Nyitókép: Facebook
„Azt írja Puzsér, hogy Ábrahám sose lesz értelmiségi, mert ő a putrit viszi magával. Mint az elején írtam, ezüstkanállal születtem a számban, professzor szülőkkel, jólnevelten, tehát sokkal inkább vagyok értelmiségi, mint Puzsér. Így nyugodtan kijelenthetem, hogy Ábrahám nemcsak értelmiségi, hanem azon belül a legjobb fajta, aki megszenvedte a múltját felépítette magát. Szememben egy hős. (Nem a pofozkodás miatt. Írom le még egyszer, mert muszáj, mert majd a belpesti értelmiség az arcomba nyomja. Az egy hiba volt. A helyében bocsánatot kérnék.)
Szóval egy hős, mert egyedül nekivágott a világnak és most egy véleményformáló értelmiségi. Nagybetűs értelmiségi. Igaziigazi. Készítettem egy filmet hasonló hősökről: Traumáinkon innen és túl címmel. Olyan emberekről, akiknek nehéz gyerekkoruk volt, mégis normális, sikeres emberek lettek.
Nekem ők a mestereim. Végtelenül tisztelem őket. Államigondozott intézményekben vetítjük ezt a filmet és beszélgetnek a gyerekek a főhősökkel. Olyan emberekkel, akik ugyanonnan indultak, mint ők és kitörtek.
Az egyik ilyen beszélgetésen megkérdezték a fiatalokat, hogy mik akarnak lenni: azt válaszolták, hogy gazdagok - stricik, rablók vagy influenszerek. Akkor elmagyarázta nekik az egyik főhős, akit egész gyerekkorában vertek és most kétdiplomás, boldog anyuka, hogy van egy bátyja, aki erre az útra tévedt, alkoholista lett, baltával megölte a feleségét, börtönben ül, nem lett boldog. Itt van ő, aki tanult, küzdött és most boldog. Ezt válasszák, mert itt van a boldogság. Én odamehetek magyarázni, ezüstkanállal a számban, de nem vagyok hiteles. Azok az emberek hitelesek, akik megküzdötték a saját útjukat. Ábrahám Róbertek, igen. Ő egy emberi nagyság.”