Nem hiszi el! Még mindig találni Kun Béla és Lenin utcát Magyarországon!
Van olyan település, ahol idén áprilisban döntöttek a kommunizmushoz köthető személyekről elnevezett közterületek átkereszteléséről.
„Nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni” – fogalmazott lapunknak az értékvédő szervezet, a CitizenGO kampányfelelőse.
Nyitóképen utcanévmutató tábla Egyek-Telekházán 2011-ben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Majd egy éve a Mandiner.hu egy összeállítást közölt, miben azzal foglalkozott, hogy már több mint tíz éve lépett életbe az a törvény, melynek értelmében közterületek, közintézmények nem viselhetik olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, illetve olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely ilyen rendszerre közvetlenül utal.
Ennek ellenére a mai napig találni olyan utca- és térneveket az országban, amelyek a kommunista rezsim évtizedeit idézik fel.
A CitizenGO csapata nemrég azért emelte fel hangját és indított petíciót, mert úgy gondolják, hogy „a véleményezéssel megbízott Magyar Tudományos Akadémia továbbra is mentegeti a vitatott utcaneveket”. Az értékvédők felhívásukban úgy fogalmaztak, az MTA-nak „erkölcsi felelőssége lenne a törvény betartása, a gyakorlat mégis mást mutat”. Körlevelüket úgy folytatták, „tisztelegjünk azok előtt, akik valóban hazánk szellemiségét képviselik, akik a szabadságunkért küzdöttek – nem pedig ellene. (...)
Vissza kell hódítanunk köztereinket Marx bácsiéktól, nemzetünk igazi hőseinek javára”.
Ezt is ajánljuk a témában
Van olyan település, ahol idén áprilisban döntöttek a kommunizmushoz köthető személyekről elnevezett közterületek átkereszteléséről.
A petíció kapcsán megkerestük a szervezetet. Teleki Béla, a CGO munkatársa, – akinek ez az első önálló kampánya – arra a kérdésünkre, hogy meddig tart pontosan ez a petíció, azt válaszolta, hogy „a CitizenGO-nál petícióink folyamatosan nyitva vannak,
addig küzdünk egy-egy ügyért, amíg sikert nem érünk el.
Határidő ilyen értelemben nincsen”.
A kampányfelelős ismertette, hogy alig fél hónap alatt több mint 10 ezren ítélték el a kommunista utcaneveket, amit jó kezdetnek tartanak. „Így bízunk benne, hogy komolyan veszik a fellépésünk (az MTA-nál – szerk.). Következő, elméleti határunk 20 ezer aláírás” – tekintett a jövőbe.
Az iránt is érdeklődtünk, hogy mi áll annak hátterében, hogy az MTA folyamatosan mentegeti ezeket az utcaneveket. Teleki Béla erre azt felelte, hogy
a történettudományi nyelvezetet meghatározó MTA jelenkorászai közt hemzsegnek a baloldali gondolkodásúak, hovatovább marxisták.
A tudomány fellegvára valójában mentsvára ennek a körnek” – húzta alá.
Majd rámutatott, hogy feszültség áll fenn 2012 óta az Akadémia és a kormányvezetés között. „A Nemzeti Emlékezet Bizottsága alapítása is azt szolgálta, hogy a kommunizmus átfogó feldolgozást kapjon. Freud Tamás elnökké választásával mindenesetre »fegyvernyugvás« köttetett”. Emlékeztetett, „a kommunista utcanevek eltörlését a Magyar Patrióták Közössége tűzte először zászlajára. A jelentős társadalmi támogatottság ellenére nem született áttörés az ügyben”.
„Úgy éreztem, új lendületet kíván a törekvés, hogy
az elnyomást szimbolizáló, hamis történelmet mitizáló személyek és események nevei egyszer és mindenkorra lekerüljenek az utcatáblákról”
– vallott első kampányáról a történész doktorandusz, aki idén csatlakozott a CitizenGO csapatához.
Végül arra a felvetésünkre, hogy mit várnak, milyen lépéseket tesz majd az Akadémia a petíció hatására, azt mondta, „az, hogy
az önkormányzatoknak tett állásfoglalások listája ellentmondásokkal teli, intő jel.
Az érinthetetlenség etosza ellenére utat tör magának a szégyenérzet” – hívta fel a figyelmet.
A Magyar Patrióták Közössége által korábban készített adatbázis szerint 2019-ben a listázott önkényuralmi közterületnevek száma megközelítette a 700-at, ami a törvényi tiltás ismeretében még mindig meglepően magas szám. Jelenlegi nyilvántartásuk szerint Budapesten még mindig 34 ilyen közterület található. Ilyen többek között az I. kerületben a Frankel Leó utca, Óbudán a Madzsar József utca vagy Újpesten a Janda Vilmos utca. De a XXII. kerületben még mindig „masírozhatunk” az Úttörők útján.
A szervezet ezekkel kapcsolatban közérdekű bejelentéseket tett a területileg illetékes kormányhivataloknál. Sőt, korábban a Horn Gyula sétány ellen is tiltakozott.
A kampány felelőse kijelentette, „nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni, a következőkben pedig a megismételt vagy új önkormányzati kérdésekre a megfelelő választ adni.
A Marx Károly, Felszabadulás és Szabó Ervin utcák mehetnek a levesbe.
Petíciónkkal megmutathatjuk az MTA-nak, hogy »mit kíván a magyar nemzet« ”.
„A CitizenGO-nál fontosnak tartjuk a civil kezdeményezést.
A mi országunkról, a mi utcáinkról, a mi történelmünkről van szó,
így felelősségünk, sőt, kötelességünk megszólalni. Ha mi nem küzdünk ezért, ki fog? Ezért nem hátrálunk, amíg az MTA meg nem hajlik a józan ész előtt” – zárta gondolatait Teleki Béla, aki további akciókat is kilátásba helyezett a témában.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nyílt levéllel indított a párt, most pedig aláírásgyűjtéssel fenyeget.