Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Újraszabályozná Brüsszel a futárok és sofőrök működését, de ők nem kérnek belőle

2023. december 22. 12:00

Várhatóan a sokadik nekifutásra sem sikerül Brüsszelnek elfogadtatnia a tagállamokkal a platform-munkavállalók egyedi helyzetét rendező, kötelező érvényű irányelv-javaslatot. A vállalkozóként dolgozó futárok, vagy sofőrök munkavállalóvá átminősítésének lehetőségét megteremtő javaslat keveseket érint, ráadásul ők sem kérnének belőle.

2023. december 22. 12:00
Nagy Kristóf

Több éves huzavona és kudarc után ismét megpróbálnak megegyezni a tagállamok és az Európai Parlament az úgynevezett platformmunkások helyzetét rendező irányelv-javaslatról. Az Európai Bizottság által erőltetett, a tagállamok számára kötelezően átültetendő irányelv-tervezetet az elmúlt években már többször előterjesztették az uniós jogalkotók, mivel Brüsszel fontos szociális intézkedésként tekint a csomagra. Mindenki másnak nyűg a tervezet.

Brüsszel javaslatával több probléma is akad, ezek közül az egyik legnagyobb gond az, hogy 

az érintettek, vagyis akiket a szabályozás elvileg védene, hallani sem akarnak a bizottsági javaslathoz hasonló szabályokról.

 Az előterjesztők ennek ellenére úgy gondolják, a javaslat az európai szociális jogok egyik fontos mérföldköve.

Kik azok a platform munkások?

A platform munkások az online felületeken, vagy mobiltelefonos applikációkon keresztül rendelt szolgáltatásokat végrehajtó munkavállalók és vállalkozók. Idetartoznak azok akik a megrendelt szolgáltatást ténylegesen elvégzik. A platform az a digitális felület, amely összeköti a szolgáltatót és az ügyfelet, ezen keresztül vehetünk igénybe különböző szolgáltatásokat és a szolgáltatás üzemeltetése, fenntartása is a platformon keresztül zajlik.

Ezt is ajánljuk a témában

A platform szolgáltatások a Covid-19 járvány megjelenését követően példátlan gyorsasággal elterjedő új szolgáltatási formák. Idetartozik például a közösségi taxiszolgáltató Uber, vagy az ételkiszállító cégek, például a Wolt. Ezek a szolgáltatók abban különböznek a hagyományos vállalkozásoktól, hogy a megrendeléstől a szolgáltatás elvégzésének igazolásáig minden egy online platformon zajlik, vagyis a mobilapplikáción keresztül választhatjuk ki az éttermet és rendelhetjük meg a kiválasztott ételt. Az üzemeltető cégek nem tartanak fenn komplett vállalati struktúrákat, vagy leánycégeket az egyes országokban. 

Ezek a cégek általában startup vállalkozások, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos törvényeknek,

működésüket mindössze a digitalizáció vívmányait kihasználva optimalizálják.

A platformmunkások azok, akik ezeket a szolgáltatásokat végrehajtják, vagyis egyebek mellett a futárok, a közösségi taxiszolgáltatást végző sofőrök, a szállítók, a diszpécserek, vagy akár a takarítók. Ők a szolgáltatást a legtöbb esetben vállalkozóként végzik, vagyis a platformok üzemeltetőinek szerződéses alvállalkozói.

Sosem találkozik a futár és a főnöke

Ez a szolgáltatási forma nem csak azért számít újdonságnak, mert teljesen az online térben működik, hanem azért is, mert a tényleges szolgáltatást nyújtó futárok is az erre a célra létrehozott alkalmazáson,digitális platformon keresztül tudnak munkára jelentkezni, elvállalni egy-egy megbízást, szerződést kötni, elszámolni a teljesítést és elintézni a kifizetést. A megrendelések kiosztása, a szolgáltatást végzők értékelése, a fizetés és minden más automatizált, élőmunkaerő helyett a koordináció az algoritmusok feladata. 

Az algoritmusok, így a digitális platformcégek működése egyelőre szinte sehol sem szabályozott.

Ennek az új szolgáltatási formának fontos jellemzője az emberi kontaktus teljes hiánya, vagyis a platformok üzemeltetői sosem találkoznak az alvállalkozókkal vagy a munkavállalókkal, nincs emberi ráhatás a megbízások kiosztására és az alkalmazás végzi el az ellenőrzéseket is. Emellett automatizált rendszerek dolgozzák fel a megbízók értékeléseit, visszajelzéseit, és ezek az algoritmusok végső soron arról is döntenek, egy-egy szolgáltatóval, például futárral szerződést kell-e bontani. A platformcégeket semmilyen szabályozás sem kötelezi az emberi felügyeletre, amely visszaélésekre adhat okot és súlyosan sértheti a munkavállalók jogait, valamint az adatkezelésre vonatkozó szabályozással is összeférhetetlen lehet.

