Görgei stratégiája, Guyon Richárd vakmerősége – így nyertünk Branyiszkónál a császáriak ellen

2024. február 05. 09:26

A branyiszkói ütközet a magyar szabadságharc egyik kulcspillanata volt, Görgei előtte csatákat veszített, ám a hadjáratot megnyerte. De ki az a Guyon Richárd? 175 éve, 1849. február 5-én tört át a magyar sereg a Branyiszkói-hágón.

2024. február 05. 09:26
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Az önmagában is jól hangzó branyiszkói győzelem döntően befolyásolta az 1848-1849-es magyar szabadságharc menetét, a téli hadjárat része volt, a háború kulcsmozzanatai közé tartozik: 

végső soron lehetővé tette és előmozdította a hatalmas katonai sikert hozó tavaszi hadjáratot.

Gyorstalpalóként jegyezzük meg: téli hadjáratnak a szabadságharc azon időszakát nevezik a történészek, melynek során a császári csapatok összehangolt támadást indítottak a magyar erők ellen 1848 végén, 1849 elején, a hadjárat célja pedig a magyar forradalom által kivívott részleges önállóság totális megszüntetése volt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a császári hadjárat során a Habsburg-erők csaknem az összes összecsapást megnyerték, mégis 

a főbb magyar célok – a magyar kormány működőképességének és a magyar haderőnek a megőrzése, a honvédvédelem megszilárdulása – teljesültek.

 Ennek a sikernek volt fontos építőköve, ami a Branyiszkói-hágónál történt 175 évvel ezelőtt, 1849. február 5-én.

Görgei taktikai cikázása a Felvidéken

Az előzményekről és némileg a következményekről röviden annyit, hogy Görgei csapatai Pest és Buda taktikai feladása után a haditervnek megfelelően elindultak a Felvidékre, hátbatámadással fenyegetve a komáromi várat és az épp Lipótvárat ostromló császári haderőt, ezért az osztrák fővezér, 

Windisch-Grätz herceg a főerejével Budán maradt – és ez volt a cél, 

hiszen Görgei ily módon eltérítette a császári erőket a Debrecen felé irányuló főcsapástól, megóvva a visszavonuló magyar honvédsereget. Az így nyert két hét pedig elegendő volt ahhoz, hogy megszilárduljon a magyar védelem.

A szabadságharc legzseniálisabb magyar hadvezére, Görgei Artúr tábornok mégis slamasztikába, de minimum döntéskényszerbe került: először is nyilvánvalóvá vált, hogy túlerő veszi közre, ezért elvonult a bányavárosok felé, majd keletre, Lőcse és Kassa irányába. Lőcsén aztán 

Görgei előtt két lehetőség állt: el kellett döntenie, hogy a Branyiszkói-szoroson átkelve, vagy a Hernád délebbi völgyében indul Kassa ellen,

 ahol császáriak állomásoztak. 

Az északi, branyiszkói kerülő pozitív hozadéka az lehetett, hogy a Kassa környékén táborozó Schlik-hadtestet Klapka és Görgei bekeríthette, a veszélyt meg az jelentette, hogy 

császári győzelem esetén Görgei csapatait fenyegette bekerítés. 

Görgei emellett úgy gondolta, csapatainak jót tenne egy győztes ütközet, végül ez a vágya, megérzése döntött: az Eperjesre és Kassára vezető Branyiszkói-hágó bevételét az angol Guyon Richárd ezredesre bízta.

Guyon Richárd

Ki az a Guyon Richárd?

Guyon Richárd röviden egy angol gróf volt. 1813-ban született Angliában, egy francia hugenotta eredetű főnemesi családban. Katona lett, mint az ősei, és előbb Portugáliában harcolt, majd belépett a császári hadseregbe. Elvette egy lovassági tábornok lányát, aztán anyagi okokból otthagyta a katonaságot, 

felesége miatt Magyarországon telepedett le, és nagyjából tíz évig Bars vármegyében gazdálkodott.

