A munka törvénykönyvének módosítását kéri a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt követően, hogy több munkavállaló is jelezte, vagy nem tudott, vagy rendkívül nehezen tudott részt venni a június 9-ei választásokon, mert a munkaidő-beosztásra hivatkozva konfliktusba került a munkáltatóval.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter
Komoly nehézségekkel tudták csak leadni a szavazatukat június 9-én azok a munkavállalók, akiknek dolgozniuk kellett a szavazóhelyiségek nyitvatartási idejében. Nem egy esetben előfordult, hogy
a voksolás napjára beosztott dolgozóknak nem volt lehetőségük részt venni az európai parlamenti és önkormányzati választáson, vagy a munkáltató hozzáállása miatt választaniuk kellett a szavazat leadása vagy a fizetés között
– tájékoztatta a Mandinert a Munkástanácsok Országos Szövetsége.
Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a szakszervezeti szövetség ügyvezető alelnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, jelenleg nincs olyan tételes szabályozás, amely megfelelő módon garantálná, hogy a voksolás napjára beosztott dolgozók munkaidejükben el tudjanak menni szavazni, jelenleg szinte csak az általános magatartási követelményekre hivatkozhatnak a munkavállalók.
Ezért a Munkástanácsok azt javasolja, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján
azok a munkavállalók, akiknek a szavazás napján a beosztásuk alapján dolgozniuk kell, távolléti díj megfizetése mellett mentesüljenek legfeljebb két órára a munkavégzési kötelezettség alól.
„A feldolgozóipar területeiről több munkavállaló is jelezte, hogy a beosztásuk miatt vagy rendkívül nehezen tudtak élni szavazati jogukkal, vagy egyáltalán nem tudtak részt venni a választásokon. Olyan esetről is tudomást szereztünk, hogy a munkáltató igazolást kért attól, aki részt vett volna a voksoláson, de be volt osztva június 9-re, így csak munkaidőben tudta volna leadni szavazatát” – figyelmeztetett a Mandiner kérdésére Kozma Zsolt, a Munkástanácsok versenyszféráért felelős alelnöke.
A Munkástanácsok azt tapasztalja, a helyi egyeztetésekkel önmagában nem lehet garantálni a választójog gyakorlását. Olyan törvényi keretekre van szükség, amely a minden munkavállalónak megadja a lehetőséget, hogy élhessen szavazati jogával
– hangsúlyozta az alelnök. Az Alaptörvény XXIII. cikke alapján a választásokon való részvétel valamennyi nagykorú, választójoggal rendelkező magyar állampolgár alkotmányos joga. Ez alól kivétel, ha valakit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
A szavazóhelyiségek a választás napján reggel 6 óra és este 7 óra között tartanak nyitva. Sok munkavállaló ugyanakkor vasárnap is 12 órát dolgozik. Ráadásul nem ritka, hogy a dolgozó munkahelye és lakóhelye között jelentős a távolság, így akkor sem tud élni választójogával, ha a 12 órás műszakja előtt, vagy után még elvileg erre lenne egy órája.
Az átjelentkezés sem jelent megoldást, mivel az önkormányzati választáson a helyi képviselő-jelöltre csak akkor szavazhat valaki, ha a választókerületben van az állandó lakcíme vagy a bejelentett tartózkodási helye.
Szabó Imre Szilárd rámutatott, hogy a munkáltatót jelenleg nem kötelezi semmilyen tételes előírás arra, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tennie a szavazáson való részvételt. A munkahelyen sincs lehetőség leadni a szavazatot, mivel mozgóurna iránti kérelmet csak a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, vagy fogyatékossága, valamint fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. Megoldást jelentene, ha
A munka törvénykönyve szerint a körülmények megfelelő igazolása mellett a munkavállaló kérheti ugyan a munkavégzés alóli mentesítését, amit a munkáltató jogszerűen nem tagadhat meg, ilyen eset a választásokon való részvétel is. Ebben az esetben ugyanakkor a munkáltatónak a kieső időre nem kötelessége munkabért fizetni.
Emiatt az érintett foglalkoztatottnak már a szavazás előtt választania kell: elmegy szavazni és a voksolás idejére nem kap fizetést, vagy a teljes napi munkabéréért cserébe lemond választójogáról. Ez már több évtizede probléma
– mutatott rá a hiányosságokra Szabó Imre Szilárd. Álláspontja szerint a választás napján munkát végző munkavállaló választáson való részvételi szándéka esetén a lehető legkisebb munkaidő-kieséssel járó megoldást kell választani.
A legrosszabb eset, amellyel kapcsolatban szintén érkezett hozzánk jelzés, hogy
a munkáltató kikötötte, hogy az alkalmazottnak a szavazáson való részvételt bizonyítania kell. Ebből is látható, hogy a gyakorlatban a jelenlegi jogi érvek nem elegendők
– hangsúlyozta Kozma Zsolt.
A szavazás napja nem minősül munkaszüneti napnak. Rendes munkaidő vasárnap csak kivételes esetben osztható be, ha a munkavégzés jellege ezt megköveteli, beleértve a megszakítás nélküli, több műszakos, vagy készenléti jellegű munkaköröket.
Elsősorban a munkaidőkeretben dolgozóknak jelenthet akadályt a beosztásuk a választáson való részvételben, valamint azoknak, akiknek rendkívüli munkavégzést rendeltek el. Ilyen munkavégzés például a feldolgozóipar, a kereskedelem vagy a közlekedés területein is jellemző.
„Ők ugyan csak a munkavállalók szűk körét jelentik, de úgy gondolom, minden választásra jogosultnak meg kell adni a lehetőséget a szavazata leadására anélkül, hogy ezért le kellene mondania munkabére egy részéről, vagy konfliktusba kellene kerülnie a felettesével, gondoljunk arra, amikor egy választás néhány szavazaton múlik, nem kell messzire menni a példák kapcsán” – tette hozzá Szabó Imre Szilárd.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az Uniónak – írja a miniszterelnök.
Elkeseredett üzenetet küldött Gubík László Pozsonyból.
Tettlegességig fajult a parlamenti vita.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
