A kormány nyitott az új kollégiumfejlesztési elképzelésekre
A fővárosi lakhatási válság kezelése érdekében.
Egy békeköltségvetés azt feltételezi, hogy a háború gyorsan véget ér. Interjú.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
„A magyar gazdaságnak az Európai Unió által fölvett közös hitelre szüksége van, vagy nincs szüksége, vagy milyen kondíciók mellett van szüksége? Az ezzel kapcsolatos magyar hozzáállás változó volt.
Most az RRF-ről beszélünk, a helyreállítási tervről, annak van egy grant része, van egy hitel része. Ez a pénz a miénk, ez nekünk járna, de az unió elzár minket ettől, politikai okok miatt. Mi továbbra is harcolunk ezért, de úgy néz ki, hogy nagyon kemény falakba ütközünk.
A háborúellenes akcióterv keretében bevezetett intézkedések kisimítják, stabilizálják a következő költségvetést?
Meg kell különböztetni a 2024-es költségvetést és a 2025-ös költségvetést. A 2024-es költségvetésnél bejelentettünk olyan intézkedéseket, főleg az extraprofitadók tekintetében, a tranzakciós illeték tekintetében, az átváltási adó tekintetében, ami azt kiegyensúlyozza, és a 4,5 százalékos hiányt el fogjuk érni.
Ez már egy módosított hiány.
Ez egy módosított hiány, de a 4,5 egy nagyon szép szám, figyelembe véve, hogy 6,5-ről hozzuk le, és közben elérni egy 2 százalék fölötti növekedést, szerintem ezzel elégedettek lehetünk. A költségvetési egyensúly mellett kiegyensúlyozott növekedés, szép újraindítás. De igazából az a kérdés, hogy mi fog történni novemberben. Akkor fogjuk benyújtani a jövő évi költségvetést, az a kérdés, hogy háborús költségvetés lesz-e, vagy békeköltségvetés. Ez nagyban függ az amerikai elnökválasztástól. Ha Trump jön, valószínűleg békeköltségvetést tudunk benyújtani.
Egy békeköltségvetés azt feltételezi, hogy a háború gyorsan véget ér, az óvatossági motívum a lakosságnál meg a vállalatoknál jobban tud oldódni. A lakosságnál van 10 százalék fölötti reálbér-emelkedés most. Van egy nagyfokú hitelkiáramlás. A vállalatok el vannak látva likviditással. Csak az a kérdés, hogy mikor indul be az aktivitás, mikor indul be jobban a fogyasztás, mikor indul be jobban a termelés vagy a beruházás. Ez, azt gondolom, hogy a háborútól és annak a befejezésétől függ.
Ha békeköltségvetés lesz, akkor el tud indulni. Emellett viszont nekünk is kell akcióterveket raknunk mellé, méghozzá egy kkv-akciótervet és egy családvédelmi akciótervet, amivel ezt az indulást még jobban tudjuk segíteni, és meg tudjuk közelíteni jövő évben a 4 százalék körüli növekedést. Az egy másik kérdés, hogy az európai versenyképességgel mi fog történni. Mi azt reméljük, hogy Európa képes összeszedni magát, és a következő évben már magasabb exportszámok lesznek, azok is tudnak segíteni minket a 4 százalék fölé.”