Amikor kitört a szabadságharc, őrnagyi rangot kapott, több csatában részt vett, Kossuth is felfigyelt rá, előléptette. Görgei Artúr a kezdetektől nem helyeselte Guyon Richárd komolyabb pozícióba kerülését, mivel nem tartotta nagyra vezetői képességeit – bár a vitézségét elismerte. Amikor Görgei az elterelési hadművelet során az északnyugati bányavárosok felé indult, Guyon az utóvéd parancsnokaként többször is vereséget szenvedett az osztrák üldözőktől. Görgei tábornok a branyiszkói támadás vezetését mégis Guyonra bízta, ám keze alá szándékosan a gyengébb zászlóaljakat adta, előrelátóan, hogy ezek győzelme erősítse a harci morált. Bejött a húzás.

Pár vélemény az angol katonagrófról:

„Kétségkívül igen vitéz tiszt volt, de legalább annyira tudatlan is.

 Bármennyire meg lehetett bízni ugyanis Guyonban a csatatéren – vagyis ha föladatának megoldásához nem kellett különösebb leleményesség, csupán személyes vitézség – ugyanolyan kevéssé felelt meg a követelményeknek mint nagyobb önálló csapattestek vezetője.” (Görgei)

„Nem sok ésszel és semmi hadi tudománnyal sem bír, de bír, csaknem az őrültséggel határos személyes bátorsággal.” (Pálffy János, képviselő)

„Rossz vezér, de jó katona. 

Nem oly sokan vagyunk, hogy olyan embert, mint Guyon nélkülözhessünk.” (Kossuth)

„Az ördög vigyen el, ha át nem megyek rajta”

Az angol Guyon Richárd annyira biztos volt a sikerben, hogy 

előre megírta győzelmi jelentését – csak a halottak és a sebesültek számát hagyta szabadon –,

 holott a 758 méter magasan futó, meredek terepen megközelíthető Branyiszkói-hágó kanyarulatait és szorosait a védők erődítménnyé varázsolták a barikádokkal. Amikor megszemlélte a hágót, angolul állítólag csak annyit mondott: „Az ördög vigyen el, ha át nem megyek rajta”. A roham előtt sajátos, magyar-német nyelvű parancsot adott katonáinak: „Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen.”

 „Ha előrementek, dupla zsoldot, ha hátráltok, kartácsot kaptok.” Így is történt. 

Először a megfutamodott újoncok soraiba lövetett, majd maga állt a következő támadás élére és diadalra vezette katonáit: mind a huszonhárom állást elfoglalták, órákon át, szuronnyal űzték ki az ellenséget állásról állásra haladva, éjfélre végeztek, a Deym vezette 

osztrákok a bekerítéstől jogosan félve visszavonultak.

 Ehhez a félelemhez döntően hozzájárult három század honvéd kapaszkodása a hegyoldalban, akiket egy huszárparancsnok vezetett és tízpercenként rohamjelet trombitáltatott egy kornétással: a védők csak azt hallották, hogy valahol az oldalukban is közelednek.

Guyonnak 3800 embere volt, a Deym vezette császáriaknak feleannyi, ezek azonban harcedzett, sikerhez szokott csapatok voltak, a magyar-szlovák sereg, mint említettük, mindeddig kevésbé. Az ütközetben a magyar csapatok vesztesége százötven, a császári csapatoké mintegy nyolcszáz fő volt.

A téli hadjárat térképe

Görgei gondolatai Branyiszkóról

Görgei emlékirataiban érdekes fejezeteket olvashatunk az ütközetről és Guyon Richárdról is. Íme, a teljesség igénye nélkül:

„Gróf Guyon ezredes hebehurgyaságában már négy nappal Iglóra érkezése előtt, január 30-án hajnalban olyan ügyetlenül ütött rajta a lőcsei ellenséges oszlop felénk kiállított tábori őrsén, hogy abból néhány ember el tudott menekülni. 

Ezek közeledésünk biztos hírét még aznap megvihették Lőcsére, 

és másnap, január 31-én Schlik gróf altábornagy is tudhatta már Tokajban – vagy ha közelebb Kassához, annál rosszabb ránk nézve –, hogy mi a teendője, hacsak le nem becsüli a feldunai hadtestet, ezt pedig olyan hadvezérről, mint ő, nem lehetett föltételezni.”

