Az újdonsült Széchenyi-díjas történész szerint Görgei-párti nem lehet valaki úgy, hogy nem Kossuth-párti.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Idén március 15-én kapott Széchenyi-díjat Hermann Róbert történész, akivel a kitüntetés apropóján a Magyar Hírlap készített interjút.
A beszélgetés során szóba került a régi „Görgei vagy Kossuth”- vita is, melnyek kapcsán Hermann igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba.
A történész elmondta, úgy látja, „hogy
az az előítéletes gondolkodás, ami Görgeivel szemben részben tizenöt-húsz évvel ezelőtt még szakmai körökben is megvolt, napjainkra megszűnt,
és a történelmi emlékezetben elfoglalta az őt megillető helyet.
Lassan már Kossuth Lajos szorul védelemre, mert az ő megítélése kezd méltánytalanná válni”.
Ezek után az újságíró kérdésére azt is kifejtette, miért szorul újabban védelemre az egykori kormányzó:
Kossuthot hajlamosak sokan egy felelőtlen, szószátyárnak tekinteni, holott egyáltalán nem az volt. Kétségtelenül minden idők egyik legjobb magyar szónoka volt, de azért jelentősen több annál.
A XIX. század legtalálékonyabb, legleleményesebb magyar politikusa, aki egyébként soha nem került igazán padlóra. Amikor azt hitték már, hogy összeomlik, akkor két hét múlva megrázta magát, és kitalált valami újat”.
Hermann azt is megjegyezte, nem szabad elfeledni, hogy Kossuthank „nagyon maradandó eredményei is voltak. A politikai nyilvánosság megteremtése az Országgyűlési és a Törvényhatósági Tudósításokkal, a modern politikai sajtó létrehozása a Pesti Hírlappal, voltaképpen az egész 1848-49-es eseménysor”.
A Széchenyi-díjas történész aláhúzta:
Görgei-párti nem lehet valaki úgy, hogy nem Kossuth-párti, mert Görgeinek meg az összes többi katonának semmilyen szerep nem jutott volna, ha nincs Kossuth, aki az egészet vitte a vállán”.
Ezt is ajánljuk a témában
A branyiszkói ütközet a magyar szabadságharc egyik kulcspillanata volt, Görgei előtte csatákat veszített, ám a hadjáratot megnyerte. De ki az a Guyon Richárd?
„A jobbágyfelszabadítás megvalósítása, ami Szent István óta a legnagyobb társadalomtörténeti fordulatnak tekinthető, és ebben Kossuthnak nagyon jelentős szerepe volt. Nem véletlen, hogy amíg létezett klasszikus paraszti népesség, addig olyan erős rendkívüli Kossuth-kultusz élt.
Mostanra leértékelődött Kossuth személye, mert pályafutásából azokat a negatív elemeket emelik ki, amelyek kétségtelenek, de a magasugrókat sem a kisebb vagy a közepes ugrásaik alapján ítéljük meg, hanem a legnagyobbak alapján”
– magyarázta Hermann.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
A Rubicon folyóirat égisze alatt forgatott alkotás történész szakértőkkel és dramatizált jelenetek segítségével lép túl a vesztes csatát kísérő állandó bűnbakkeresésen és az összeesküvés-elméleteken.
Joanna Urbanska kutató a beszélgetés során felhívta arra a figyelmet, hogy az ukrán állam a mai napig nem járult hozzá az áldozatok exhumálásához, így nem tudni pontosan, mennyi lengyel veszett oda a nacionalisták vérengzései során.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
Andreas Rödder szerint Németország húsz éve ugyanabban a politikai zsákutcában toporog, és ha nem néz szembe a válsággal, akkor idővel a mindent felforgató törés következik.
Megkongatta a vészharangot Mitrovits Miklós.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
