Donald Trump: Amelyik NATO-ország nem fizet eleget, azt nem védjük meg (videó)
A volt elnök bátorított egy orosz támadást a renitens NATO-tagok ellen.
Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest.
Újra vita tárgya a NATO-ban a védelmi kiadások alakulása. Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki ismét a republikánusok elnökaspiránsa, újfent kifejtette, hogy nem kellene az Egyesült Államoknak megvédenie azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadási elvárásokat.
A NATO-ban az az elvárás, hogy
egy ország a nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget költsön a védelmi kiadásaira.
A kétezres években számos ország ez alatti összegeket fordított a védelemre, katonai kiadásokra, miközben a NATO-blokk védelmét egyre többen egyszerűen az Egyesült Államoktól várták. Trump amerikai elnökként tett kijelentései, valamint az új biztonsági kihívások, többek között az ukrajnai háború változtatott ezen a helyzeten, és ismét egyre több ország éri el vagy haladja meg a 2 százalékos arányt a védelmi kiadásokban.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt elnök bátorított egy orosz támadást a renitens NATO-tagok ellen.
A Politico most térképet közölt arról, hogyan teljesítenek a NATO-tagállamai köztük hazánk.
Európa éltanulója Lengyelország, amely 2023-ban a GDP 3,9 százalékának megfelelő, óriási összegeket költött a hadserege fejlesztésére. Korábban a Mandiner is cikkezett arról, hogy
az előző, Kaczynski-féle vezetés a kontinens egyik vezető katonai hatalmává akarta tenni Lengyelországot,
és ez a fejlesztési folyamat most is tart.
A lengyelek ezzel még az Egyesült Államokat is megelőzik: az első számú szuperhatalom a GDP-je 3,5 százalékát fordítja az amerikai hadsereg fenntartására és fejlesztésére.
A harmadik helyen a hagyományosan erős haderővel rendelkező Görögország áll 3 százalékkal, majd a NATO keleti határszakaszának államai, köztük Magyarország következnek.
Észtország 2,7%, Litvánia 2,5%, Lettország 2,3%-os arányban költ a védelemre, míg
Finnország, Románia és Magyarország 2,4 százalékot költ erre.
Hazánk egyébként 10 éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra.
A 2 százalékos küszöb fölött van még ezen kívül Nagy-Britannia és Szlovákia, míg Franciaország, a kontinens hagyományos vezető katonai ereje jelenleg 1,9 százalékot költ erre.
Érdekes, hogy a ranglista túlsó végén található a szintén regionális katonai hatalom Törökország, 1,3 százalékos aránnyal;
mögötte csak a szövetségesek által körülvett Belgium (1,1%) és Luxemburg (0,7%) található, bár a nyugat-európai miniországnak nyilván a következő évtizedekben sem kell a szomszédság felől érkező bármilyen támadástól tartania.
Az tehát elmondható, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió felébresztette a NATO-t, és alig 1-2 év alatt a legtöbb tagállamban másfélszeresére vagy akár több mint kétszeresére nőtt a védelmi kiadások aránya.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezerkétszáz harckocsi, 680 önjáró löveg, F-35-ösök és Apache-ok tucatjai: az EU katonai óriásává válhat Lengyelország, ha végigviszik a már elkezdett haderőfejlesztési programot. Addig is Varsó komplett fegyverkategóriákat ad át Ukrajnának az oroszok elleni háború folytatásához. Most induló, új cikksorozatunkban, a Seregszemlében Somkuti Bálint elemzi térségünk nemzeti hadseregeit!
Nyitókép: Politico-térképrészlet