A tábornok kristálytiszta látlelete saját helyzetéről Branyiszkónál:

„Ha a Branyiszkót megszálló ellenség február 5-én vissza tudja verni rohamunkat, győzelme csakis arra tüzelheti, hogy ő menjen át a támadásba,

 mégpedig azzal a kilátással, hogy minket ismételten megverhet, mielőtt hátul Klapka ezredes utolérheti, és mert engem szintén a támadásra, azaz a február 5-i rohamnak minden erőmből való megismétlésére indít egyfelől az utánunk nyomuló Götz- és Jablonowski-féle dandároknak és szövetségesüknek, a szlovák népfölkelésnek közeledése, másfelől az az elhatározásom, hogy a harcot többé nem kerülöm: mindezeknél fogva a február 6-i összecsapás a Schlik-féle hadtest és a feldunai hadtest közt döntőnek ígérkezett. Ennek az okfejtésnek a szempontjából már a február 5-i ütközet kimenetele is válasz lesz a nagy kérdésre: 

lenni vagy nem lenni.”

Görgei a hadjáratot megnyerte, hiába veszítette el a csatákat

Görgei hadserege hiába veszítette el ütközetei többségét, a hadjáratot lényegében megnyerte: „hetekre visszatartotta Windisch-Grätz főerőit a Tisza-vonal elleni frontális támadástól és végül – a branyiszkói áttörésnek köszönhetően – súlyosabb veszteségek nélkül került ki a császári csapatok gyűrűjéből” – fogalmaz a történész. A hab a tortán, a Schlik-hadtest bekerítése Henryk Dembiński szokásos tehetetlensége miatt nem sikerült, de 

minden jó, ha jó a vége: szabad lett az út Eperjes felé, egyesültek a magyar seregek, 

indulhatott a tavaszi hadjárat.

*

Felhasznált irodalom:

Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban, Magvető Könyvkiadó 

Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó 

Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó

https://militaria.hu/digitalis-hadtortenelem-hadtorteneti-oktatasi-csomagok-iskolak-szamara/1848-49-es-szabadsagharc-es-forradalom-tortenete/a-branyiszkoi-utkozet

https://m.mult-kor.hu/annyira-biztos-volt-a-sikerben-hogy-mar-a-branyiszkoi-attres-elott-megirta-gyozelmi-jelenteset-guyon-richard-20210330

https://mek.oszk.hu/04700/04739/html/gorgey1022/gorgey1022.html

Nyitókép: a branyiszkói áttörés

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-41
2024. február 17. 19:45
🍓 ️ F­­­o­­r­r­­ó­­ l­­­á­­­n­­­yok sz­­­ex­et ak­ar­­n­­ak, ba­­sz­­­d m­­­eg ők­et itt 👉 𝗪­­𝗪­𝗪­­­.­𝗖­­𝗨­­­𝗠𝟰­­­.­­𝗙­𝗨­𝗡
rugbista
2024. február 05. 15:54
Guyon "Villám" ezredes úrként szerepel az egyik legszebb, legkedvesebb 1848-ról szóló ifjúsági kisregényben. Én feladom a gyerekeknek, sokan el is olvassák. Címe: Dióbél királyfi.
rugbista
2024. február 05. 15:53
Hóban-fagyban, jégen, meredeken felfelé rohamozva győzni! Én lejöttem a Szepességbe a hágón kerékpárral, majd összetojtam magam, olyan meredek a hágó abban az irányban. De felfelé, és még lőnek is rád. Mi az, hogy a magyar nem tud harcolni? (Még ha sok nem magyar is volt köztük).
pulsarito
2024. február 05. 13:54
Még több ilyen cikket, minden hétre keressetek valami győztes csatát, bármilyen kicsi történelmi magyar sikert, hogy a sok belpesti magyargyűlölő metéltet a gutaütés kerülgesse!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik