A munkavállaló és a munkavégzés kifejezések ugyanis a munkajog által védett és szabályozott fogalmak – olyan fogalmak, amelyek jelenleg a „haknigazdaságra” nem alkalmazhatók. Ezen változtathat az Európai Bizottság jogalkotási javaslata, amely Brüsszel becslése szerint
közel 4 millió embert érinthet.
Az Európai Bizottság javaslata éles határvonalat húzna a haknigazdaság és a hagyományos munkaviszony között. Egy jogviszony ugyanis a jövőben meghatározott kritériumok teljesülése esetén minősülhetne haknigazdaságnak; ha ezek a kritériumok nem teljesülnek, a platform és a munkavállaló közötti jogviszonyt hagyományos munkaviszonynak kell minősíteni.
A jogalkotás fókuszában az áll, hogy a platform milyen terjedelmű ellenőrzési jogot gyakorol a dolgozó felett. Méri-e a teljesítményét? Dönt-e arról, hogy mennyit kereshet a dolgozó, vagy megszabja-e azt, hogy milyen ruhát hordhat a munkás, miközben épp szolgálatot teljesít? Dönthet-e a munkaidőről?
További fontos körülmény, hogy amennyiben az új szabályozás életbe lép, többé nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy közte és a platform között érvényes munkajogviszony áll fent. Épp ellenkezőleg:
a platformnak kell bizonyítania azt, hogy a dolgozót nem munkajogviszony keretében alkalmazza.
A fentiekkel kapcsolatban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa úgy fogalmazott, hogy érthető, hogy vannak olyan magukat szabadúszónak tartó dolgozók, akik nem elégedettek azzal, ha a klasszikus munkavállalónak minősülnek. Azt azonban Dombrovskis inkább tartja problémásnak, amikor valakit akarata és érdekei ellenére minősítenek szabadúszónak.