A párt élére a már egyszer leszerepelt, jelenleg büntetőeljárás alatt álló Fekete-Győr András akar visszatérni.
Nyitókép: Donáth Anna, pártja eredményváróján június 9-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Gyakorlatilag megsemmisült az eddigi ellenzék a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választáson, a legérzékenyebb veszteséget a DK mellett a Momentumnak kellett elszenvednie. A leginkább csak a fővárosban jelen lévő párt a választás előtt abban reménykedett, hogy sikerül megőriznie két EP-képviselői helyét, vagy ha nem, legalább egyet sikerül megmenteni.
A választók azonban másképp gondolták, a Momentum leszerepelt, a párt listájára mindössze a választók 3,70 százaléka szavazott, így nem sikerült megugraniuk az ötszázalékos küszöböt. Mindez pedig azt jelenti, hogy sem Cseh Katalin, sem Donáth Anna nem lesz tagja az új Európai Parlamentnek, az eredmény pedig nyilván kihatással lesz a pártjövőjére is.
Donáth Anna szinte azonnal bejelentette távozását a párt éléről, a posztra pedig rögtön bejelentkezett a párt első elnöke, a jelenleg büntetőeljárás alatt álló
Fekete-Győr András, akit másodfokon hivatalos személy elleni erőszak miatt felfüggesztett börtönre ítéltek idén februárban, egy 2018-as tüntetésen való rendbontás miatt.
De érdemes végignézni, honnan hova jutott a liberális oldalon pár éve még az új hullámot jelentő Momentum.
A 2015-ben mozgalomként induló, majd két évvel később párttá alakuló formáció első nagy dobása a NOlimpia elnevezésű népszavazási kampány volt 2017 elején, amelynek a 2024-es – azaz idei – olimpiára való magyar pályázat ellehetetlenítése volt a célja. Az akkor Fekete-Győr által vezetett Momentum ezt is érte, bár népszavazás nem lett az ügyből, az olimpiai pályázatot visszavonták. A „siker” annyira felbátorította a pártelnököt és társait, hogy májusban gyakorlatilag betörtek az Origo szerkesztőségébe, hogy számon kérjék a róluk szóló cikkeket. Fekete-Győr akcióját azonban saját oldalán is többen elítélték.
Bár úgy nézett ki, hogy a párt valóban lendületbe jött: 2018-as országgyűlési választáson majdnem az összes egyéni választókörzetben tudtak jelöltet állítani, így az országos listaállítás is összejött nekik. Kampányuk középpontjában már akkor az Orbán-kormány leváltása szerepelt.
Ám a választáson nem sikerült elérni az áttörést, a párt mindössze 3,06 százalékot szerzett, nem jutott be az Országgyűlésbe.
Egy évvel később azonban már sikert könyvelhettek el Fekete-Győrék, hiszen a 2019-es európai parlamenti választáson majdnem tíz százalékot szereztek, több mint 344 ezren húzták be az x-et a Momentum listája mellé. Ez azt jelentette, hogy két képviselőt is küldhettek az EP-be: Cseh Katalint és a Donáth Annát.
A Momentumot a legerősebb parlamenti pártnak tituláló, ugyanakkor hibát hibára halmozó Fekete-Győr számára azonban 2021-ben jött a hideg zuhany:
utolsó helyen végzett az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztásán, a résztvevők mindössze 3,5 százaléka látta volna szívesen kormányfő-jelöltként.
Ezután a pártelnök bizalmi szavazást kért a Momentum küldöttgyűlésétől, amely pedig úgy döntött, hogy új elnökre van szükség. Ezt a posztot ügyvezetőként Orosz Anna töltötte be, majd Donáth Anna került végül a párt élére. De ő is csak fél évig.
A párt beállt 2022-ben beállta az ellenzéki összefogásba és bár a kormányváltás közelébe sem kerültek, a párt bejutott a parlamentbe, sőt, tízfős frakciót tudott alakítani. Májusban azonban gyermekvállalás miatt Donáth távozott az elnöki posztról, helyét pedig a csöppet sem karizmatikus Gelencsér Ferenc vette át. Jól jellemezte az új elnök egyéniségét, amikor az egyik saját parlamenti felszólalását káromkodással értékelte. Csakhogy mikrofonja bekapcsolva maradt, így megjegyzését az egész ülésterem hallhatta.
Már Gelencsér elnöki posztja is jelezte, hogy valami nincs rendben a Momentumban, amelynek 2023-ban mindössze a Karmelita előtti kordonbontó akciókra futotta, és amelyek egy idő után totális érdektelenségbe fulladtak.
2024 év elején Donáth Anna vissza is tért a párt élére, de még ezelőtt heves támadásokat indított akkori legfőbb riválisuk, a Demokratikus Koalíció és annak elnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Ez azonban saját pártjában sem okozott osztatlan sikert.
Az ellenzéki vezető posztért ölre menő Momentum és DK levesébe viaskodásába ráadásul tavasszal váratlanul belecsörtetett Magyar Péter, ami nem növelte a Momentum esélyeit, ahogy a jelek szerint
a Cseh Katalin-Donáth Anna páros brüsszeli aknamunkáját sem értékelték a szavazók.
Pedig büszkék voltak arra, hogy éveken keresztül részt vállalhattak a hazánknak járó uniós források blokkolásában.
Új mondanivalója sem akadt a Momentumnak a kampányban, a választók pedig június 9-én meg is büntették Donáthékat, akikre feltétételezhetően nehéz idők várnak.
Ahogy Orbán Viktor a Fidesz győzelme után megjegyezte: „a Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében írta ki a történelemből a Momentumot".
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Magyar Közlöny három helyettes államtitkár távozásáról számolt be.
A megválasztott hét elnökségi tagból mindössze négyen maradtak. Gyulay lemondásával működésképtelenné vált a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöksége.
A Tisza Párt elnöke távozásra szólította fel a Médiahatóság elnökét a győzelmi beszédében.
A Momentum volt elnöke az utóbbi időben egyre látványosabban jelenik meg az ukrán politikai térben. Gelencsér Ferenc Kijevbe utazott a háború évfordulóján, találkozott Volodimir Zelenszkijjel, és közben Orbán Viktornak is üzent a Barátság kőolajvezeték ügyében. A Tisza Párt mellett nyíltan kiálló politikus szerepvállalása súlyos kérdéseket vet fel.
Annyira menetrendszerűen jött; annyira átlátszó; annyira hiteltelen alakok tálalják, hogy az ember már csak legyint rá.
Az orosz titkosszolgálati beavatkozásról szóló narratíva éppen azután kezdett el terjedni, hogy Volodimir Zelenszkij példátlan módon megfenyegette Orbán Viktort.
Itthon egyelőre „csak” az interneten lincselnek, plakátfejet akasztottak(!), az utcán beszólnak, írásban ocsmány üzeneteket és halálos fenyegetéseket küldenek.
„Az erőszaknak nincs helye a politikában – soha” – írta az Európai Bizottság elnöke.
