Ne ejtse túszul Ukrajna sem a magyar, sem pedig a regionális energiaellátást! – szakértő a Mandinernek

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ szakértője a Mandinernek ismertette: Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátást már középtávon is súlyosan veszélyeztető intézkedést tett az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Naftogazon keresztül, amikor is szankciós listára hivatkozva blokkolta a Lukoil olajszállításait a Barátság II. kőolajvezetéken. 

„Ez azért is különösen barátságtalan lépés, mivel mind Magyarország, mind pedig Szlovákia, (ideértve érintettségben Csehországot és Ausztriát is) azon országok között volt, akik – az elhibázott EU-s szankciók (6. szankciós csomag) közepette is, a magyar kormány kiállásának köszönhetően – mentességet kaptak a csővezetékes orosz olaj behozatalának tilalma alól, mivel olyan földrajzilag elzárt országok, akik ki vannak téve az orosz kőolajimportnak. Vagyis Ukrajna az EU végül elfogadott döntését kívánja egyoldalúan felrúgni” – fogalmazott az energiapolitikai szakértő. 

– tette fel a kérdést Cseh Tamás Zoltán, aki szerint a MOL – a magyar kormány támogatásával – jelenleg tudja kezelni a kialakult helyzetet, és garantálni az ellátásbiztonságot – figyelemmel arra is, hogy a kiesett Lukoil-szállításokat a Barátság II. kőolajvezetéken a nem blokkolt orosz olajtársaságok le tudták júliusban szállítani, illetve rendelkezésre állnak olajtartalékok, valamint más olajnagykereskedők szállításai.

A szakértő kiemelte, a blokkolt Lukoil-szállítások a MOL éves 14 millió tonna kőolaj feldolgozásának mintegy egyharmadát érinti. Az ideiglenes intézkedésekkel lehet kezelni a helyzetet, illetve az Adria-kőolajvezetéken keresztül is lehet még többlet kapacitást elérni, de azt tudni kell, hogy a MOL finomítóinak technológiája alapján jelenleg továbbra is szükséges a kieső mennyiség orosz behozatala az orosz olaj összetétele miatt. Bár több fejlesztési projektet indított erre a társaság, a MOL-finomítók kapacitásaik többségében még az orosz olaj összetételére optimalizáltak. 

– figyelmeztetett Cseh Tamás Zoltán, aki szerint az ukrán lépés kifejezetten barátságtalan azon országokkal szemben, akik egyébként mind a villamosenergia-ellátás, mind pedig humanitárius segélyek tekintetében komoly támogatást adtak Ukrajnának. 

„Ez az ukrán lépés valószínűleg tesztelése az európai rendszernek, és mindenképpen durva, ellenséges és szokatlan módja tárgyalási pozíció kialakításának az EU-val szemben további támogatások megszerzése érdekében” – jegyezte meg, majd úgy folytatta: