A BLM beleépült a francia kultúrába, az egykor hangosan ünnepelt filmrendező pedig inkább ennek tesz eleget, mikor a sokadik apokalipszissel rémiszti meg a filmnézőket.
Nyitókép: ADS Service
Nem lehet mindenki a legjobb. Van, akinek a hírnév; van, akinek a siker; van, akinek a botrány; van, akinek csak a középszerűség jutott. A 46 éves Alexandre Aja azonban minden, csak nem középszerű. A francia rendező 2003-ban egyszerűen berobbant a köztudatba, ami a Magasfeszültség érdeme, miközben logikátlan megoldásaival konkrétan hülyét csinált a nézőkből, akik ehhez még tapsikoltak is. És hát hogyne tették volna, mikor a film teljesen kizökkentette az erőszakszint-mérőt, új etalont teremtve ezzel a grafikus erőszakot bemutató mozik között.
Majd 2006-ban jött Wes Craven 1977-es klasszikusának hangulatos és brutális remake-je, a Sziklák szeme, amely bizonyította: nem egyszeri csodáról volt szó.
A rendező talán legnagyobb baklövése a 2008-as Tükrök, ami még így sem mondható borzalmasnak, maximum belesimult a korszak átlag felhozatalába, amit a 2010-es Piranha 3D poénnal és kellő mennyiségű vérrel, a 2019-es Préda némi állatias energiával, a 2021-es Oxigén pedig az alacsony költségvetés mellett egy remek ötlettel tett jóvá. Most, három évvel később pedig újra moziba küldték a rendezőt, méghozzá Halle Berryvel, és egy kimondottan rejtélyes trailerrel, ami halványan ugyan sejtette a koncepciót, de az ember mindig jobbat remél.
A gonosz már mindenhol ott van. Az emberiségnek kaput. A világnak annyi. Az ép ész kapitulált. Már csak a névtelen, vallási megszállott anya az (Halle Berry), aki egy eldugott, erdei házikóban próbál túlélni, mindentől óvva két fiát, Nolant és Samuelt. Az erdőbe csak úgy senki nem mehet be, kivételt ez alól kizárólag a kutya jelent. Merthogy felcserélve a szerepeket, rá a gonosz sem kíváncsi. A kígyó és akár halottak képében megjelenő entitás csak az emberekre hajt, őket akarja megrontani, akár egy érintéssel – ha pedig egy valakit elkap, a többieknek is befellegzett.
Ezt is ajánljuk a témában
Egykoron sztár volt, akiért rajongtak, de ahogy megöregedett, már a kutya sem foglalkozik vele. A szépségért és az emberek szeretetéért pedig bármire képes.
Védelmet kizárólag a faház jelent, valamint az abból induló kötelek, amiket a család tagjai kötnek magukra, mikor kimozdulnak. De élelem nincs, a gyerekek éheznek, amikor pedig anya egy elkeseredett lépésre szánja el magát, az egyik fiú megszegi a legfontosabb szabályt: Ne oldozz el!
Bár a film tele van szimbólumokkal és allegóriával, ezzel egy, a horrorba ágyazott drámát bemutatva, közben nem felejti el fenntartani a feszültséget, amit lényegében egyetlen dologgal ér el. Végig meghagyja a kételyt. Még akkor is, mikor már azt hinnénk, sikerült a végére járni a nagy talánynak, ezzel elhozva a megnyugvást. Emiatt Aja legfrissebb produkciója olyan, mintha néha a csibészkedő Shyamalan írogatott volna bele a forgatókönyvbe.
Közben a Hétszünyű Kapanyányimonyók mellé megszületik a másik legendás lény, amit megfigyelhetünk, a Fáramászó Kézengúz.
Ezzel együtt sajnos a figyelem is lankad, itt-ott a történet is fárasztóvá válik, és végül hiába az érdekes koncepció vagy az erőteljes kezdés, ami nagyjából 1 órán át tart ki. Innentől viszont az üzenet is kérdőjelessé válik, mivel pedig nem szeretnék spoilerezni, meghagyom mindenkinek a lehetőséget, hogy maga fordítsa le a saját verzióját. Mert az üzenet az, hogy nincs igazi üzenet, elvégre némi izzadságszagú kísérletezéssel sikerül a mutatvány, hogy a kételkedés végérvényesen a néző bőre alá kússzon.
De egy egyszerű katarzis lehet, jobban esett volna.
Hiszen a kevesebb néha több, amit Alexandre Aja most valahogy nem kalkulált a történetbe – bár ezt a hibát szerintem a sokat méltatott Magasfeszültségnél is elkövette. Logikai problémáim ott is, itt is akadtak, de egyébként minden neheztelés és ellenérzés mellett a Ne oldozz el! inkább csak a második felére ül le. Hogy a szülők milyen hatással vannak a gyerekre, az egyértelmű itt is, bőven lehetne róla beszélni, de valahol nem csak ez rejlik a felszín alatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Adam Drivernek Caesarként két opciója van: bánatában Új Róma bukásába és a létezés feledésébe vezeti a népet; vagy az új Kánaánba, ami a Megalopolisz.
Halle Berry átlagosan aggódó és kemény asszony, de tőle nem is vártunk sokkal jobb alakítást, míg a gyerekek sajnos éppen csak hozzák a kívánt szintet. Bár sok szempontból más a két film, mégis a 2009-es Triangle az, amit fel tudok hozni ellenpéldaként, hogy miképpen érdemes egy ilyen filmhez nyúlni. Mindent összevetve Alexandre Aja most sem váltja meg a világot, lényegében csak apró ízelítőt kapunk abból, hogy 1-2 évtizede a világ miért ünnepelte annyira a francia extrém vonalat, de akkor még nem is vert gyökeret mindenkiben a megfelelési kényszer.
Így a film címével ellentétben én bátran ajánlom az el- és feloldozást.
A 102 perces Ne oldozz el! szeptember 26-tól nézhető meg a magyar mozikban, megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
Adam Drivernek Caesarként két opciója van: bánatában Új Róma bukásába és a létezés feledésébe vezeti a népet; vagy az új Kánaánba, ami a Megalopolisz.
Új társulata már azt is bejelentette, hogy egy másik darabban is számít rá.
A miskolci CineFesten sok jó és rosszabb film is megfordult már, az idei kínálat pedig különösen színes, így a kelet-európai szekció sem semmi.
Egyébként meg Yorgos Lanthimos láthatóan úgy véli, hogy Emma Stone-ból soha nem elég, amivel azért viszonylag könnyű vitába szállni.
Egykoron sztár volt, akiért rajongtak, de ahogy megöregedett, már a kutya sem foglalkozik vele. A szépségért és az emberek szeretetéért pedig bármire képes.
A republikánus elnökjelölt ezúttal sem hazudtolta meg magát.
„A párizsi olimpia hőseit köszöntöttük. Gratulálok!” – írta a miniszterelnök.
