Meglepő mutatóban is növeltük az előnyünket az uniós átlaghoz képest

Nyitókép: Pixabay

A szerzők az utolsó előtti, kilencedik részben a magyar innováció helyzetét mutatták be. Megemlítették, hogy 2017 óta a csúcstechnológiai ágazatban foglalkoztatottak számának növekedése nagyobb volt hazánkban, mint a foglalkoztatottak számának növekedése, és az arányuk is nőtt. „Ez az az időszak, amikor az uniós élvonalba kerültünk. Míg 2017-ben 0,9 százalékponttal az uniós átlag felett voltunk, addig 2021-re az előnyünk 1,6 százalékpontra nőtt. Ez idő alatt az ágazatban dolgozók száma harmadával, 300 000 főre nőtt” – fejtették ki. 

Az elemzésükkel azt az ellentmondást akarták feloldani, hogy „egyik nap azt halljuk, hogy éles elménkkel bármilyen problémát meg tudunk oldani, hogy a népességünkhöz viszonyítva nálunk van a legtöbb Nobel-díjas, másnap pedig azt, hogy a magyar ipar nem elég versenyképes, a technológiáink elavultak”.

Kifejtették a szerzők, – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt – hogy 2010-ig a magyar gazdaság alacsony bérekkel, sok összeszerelő üzemmel próbált versenyezni. A 2008-as válság idején azonban ezek a gyárak még olcsóbb országokba költöztek, ami megmutatta, hogy ez a modell fenntarthatatlan. „Ehelyett az elmúlt évtizedben a gazdaságpolitika a csúcstechnológiai, innovatív, magas hozzáadott értékű ágazatokra összpontosított a befektetések vonzása érdekében. 

Akkor számít egy vállalkozás innovatívnak, ha a felmérést megelőző 12 hónapban fejlesztette termékét, technológiáját, értékesítési láncát vagy szervezetét, azaz valamilyen módon újított. Megjegyezték a szerzők, „természetesen, míg a nagyvállalatok általában jelentős energiát és pénzt fektetnek az innovációba, a kis- és középvállalkozásokról gyakran mondják, hogy különböző akadályok miatt kevésbé aktívak és kevésbé innovatívak”, viszont a kkv-k világában az üzleti innováció zászlóshajói a startupok. A startupok „dinamizmusa és példája átgyűrűzik a gazdaság további részére, ezért nagyobb figyelmet érdemelnek, mint amekkorát méretük vagy hozzáadott értéket előállító kapacitásuk indokolna”.

„A csúcstechnológiás feldolgozóiparban és a tudásintenzív szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya is Magyarországon az ötödik legmagasabb Európában, 6,4 százalék. Ezen belül a csúcstechnológiai iparágakban dolgozó nők aránya a legmagasabb az EU-ban, holtversenyben Írországgal, 2,7 százalékkal” – írták.

„A csúcstechnológiai ágazat nemcsak a foglalkoztatásra van jelentős hatással, de a külkereskedelemben való részesedése még nagyobb: 2022-ben a csúcstechnológiai ágazat importunk 16 százalékát és exportunk 14,8 százalékát adta” – tették hozzá.