ex-férjének egyik legnagyobb kritikusa az ellenzéki oldalon épp Gyurcsány Ferenc lett, aki igyekszik visszalavírozni pártját korábbi támogatottsági szintjére, nem sok sikerrel.
Legutóbb szűk egy hete zajlott csörte kettejük között, a Demokratikus Koalíció első embere közösségi oldalán kérdezte fel a Tisza Párt vezetőjét: „Milyen szemétség az, hogy politikai riválisára hazug mocskot önt ahelyett, hogy tisztességes megküzdene vele? Az a megoldás, hogy aki szembe megy Önnel, azt Ön besározza?”
„Úgy kell Önt elképzelni, hogy mindenkiről összehord mindenféle disznóságot, ha éppen ehhez van kedve, vagy amikor úgy érzi, hogy az az érdeke? Mondja, amikor hazug módon mocskolódik, akkor egyébként tetszik önmagának?” – folytatta az épp könyvet publikáló DK-elnök.
Ezt is ajánljuk a témában
Könyvet írt a volt kormányfő, meg is lehet venni, ha valaki 416 oldalon keresztül szeretné gondolatait olvasni.
A Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt között folyó durva, személyeskedésig húzódó vitája komoly átrendeződést mutat,
Gyurcsányék pedig egyelőre hiába próbálnak bevetni mindent, a többi, szétmorzsolódott baloldali párt sorsára juthat a DK.
A Medián szerint már a parlamentbe se jutnának be. Ugyanakkor az sem biztos, hogy Gyurcsány a végén nem tudja úgy kavarni a dolgokat, egyelőre a Fővárosban, hogy érdemi befolyása maradjon a folyamatokra.
Ezt is ajánljuk a témában
A Századvég tudományos igazgatója úgy véli, Karácsony Gergely számára elengedhetetlen Magyar Péter támogatása, azonban egy ilyen megállapodás csak Gyurcsány Ferenc áldásával jöhet létre.
Az amerikai nagykövet a magyar demokráciát kérdőjelezte meg.
Magyar most megmutatta a híveinek és az egész országnak, hogy milyen gyáva ember is valójában.
Majdnem belesérült, nyilvánvalóan a Fidesz áldozata.
Azt hinné az ember, hogy nincs lejjebb, de úgy látszik mindig van hova süllyedni.
A bankkártyás fizetést elfogadó kereskedők száma jelentős emelkedést mutat.
Az apropót Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének képmutatásai adták.
Merre van az előre Közép-Európa számára? – a Budapest Energy and Security Talks rendezvényről tudósítunk.
