Kijöttek az adatok, már csak öt uniós ország van előttünk
Még a vészterhes 2022-es évben is sikerült öt helyet javítanunk a termékenységi ráták rangsorában.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Nyitókép: AFP/Jacek Kadaj
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, „A tények feltárása” címmel tíz részes cikksorozatot indított a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők, a másodikban a foglalkoztatás témáját járták körbe, a harmadikban a kereseteket, a negyedikben a GDP-t vették górcső alá, az ötödikben a szegénységet, a hatodikban a családtámogatási rendszert, a hetedikben pedig a hazai demográfiai helyzetet.
Ezt is ajánljuk a témában
Még a vészterhes 2022-es évben is sikerült öt helyet javítanunk a termékenységi ráták rangsorában.
A szerzők a nyolcadik részben a magyar adórendszert elemezték. Kiemelték, hogy 2010-től a magyar kormány teljesen megváltoztatta az adózás korábbi megközelítését. Ez a munkát terhelő adók jelentős csökkentését jelentette, így több pénz maradt a munkaadók és a munkavállalók számára, a fogyasztási adóbeszedés hatékonyságának óriási javulását, valamint az EU legvonzóbb társasági adókulcsát.
Leszögezték,
„2010 előtt Magyarország adórendszere nem volt hatékony”,
ugyanis az adóhatóságok az összes fizetendő adó legfeljebb egyötödét tudták csak beszedni, a munkát terhelő adók olyan magasak voltak, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt arra ösztönözték, hogy ne valljanak be minden jövedelmet, azaz illegálisan foglalkoztassanak.
Kiemelték, hogy az adózás megközelítésbéli változása azt jelentette, hogy még az Európai Bizottság jelentése szerint is Magyarország 2013 óta kiemelkedő mértékben csökkentette az adórést, amivel sikertörténet lett a tagállamok között. „A 17,2 százalékpontos javulásunk a negyedik legnagyobb Lengyelország, Szlovákia és Lettország után. A javulás még a Covid alatt sem állt meg, a legfrissebb, 2021-re vonatkozó adat szerint a be nem hajtott áfa-különbözet mindössze 4,4 százalékos”.
Az adók kapcsán megemlítették azt is, hogy 2017-től Magyarországon egyszámjegyű, 9 százalékos társasági adókulcs van érvényben, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban, de a vállalatoknak iparűzési adót és innovációs járulékot is kell fizetniük.
Adóinnováció
A szerzők – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Nagy Kristóf és Varga Mátyás Zsolt – rámutattak, hogy a 2010 óta bevezetett adóügyi innovációk sokkal egyszerűbb, kevésbé bürokratikus és automatizált rendszert hoztak létre. „Például közel 5 millió adófizető számára az adóhivatal készíti el a digitális jövedelemadó-bevallási tervezetet, amelyet az adózónak csak jóvá kell hagynia. Ez az állam számára is sokkal olcsóbb”.
„2010-től a magyar kormány teljesen megváltoztatta a korábbi szemléletet az adózásra. Ez a munkát terhelő adók jelentős csökkentését jelentette, így több pénz maradt a munkaadók és a munkavállalók számára, a fogyasztási adóbeszedés hatékonyságának óriási javulását, valamint az EU legvonzóbb társasági adókulcsát. A kormány nem tervezi az adókulcsok emelését, de olyan újításokat fejleszt, amelyek egyszerűbbé, kevésbé adminisztratív jellegűvé és hatékonyabbá teszik az adózást mind az adóhatóság, mind az adófizetők számára. Joggal mondhatjuk, hogy Magyarország adóinnovációja mára az EU legjobb gyakorlatává vált.”