Mit akar elérni Brüsszel?

Az Európai Bizottság javaslata az alapvető jogi keret megteremtése, ezzel a céllal mind a döntéshozók, mind az érintettek egyetértenek. A tervezet két részből áll. Az irányelv-javaslat első része annak lehetőségét teremtené meg, hogy bizonyos kritériumok teljesülése esetén az alvállalkozóról meg lehessen állapítani, valójában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozó munkavállaló. Ennek megállapítása esetén pedig automatikusan kötelezhető legyen a platform üzemeltetője arra, hogy munkaviszonyt létesítsen például a futárral, vagy a sofőrrel.

A javaslatot mind az üzemeltetők, mind a szerződött alvállalkozók elutasítják. 

Magyarországon és az Európai Unió más tagállamaiban is a futárok adtak hangot a legtöbb esetben annak, hogy számukra a vállalkozói lét és a szerződéses kapcsolat a szabadságot jelenti, és az érintettek túlnyomó többségének esze ágában sincs munkaviszony keretében elvégezni ezeket a szolgáltatásokat. A Mandiner információi szerint a javaslatot Magyarország is elutasítja, de a hazai szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek sem támogatják Brüsszel „erőltetett jogalkotását.”

Brüsszel mindezt figyelmen kívül hagyja, és immár harmadik éve próbálja áterőltetni az irányelv-javaslatot az uniós döntéshozatalon. Ráadásul az irányelvben szereplő, a nemzeti jogrendbe kötelezően átültetendő gyakorlat sok tagállamban – például Magyarországon is – már régóta létező és alkalmazott gyakorlat. A javaslat szerint ha a megadott kritériumok közül bizonyos számú feltétel teljesül, akkor teljes munkaidős munkavállalóként kell alkalmazni az érintetteket, miközben a platform üzemeltetőjének azzal a váddal kell szembesülnie, hogy vállalkozással leplez munkaviszonyt, vagyis törvénysértő módon jár el.

Brüsszel tervét a 27 tagállam közül teljes mértékben csak Spanyolország és Portugália támogatja, ahol a magas munkanélküliség miatt elterjedt a kényszervállalkozás.

 A legnagyobb ellenző pedig Franciaország, de elutasítják a közép- és kelet-európai országok is.

A javaslat szerint amennyiben a szolgáltatást végző és az online felületet üzemeltető alá-fölé rendelt viszonyba kerül, feltételezni kell, hogy leplezett munkaviszonyról van szó. Ennek eldöntéséhez az alábbi jellemzők közül meghatározott számú feltételnek kell teljesülnie:

  • a szolgáltatást végző nem oszthatja be magának a munkaidejét;
  • egyoldalú a díjazás meghatározása;
  • rendelkezésre állást vár el a megbízó;
  • munkaidő-beosztást ír elő;
  • kötelezővé teszi az egyenruha viselését;
  • kizárólagosságot vár el, vagyis megtiltja, hogy az érintett más megbízónál is végezhessen hasonló szolgáltatást.

 

Brüsszel javaslatát 

gyakorlatilag csak az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója támogatja, 

míg a többi pártszövetség legfeljebb módosításokkal tudná azt elfogadni. Ez a megosztottság igaz a tagállamokra is, a bizottsági célokat a legtöbb uniós ország elutasítja. A parlamenti és tagállami javaslatokat pedig Brüsszel utasítja el, mert úgy véli, minden módosítás lazítaná a szabályozást, a munkáltató érdekeit szem előtt tartva. Az EU-s döntéshozatal tehát patthelyzetben van, több mint két éve hátráltatva az irányelv véglegesítését és annak elfogadását.

Az Európai Bizottság platformirányelvét a legtöbb kritika azért éri, mert nem csak a vállalkozó vagy munkavállaló kezdeményezésére lehetne megállapítani valójában munkaviszonyt kellene-e létesíteni, hanem a gyakorlatilag bárki kezdeményezhetne ilyen eljárást, vagyis törvényes lenne az a vád, amely szerint a platform üzemeltetője törvényt sért, ráadásul neki kellene bizonyítania, hogy szabályosan kötött vállalkozói szerződést munkaszerződés helyett.

Látható, hogy Brüsszel irányelv-javaslatát gyakorlatilag magán a bizottságon kívül senki sem támogatja. Ezt el is ismerik: az adatok szerint körülbelül 20 millió platform-munkavállaló dolgozik jelenleg az EU-ban, és 

legfeljebb 3-4 millió embernek jelentene segítséget az egész unióban kötelező érvényű szabályozás.

Az algoritmus csapdája

Brüsszel javaslatának második része az algoritmusok szabályozását teremtené meg. Ezt már többen támogatnák, de mivel az irányelv-tervezetet „csomagban” lehet csak megszavazni, ezért annak algoritmusokat szabályozó passzusa is halálra van ítélve.

