Kiderült, mikor tehet pontot a budapesti főpolgármester-választás végére az Alkotmánybíróság
Bármilyen eredmény is születik, az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak már nincs helye.
Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia. Akár a szavazatok újraszámolásával is végződhet az ügy.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria végzését, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak az NVB határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, új döntést kell hoznia – olvasható az Alkotmánybíróság pénteki közleményében.
Mint ismert, a június 9-ei önkormányzati választáson Budapest főpolgármestere újra Karácsony Gergely lett, azonban mindkét fő esélyes megtámadta az eredményt. Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületben, a régi-új főpolgármester pedig teljesen új választást kért, ezeket azonban elutasították, sőt az elmúlt hét során a Kúria is megerősítette, hogy nem lesz új választás a fővárosban. Miután megtörtént az újraszámlálás, mindössze negyvenegy szavazattal Karácsony Gergely nyert, de ebbe továbbra sem nyugodott bele kihívója, ezért június 28-án a Kúria végzése ellen alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozatában megállapította, hogy
a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani.
Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámolása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámolása, mivel az új jogsértés állításának minősül.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámolására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámolása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria határozatát megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia – olvasható a határozatban.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Bármilyen eredmény is születik, az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak már nincs helye.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?