Nem elég, hogy a rendőrség garázdaság (esetleg lopás vagy rablás) gyanúja miatt nyomoz ellene, de a hírek sem arról szóltak mostanában, hogy egy hónappal ezelőtt letarolták az óbaloldalt. Hanem a diszkóbotrányról.
Klasszikus, mondhatni tankönyvi esetét látjuk annak, hogy egy karakterproblémákkal küzdő, magánéleti válságba és vállalhatatlan botrányba keveredett politikus el akarja terelni a figyelmet egy számára kellemetlen ügyről.
Ez az egész július eleji „kampánynyitó” csupán arra volt jó, hogy legalább a külföldről támogatott kormányellenes sajtó az ott elhangzottakról írjon, ne pedig a diszkóbotrányról és annak büntetőjogi, no meg politikai következményeiről.
Magyar Péter karakterét meg kell menteni – gondolták azok, akik ’oly magasra emelték őt április óta. Mert azok után, hogy megszegve előzetes ígéretét mégis felvette az európai parlamenti mandátumot (nem mellékesen mentelmi joghoz jutva ezzel), ez a diszkóbotrány már a szimpatizánsai körében is többeket megbotránkoztatott.
Újra kell tehát rajzolni a jellemét, mert egy nőket zaklató, erőszakos és hisztis partiarcra a kutya sem fog szavazni.
Jegyezzük meg azért az igazság kedvéért: attól, hogy nem beszélünk róla, a probléma még nem múlik el. És ez legyen figyelmeztetés azok számára leginkább, akik Magyar Pétert kiválasztották a „rendszerváltó” szerepre. Vélhetően nem idehaza.