A tervezet szabályozná a vállalkozókkal vagy munkavállalókkal kapcsolatos automatikus, algoritmus-vezérelt parancsokat. 

Egyebek mellett csak az algoritmus adatai alapján nem lehetne elbocsájtani a munkavállalót, vagy tényként kezelni az adatok alapján tett minősítéseket. Minden olyan esetben, amikor algoritmus alapján születne olyan döntésnél, amely érinti a megbízó és a szolgáltató, vagy alkalmazott közötti viszonyt, valamint az adatok védelme veszélybe kerül, kötelező lenne az emberi felügyelet.

A javaslat kritikusai ugyanakkor nem tartják életszerűnek ezt a fajta felügyeletet, mivel a platformon szolgáltató vállalkozásoknak fontos ismérve, hogy nincsenek az egyes országokban leányvállalatai, nem tart fent HR-részleget, és nem üzemeltet olyan irodát, ahol a munkavállalóknak lehetőségük lenne személyesen találkozni a felettesükkel, akiknek a neve sem szokott általában kiderülni. Az érintett cégek álláspontja világos: ezekre a digitális térben nincs is szükség.

Ez a rendszer mindezek ellenére is megfelel az érintett alvállalkozóknak és munkavállalóknak,

mivel magas jövedelemre tudnak szert tenni úgy, hogy maguk döntik el, mikor szeretnének munkát végezni, milyen megbízásokat vállalnának el, vagyis sokaknak ez a laza kötelék a szabadságot jelenti.

Mi a munkaviszony és a vállalkozói szerződés előnye, vagy hátránya?

Brüsszel javaslata nem megalapozatlan, mivel sok munkáltató megbízási, vagy vállalkozói szerződéses viszonyban hajlandó megállapodni azokkal, akik valójában alkalmazottként dolgoznak a vállalkozásnál. Ennek oka az adóelkerülés és a költségek optimalizálása, a munkavállaló terhére.

A munkaviszony előnye, hogy annak egyoldalú, indoklás nélküli megszüntetésére csak bizonyos esetekben – például próbaidő alatt – van lehetőség, ezzel szemben a megbízási szerződések sokszor aránytalanok, felmondásukra a foglalkoztató általában hagy egérutat magának. A munkaviszonyban állóknak emellett fizetett szabadság jár, munkabért kapnak, garantáltan be van fizetve utánuk az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék. Az alkalmazottaknak lehetőségük van érdekképviseletre, akár egyéni, akár kollektív formában. A munkavállalók jogai tehát úgy vannak szabályozva, hogy a munkáltatók ne tudjanak könnyen visszaélni erőfölényükkel, sok esetben monopolhelyzetükkel.

Magyarországon a kata átalakításának, az évek óta feszes munkaerőpiacnak és a munkáltatói járulékcsökkentéseknek köszönhetően évről évre kevesebb a vállalkozói szerződéssel leplezett munkaviszony. A többi európai országhoz hasonlóan – a nemzetközi ajánlások szerint – idehaza is lehetőségük van a kényszervállalkozóknak hatósági eljárás keretében bizonyítani, hogy a foglalkoztatásuk körülményeit figyelembe véve munkaviszonyt kellene létesítenie a munkáltatónak. Erre a foglalkoztatót az eljárás során bírósági végzés kötelezi.

Sokan a munkaviszonynál lazább kötöttséggel járó megbízási vagy vállalkozói megállapodásokat tartják jobb megoldásnak. Önmagában ez sem szabálytalan, ha mindkét fél, vagyis a megbízó és a megbízott egyező akarata szerint jön létre a megállapodás és nem él vissza erőfölényével a megbízó.

A gyakorlatban ugyanakkor a munkavállalók a szociális jogok ellenére is hátrányban vannak a munkáltatókkal szemben a legfejlettebb gazdaságokban is, hátrányuk a fejlődő országokban sokkal nagyobb.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: MTI/MTVA/Róka László

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Spiritmonger
2023. december 22. 18:41
Felesleges belepofázás ismételten az EU részéről.
patópál
2023. december 22. 12:40
Maradt még olyan dolog, amibe a brüsszeli kretének még nem pofáztak bele?
orokkuruc-2
2023. december 22. 12:38
"az érintettek, vagyis akiket a szabályozás elvileg védene, hallani sem akarnak a bizottsági javaslathoz hasonló szabályokról. Az előterjesztők ennek ellenére úgy gondolják, a javaslat az európai szociális jogok egyik fontos mérföldköve." .. Azaz segítenek, mégha beledöglünk is! Annyira, de annyira jellemző balfosokra!
Mandiner444hu
2023. december 22. 12:18
Budapesten arabok és ázsiaiak uralták le ezt a szektort
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!