Landolt Magyarországon a honvédség legújabb repülőgépe (Videó)
A KC-390-es a spanyol Gran Canariából indult, és a 4500 kilométeres távot távot mintegy 6 óra alatt tette meg.
Kecskeméten landolt az első KC–390-es. Magyarország 2020-ban döntött ezen katonai eszközök beszerzéséről, Hollandia 2 évvel később, de Ausztria és Csehország is csak tavaly lépett.
Április tizenkettedikén landolt Kecskeméten a Magyar Honvédség legújabb repülőgépe, a KC–390-es. A katonai eszközt a különböző NATO kommunikációs rendszerek beépítése és hitelesítése miatt hozta a gyártó, az Embraer Magyarországra, majd néhány hetes hazai tartózkodást követően az első KC–390-es visszatér Brazíliába.
Ugyanakkor, ha minden jól alakul, s lezárul a vadonatúj eszközök gyártási, berepülési, tesztelési programjainak utolsó fázisa, végső átadásukat követően az új repülőgépek jövőre már a honvédségben szolgálhatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A KC-390-es a spanyol Gran Canariából indult, és a 4500 kilométeres távot távot mintegy 6 óra alatt tette meg.
A magyar kormány 2020 novemberében írt alá szerződést két darab KC–390 típusú katonai teherszállító repülőgép beszerzéséről. Nem olcsó eszközökről van szó; ám egy régóta várt képesség tér vissza a honvédséghez. A KC–390-eseket a szovjet AN–26-os szállítórepülőgépek pótlására rendelték meg, azokat 2020 júniusában, 46 év szolgálat után nyugdíjazták. Feladataikat egyáltalán nem tudták már végrehajtani a rendkívül megbízhatatlan AN–26-osok.
A négy évvel ezelőtti kontraktus értelmében a honvédség rámpás szállítógépekhez jut,
amelyekkel hadműveleti körülmények között is képes lesz nagyméretű terhek, katonai felszerelések, járművek és személyi állomány célba juttatására.
Különleges kialakítása révén a gép alkalmas betonozott repülőtéren kívüli, rossz minőségű terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá ejtőernyős légideszant-műveletek kiszolgálására úgyszintén.
De új képességet is kap a Magyar Honvédség a KC–390-esekkel.
Azok légi utántöltésre, valamint saját hatótávolságuk és repülési idejük növelése érdekében üzemanyag-felvételre is képesek.
2020 novemberében még csak Portugáliának volt szerződése KC–390-eskre (ők öt darab szállítógépet rendeltek), 2024-ben már Hollandia (öt darab repülőt), Ausztria (négy darab KC–390-est) és Csehország (két darab eszközről cikkeztek) is ilyen gépek rendszeresítését tervezi.
Mikor az első KC–390-es landolt a kecskeméti katonai reptéren, Tömböl László nyugállományú vezérezredes, nemzeti fegyverigazgató a Magyar Nemzetnek kifejtette, a KC–390-es repülőgépek a honvédség légierejének első igazi hadszíntéri szállító repülőgépei. Olyan képességekkel ruházzák fel a honvédséget, amikkel a hadrendből néhány éve kivont An–26-osaink nem rendelkeztek.
Méretük, sebességük, a hatósugaruk és a szállítható teher tömege alapján is kiemelkedik elődjeihez képest.
Sőt, mint mondta, a KC–390-es minden mutatóban felülmúlja a legendás amerikai C–130 Herculest, katonák, ejtőernyősök szállítása mellett képes egészségügyi ellátást, evakuációt támogatni, de akár a levegőben is feltöltheti a Jas–39 Gripeneket. (Tömböl ennek nyomán megjegyezte, a Gripen-pilóták egy része korábban már kapott kiképzést légi utántöltésre, de a gyakorlások elmaradása miatt fel kell frissíteni a készségeket.)
A Politico ez év elején közölt cikket arról, hogy állnak jelenleg az európai NATO-tagállamok a védelmi kiadásokkal. 2014-ben, nem sokkal Krím és Donbasz egy részének orosz elfoglalása után, a NATO walesi csúcstalálkozóján korszakos jelentőségű döntést hozott elrettentési és védelmi képességei megerősítéséről. A védelemre fordítandó nemzeti GDP-arányt 2 százalékban, ezen belül a haditechnikai fejlesztések arányát 20 százalékban határozta meg a 2024-ig tartó 10 éves periódus végére.
Európa éltanulója Lengyelország, amely 2023-ban a GDP 3,9 százalékának megfelelő, óriási összegeket költött a hadserege fejlesztésére. Finnország, Románia, Magyarország 2,4 százalékot költ ugyanerre. Észtország 2,7, Litvánia 2,5, Lettország 2,3 százalékot.
Egyébként pedig épp a Mandiner.hu írta meg elsőként, továbbra is Magyarországé Közép-Európa egyik legütőképesebb hadereje, legalábbis a nemzetközi fórumokon is sokszor hivatkozott Global Firepower (GFP) 2024-es indexe alapján. Kezd tehát beérni a Magyar Honvédség 2016 óta tartó koncepciózus fejlesztése.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest.
Ezt is ajánljuk a témában
Kezd beérni a Magyar Honvédség 2016 óta tartó koncepciózus fejlesztése.
Kapcsolódó vélemény
A Magyar Honvédség haditechnikai „rendszerváltása” gyors ütemben halad.
A Combatant Blog látványos videót tett közzé a KC–390-es érkezéséről: