Nincs meg a Mol orosz olaj nélkül

Nyitókép: MTI/PAP/Piotr Polak

Rendkívül károsan hathat a magyar gazdaságra, ha rövid időn belül nem oldódik meg a Lukoil-ügy. A történet lényege az, hogy az orosz társaság által a térségünkbe (Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) küldött olajat Ukrajna már hetek óta nem engedi át. Magyarázata szerint ezzel (is) bevételkiesést kíván okozni az ukrán területeket megszállt Oroszországnak.

***

Brüsszel egyelőre ölbe tett kézzel ül

Az Európai Bizottság egyelőre nem lép fel a társulási szerződésében foglaltak tranzitkötelességét megszegő Ukrajna ellen, holott a múlt hétfőn erre vonatkozó kérést kapott Magyarországtól és Szlovákiától. Az uniós állásfoglalás szerint ugyanis a két ország egyelőre támaszkodhat saját stratégiai kőolaj-tartalékaira, importálhat orosztól eltérő forrásból, két másik orosz eladó olaja pedig továbbra is rendben érkezik. Vagyis – közölték – nincs szó ellátási nehézségről.

Pedig van, vagy hamarosan lehet:

• A stratégiai készletek fogynak, 
• Az alternatív olaj drágább az orosznál, 
• Az alternatív olajat tovább drágítja, hogy az eladó tud a Mol megszorult helyzetéről, 
• A drágább beszerzés miatt drágulhat az üzemanyag, 
• Az érintett finomítók adott hányadon felül egyelőre nem képesek attól a minőségtől eltérőt feldolgozni, amilyenre a berendezéseiket képesség tették, optimalizálták, 
• A szállítókapacitások szűkös volta fizikai akadályt teremt az olajimport szükség szerinti növelésének. 

A felsoroltak közül némelyik önmagában is cáfolja, hogy Magyarországon nincs, illetve nem lesz nagy probléma a Lukoil olaja nélkül. A legnagyobb baj az, hogy a hazai és a szlovákiai plusz igényekhez képest nem elég nagy a Horvátországot átszelő Adria olajvezeték kapacitása, továbbá az Ausztria felőli olajbehozatallal is meg kell várni a Trans Alpine vezeték (Tal) bővítését. Emiatt a Mol azzal a lehetőséggel is korlátozottak élhet, hogy közvetítőkön keresztül vásárol orosz olajat. De erre aligha akar berendezkedni: egy nemzeti olajvállalat, egy ország alapvető kőolaj-ellátása egyébként sem alapozható az ilyen formálisan szabályos, valójában mégis kerülőutas megoldásokra. 

Korábbi helyzetértékelések már beszámoltak róla, hogy hogyan látja a Mol a pillanatnyi mozgásterét.

Több évtizedes berendezkedést kellene megváltoztatni

Előbb azonban a helyzetkép: a Barátság kőolajvezeték egyik ága Ukrajna felől be Magyarországra, ez a Barátság II. vezeték, ezen Százhalombattára érkezik a kőolaj, a kapacitása évi 7,9 millió tonna. A másik ág Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább. Ez látja el a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). Ez utóbbi kapacitását a Transpetrol 2015-ben 80 millió dolláros befektetéssel 3,5-ről 6 millió tonnára emelte, hogy a Barátság vezeték leállása esetén mindkét finomítót el lehessen látni a tengerről.

Egyelőre csak az Adrián jöhet az alternatív olaj

A Barátság kőolajvezeték egyetlen alternatívája az Adria-vezeték, amelyen a horvátországi Omisalj kikötőből érkezik az olaj a százhalombattai Dunai Finomítóba (Dufi). A vezeték magyarországi szakaszának kapacitását a Mol évi 13,2 millió tonnára bővítette 2015-ben. A horvátországi szakasz éves elméleti kapacitása 11 millió tonna, de egy mintegy 80 kilométeres szakaszán kapacitásszűkület van. Ezért az Adria szállítási kapacitása jelenleg jóval kevesebb, mint a százhalombattai és a pozsonyi finomítóé. Ez együtt 14,2 millió tonna. 

Ebből mintegy 9 millió tonna Oroszországból érkezik, 1 millió tonna magyarországi és horvátországi termelésből, a többi alternatív forrásból.

Nem a Mol csoport finomítóinak valók az egyéb olajok 

A százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, a pozsonyi mindössze 5 százaléknyit. Ráadásul, míg az orosz keverék olaj minősége és összetétele az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott, a tengeren érkezőé jóval nagyobb tartományban mozog. Ezért az olajból ki kell szűrni azokat az anyagokat, amelyek például a Dufi 55 üzemében és berendezésében problémát okozhatnak.

A 100 százalék eléréséhez kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra van szükség. A Mol jelenleg is behoz az országba a saját, azeri mezőjén felszínre hozott olajat.