A Foodora karmai közé szorult a bécsi szelet, csődbe mennek az osztrák éttermek?

Nyitókép: MTI/MTVA/Róka László

A Foodora és a hasonló kereskedelmi platformok veszélyeztetik a bécsi éttermek tulajdonosainak megéletését. Ennek legfőbb oka, hogy a koronavírus-járvány alatt a vendéglősök megmentőjeként terjeszkedő digitális gyorskereskedelmi hálózatok mára gyakorlatilag veszteségspirálba sodorták a vendéglőket, miközben a futárok a létminimumhoz szükséges díjazásért küzdenek – számolt be a Világgazdaság. 

Az osztrák főváros éttermesei úgy érzik, a digitális ételkiszállítók karmai közé kerültek, ami veszteségspirálba kényszeríti őket. Emiatt már egyre többen helyezték kilátásba a sztrájkot is. A vendéglátók gyakorlatilag a nemzetközi platformgazdaság rabszolgájává váltak.

A Foodora megmentőként érkezett, mára a legnagyobb ellenséggé vált

A Foodora és a Lieferando a Covid-19-világjárvány alatti korlátozások közepette gyakorlatilag mentőövet jelentett az éttermeknek, amelyek nem voltak felkészülve arra, hogy korábbi működésüket egyik napról a másikra házhoz szállításra állítsák át. A Foodora és a többi platform azonnal megoldotta ezt a problémát, mivel az éttermek kínálata egyetlen mobilapplikációban elérhetővé vált, ráadásul a személyzettel, vagyis a futárok toborzásával és foglalkoztatásával sem kellett foglalkozniuk az éttermeknek, ráadásául a költséges digitális beruházásokat is ki tudták védeni.

A járvány ugyanakkor örökre megváltoztatta a vendéglátást: a platformoktól és a hozzájuk kapcsolódó futárhálózattól azóta sem tudnak megszabadulni, mivel az ételkiszállító alkalmazások azóta is a mindennapi életünk részei. 

A Foodora veszteségspirálba kényszeríti az éttermeket, és gyakorlatilag felfalja őket, ezért hatvan étterem közösen küldött petíciót Karl Nehammer kancellárnak és kormányának. A megváltozott fogyasztási szokások következtében sok vállalkozás már forgalmának több mint felét házhoz szállításból bonyolítja le. A saját online portál létrehozása és a világhálón való reklámozás azonban gyakran nem megfizethető, ezért nincs más választásuk, mint a globális platformokkal kialakult szoros függőség elfogadása.

Alacsony díjazásért cserébe példátlan rugalmasság

Az osztrák fővárosban nem csak az éttermek tulajdonosainak lett elegük az ételrendelő hálózatokból, de a futárok is demonstráltak a közelmúltban. Az Economx beszámolója szerint összefogtak és tüntetni kezdtek a bécsi futárok a Foodora ellen. Szerintük áldatlanná váltak a munkakörülményeik, és fejenként már annyira kevés megrendelést tudnak házhoz szállítani, hogy abból nem tudnak megélni

Nem minden platformgazdaságban dolgozó tartja rossznak ezeket a körülményeket. Noha a díjazás valóban átlag alatti, ezért cserébe teljes rugalmasságot élvezhetnek az általában alvállalkozóként szolgáltató futárok. Ennek oka, hogy szinte kivétel nélkül egyéni vállalkozóként szerződnek a Foodorával és a többi platformmal, vagyis nincs előírt munkaidejük és gyakorlatilag akkor dolgoznak, amikor szeretnének, és az ezért járó díjazásra sem kell heteket várniuk.

A digitális gazdaság térdre kényszerítette a munkavállalót

A digitalizáció hatására jelentek meg a gazdaság legújabb területei, a platformgazdaság és az algoritmikus menedzsment. A közigazgatás és a piaci szolgáltatások digitalizációjának óriási lökést adott a pandémia.

A platformgazdaság azokat a határokon átnyúló digitális megoldásokat jelenti, amilyen a Foodora vagy az online jegyvásárlási rendszer. Ezek a digitális felületek – legtöbbször weboldalak és mobilapplikációk – már teljesen eltérnek a hagyományos vállalkozásoktól. Ezek közül a különbségek közül kiemelkedő, hogy a platform üzemeltetője és a szerződött partnerek, vagyis a szolgáltatást ténylegesen nyújtó alkalmazottak vagy alvállalkozók gyakorlatilag nem találkoznak vezetőikkel, nincsenek csoportvezetők, koordinátorok, nincs HR és szinte semmilyen emberi érintkezés sem, mivel magán a digitális platformon keresztül működik az egész rendszer.

Az európai szakszervezetek és a baloldali politikusok, elsősorban a szocialista pártok a kezdetektől komoly kritikával illetik a szolgáltatókat, amiért a platformgazdaság nem munkaviszony keretében alkalmazza a feladatokat végzőket, hanem alvállalkozókként. Brüsszel az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a platformmunka szabályozására, végül néhány héttel ezelőtt egy gyakorlatilag semmilyen kötelezettséget sem tartalmazó irányelvet fogadott el. A szabályozás eredeti célja az lett volna, hogy bizonyos kritériumok megléte esetén kötelezhető legyen a platform üzemeltetője arra, hogy munkaviszonyban foglalkoztassa például a futárokat.

Az érdekvédőknek is igazuk van, mivel a munkaviszony jóval nagyobb szociális biztonságot jelent az alkalmazottaknak, beleértve az elbocsátás kötelező indoklását, a fizetett szabadságot, vagy a sztrájkjogot.

Az algoritmus lesz az új főnök?

A szabályozás másik fontos része lett volna az algoritmusok szabályozása. A platformokon keresztül a kommunikáció, a munka minőségének értékelése, a feladatkiosztás és számos más gyakorlati megoldás emberi beavatkozás nélkül, automatikusan működik. Az algoritmusok ugyanakkor a kritikusok szerint nem veszik figyelembe az emberi jogokat, a sajátosságokat, téves megítélésre adhatnak okot, ezért emberi felügyelet mellett lenne csak szabad ezeket az automatikus, egységes eljárásokat alkalmazni.

Várhatóan a következő években egyre nagyobb szükség lesz a digitális gazdaság szabályozottabb működésére, jelenleg ugyanis a sokszor nem működő hatályos törvények mellett a kevés nagy szereplő között leosztott piac önszabályozás vált gyakorlattá a járvány óta eltelt években.