Hatvan éve az energiabiztonság szolgálatában működik az algyői olajmező, és jelentősége napjainkban is egyre nő. A MOL ráadásul sorra fedezi fel az újabb szénhidrogén-lelőhelyeket.
A MOL által szponzorált tartalom.
A Csongrád-Csanád vármegyei Algyőn a százhalombattai Dunai Finomító indulásával egy időben, 1965-ben kezdték meg a kőolaj- és földgázkitermelést, és az olajmező máig megkerülhetetlen tényező a hazai energiaellátásban. Ráadásul egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújulóenergia-termelés és -tárolás is.
Algyőn a kutatók 1965 nyarán sekélynek számító, 2200 méteres mélységben találtak kőolajat, s ezzel hazánk egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét fedezték fel. A nemzetközi szinten is számottevő találat óta eltelt hat évtizedben csaknem 1000 szénhidrogénkutat fúrtak; a termelés kezdeti évekbeli felfutását jól mutatja, hogy 1969-ben már 1 millió tonnányi kőolajat, 1971-ben pedig mintegy 600 millió köbméternyi földgázt termeltek ki a mezőből.
Ma a mező a MOL hazai gáztermelésének 12, olajtermelésének pedig több mint 15 százalékát adja.
A nyolcvanas években a kitermelés csúcsán a teljes hazai fogyasztás 70 százalékát fedezte – közel tíz éven át 4 milliárd köbméternyi földgázt és 1,5 millió tonnányi kőolajat nyertek ki ebből a mezőből. A hatvan év alatt kitermelt földgáz mennyisége elérte a 82 milliárd köbmétert, a kőolajé a 37 millió tonnát. Jól szemlélteti a mennyiséget, hogy ez a hazai szükségleteket körülbelül tizenöt éven keresztül lenne képes fedezni a jelenlegi fogyasztás mellett.
Az algyői mező mostanra éretté vált a szakzsargon szerint, a kihívást az jelenti, hogy a folyamatosan csökkenő termelési szint mellett is fenn kell tartani a biztonságos és költséghatékony működést. Ennek érdekében folyamatosan optimalizálják a mező termeltetését, az utóbbi években számos kútmunkálatot és átképzést végeztek, és átfogó programot indítottak a felszíni technológiák egyszerűsítésére, hogy csak a szükséges és elégséges felszíni kapacitásokat kelljen üzemben tartani. Az energiaköltségek további csökkentésére pedig jelentős méretű naperőművet és energiatárolót építenek 2026-ban.
Az algyői olajmező amellett, hogy kulcsfontosságú energiabiztonsági szempontból, a munkahelyteremtést is elősegíti, a kitermelés kezdete óta több ezer dolgozónak kínált megélhetést. Kardos László, a MOL algyői termelési régiójának vezetője a Mandinernek elmondja, hogy a mező feltárása a magyar olajipar szakembereinek ezreit vonzotta a térségbe, akik jellemzően Algyőn vagy Szegeden telepedtek le és alapítottak családot. „Az évtizedeken keresztül itt dolgozó szülők, családtagok, ismerősök kedvező tapasztalatai és élményei vonzották be a fiatalabb nemzedéket, amelyek számára az olajipar biztos megélhetést és szakmai pályafutást kínál” – emeli ki. A termelési régió vezetője hangsúlyozza, az olajvállalat által teremtett munkakörülmények, juttatások és karrierlehetőségek vonzóvá tették a vállalatot mint munkáltatót. „Az Algyőn dolgozó munkavállalók átlagosan negyed évszázadot töltenek a vállalatnál, ami jól mutatja az elégedettségüket és a cég iránti lojalitásukat. A kollégák között egyaránt vannak pályakezdők és negyvenöt éve itt dolgozó szakemberek, így valamennyi generáció tudása, tapasztalata megtalálható a vállalaton belül” – említi.
A MOL a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon, csaknem 1300 kőolaj- és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésből a kőolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 80 százalékát (csaknem 1,5 milliárd köbméter) a cégcsoport biztosította. A MOL prioritásként kezeli ezt a tevékenységet, hiszen a hazai termelés csökkenti az importfüggőséget.
A MOL igyekszik szerte az országban felkutatni az új szénhidrogén-lelőhelyeket, a közelmúltban több sikeres projektet is megvalósított. Legutóbb Galgahévízen talált kőolajlelőhelyet: a vállalat és az O&GD 2400 méter mélyen fedezte fel a Galgahévíz-4 elnevezésű kutat, amely körülbelül napi ezer hordó kőolaj termelésére alkalmas. Kiemelkedő továbbá a Somogysámson határában felfedezett olajkincs is. Az itteni kőolajmezőn található kút termelését a MOL a felfedezés óta tovább emelte, így ma már napi 1700 hordónyi mennyiség kitermelésére alkalmas.
Emlékezetes, a MOL már három éve fedezte fel a vecsési mezőt, amelyből eddig több mint 2,5 millió hordónyi olajat hozott felszínre. A MOL kőolajlelőhelyek felfedezésével és termelésbe állításával, illetve a kelet-magyarországi földgázmezőkkel ötéves csúcsot ért el a hazai termelésben.
Az olajvállalat emellett áprilisban stratégiai lépést tett Magyarország energiabiztonságának erősítése érdekében: megvásárolta az O&GD vállalat Endrőd térségében, mintegy 1000 négyzetkilométeres területen található gázmezőit és a kapcsolódó infrastruktúrát. A területen 29 szénhidrogén-termelésre kiképzett kút található, a napi termelés körülbelül 1000 hordó egyenértéknyi, és a bányatelkek további kutatási lehetőségeket kínálnak.
Nyitókép: Az algyői olajfőgyűjtő
Forrás: MTI / Szigetvári Zsolt
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Az amerikai szankciók egyre sürgetőbb nyomáskényszer alá helyezik a szerb vállalatot.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A cégcsoport 2006-ban hozta létre az Új Európa Alapítványt, amely később MOL Alapítvány néven végezte munkáját.
Kötelezettségszegési eljárás indult az intra-EU választottbírósági tilalom megsértéséért.
Nagyon megrémültek a magyar befolyástól.
Azért mindennek van határa.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
