„Miénk a győzelem!” – Isaszeg véres-legendás tavaszára emlékezünk

2024. április 06. 07:06

A honvédsereg komoly, nyílt csatában verte meg az osztrákokat, Görgei, Damjanich és Aulich nagyot alakított, a magyar honvédek örökre beírták magukat a történelembe.

2024. április 06. 07:06
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Nyitókép: Az isaszegi csata Than Mór festményén

A korábbi hetekben megemlékeztünk 1849 dicsőséges tavaszának több állomásáról, amelyek a 175 éve zajlott tavaszi hadjárat sikerének előfeltételei voltak: Branyiszkó, Kápolna, Szolnok. Most 

a tavaszi hadjárat ikonikus ütközete, az isaszegi csata kerül terítékre,

 ami napra pontosan 175 éve, 1849. április 6-án „esett meg”, és nem véletlenül tartják a tavaszi hadjárat egyik döntő találkozójának, a magyar hadtörténet korszakos fejezetének – Isaszeg a legszebb reményekre jogosította a szabadságáért küzdő magyarságot. 

Az előzmények

Hiába került a kezdeményezés a császáriak kezébe a február végi kápolnai csata után, amikor is kezükön maradt a csatatér a magyar túlerő ellenére – anélkül azonban, hogy a magyar honvédség megroppant volna – 

Windisch-Grätz nem maxolta ki a győzelmet: nem próbálkozott meg a Tiszán való átkeléssel,

 sőt, március első napjaiban Damjanich János és Vécsey Károly magabiztosan diadalmaskodtak a császári erők felett Szolnoknál, visszafoglalva a várost és annak kulcsfontosságú hídját az osztrákoktól, a győzelem és az összes tiszai átkelő uralása pedig lehetővé tette, hogy a magyar csapatok gyors átcsoportosításával ismét a honvédsereg vegye át a kezdeményezést.

Ezt is ajánljuk a témában

Kölcsönös feltérképezés és fogáskeresés után, miközben a császáriak végig nem voltak képben sem a honvédsereg erőinek eloszlásával, sem létszámával, március végén a magyar fősereg ismét átkelt a Tiszán, és a Miskolc–Eger–Gyöngyös úton összpontosult. 

A sereg közel 51000 főt tett ki, vezetésüket ideiglenesen Görgey Artúr vette át

 a gyenge eredményeket szállító, amúgy képzett Vetter Antaltól. A cs. kir. fősereg nagyjából 50 000 főből állt, vagyis az erőviszonyok kis híján egyenlők voltak.

A terv

A Hadtörténeti Intézet összefoglalója szerint „a magyar fősereg tavaszi hadjáratának célja egy, a császári főerőket megkerülő, végül ideális esetben azokat bekerítő és felmorzsoló manőver volt. 

A Vetter Antal altábornagy által kidolgozott, Klapka által finomított haditerv

 lényege az volt, hogy a legerősebb, VII. magyar hadest (Gáspár András vezetésével, 16.664 ember, 68 löveg) Gyöngyösről Hatvan felé támad, és a Zagyva vonalánál minden ellenséges támadást visszaver, azt a látszatot keltve, hogy a honvédsereg legnagyobb része itt van. Eközben a valódi honvéd főerők, az I. hadtest (Klapka vezetésével, 11.440 fő, 40 löveg), a II. hadtest (Aulich alatt 9060 ember, 37 löveg), és a III. hadtest (Damjanich vezetésével 11.254 fő, 40 löveg) Jászberényen és Nagykátán keresztül 

megkerülik az ellenség jobbszárnyát, majd Gödöllő előterében a hátába vagy az oldalába kerülnek. 

Ekkor egyesülve a VII. magyar hadtesttel közösen szétzúzzák az immár harapófogóba került császáriakat. A siker a VII. hadtest kitartásán és az átkaroló csapatok gyorsaságán múlt. Görgei Artúr főparancsnokként nagyjából azonos erőkkel, mindkét oldalon 50.000 fővel számolt. A kezdeményezés a honvédsereg kezében volt.”

Klapka György, az I. hadtest parancsnoka

A támadás és a bonyodalmak kezdete

A tét nagy volt, írják a történészek, mégpedig mindkét fél számára: ha a magyarok győznek, az osztrákok kénytelenek Buda-Pestre (vagy Vácra) visszavonulni, 

ha az osztrákok győznek, a magyarok a Tisza mögé szorulnak vissza. 

A fentebb vázolt, merész terv április 6-ig szépen haladt, ám akkor 

elkezdődtek a bonyodalmak, nevezzük a hadiszerencse hullámzásának, ami az egész csatára fokozottan jellemző volt, 

hol ide, hol oda jósolva a győzelmet.

Először is a VII. hadtestnek (Gáspár) Aszódot és Bagot kellett megszállnia, ahonnan sikerült is Schlik hadtestét kiszorítaniuk. Azonban, mialatt az I. hadtest (Klapka) átvonult a Királyerdőn, harcba keveredett a Jellačić vezette császári hadtesttel, így Klapka szétbontatta erőit és megpróbálta Isaszeget elfoglalni. Segítségére a III. hadtest (Damjanich) is csatarendbe állt, miközben a II. hadtest (Aulich) letáborozott, és Görgei sem számított ezen a napon döntő csatára, ezért elvált a csapataitól.

A mélypont 

Az elsőként harcba bocsátkozó I. hadtestet a kialakuló rendezetlenség miatt Klapka visszavonta, hogy rendezze csapatait. 

A magyar parancsnokok között ekkor némi félreértés lépett föl a felmorajló csatazaj hallatán,

 amit a császári altábornagy, Schlik használt ki: erősebbik hadosztályát Isaszeg felé küldte, ezek pedig támadást intéztek Damjanich rendezetlen jobb szárnya ellen, aki ezért kénytelen volt leállítani a Klapkát segítő támadását.

Klapka visszavonult, így az arcvonalat Damjanich egyetlen dandárja tartotta. Itt a csata válságosra fordult.

 Aulich az ágyúdörgés nyomán azonnal riadóztatta a II. hadtestet, majd délután háromkor megérkezett Damjanich kérése, hogy vonuljanak át segíteni Isaszegre. Azonnal! Aulich először bizalmatlan volt, írásos utasításban kérte megerősíteni a kérést, de hallva a fokozódó csatazajt, jól döntött és azonnal segíteni indult.

Görgei – miközben jóváhagyta Damjanich kérését – nekiállt rendbe szedni Klapka hadtestét. Aulich ezután a magyar hadvonal közepén keletkezett rést igyekezett elfoglalni, ahonnan Klapka visszavonult. 

A kilábalás

A fővezér Görgei Klapkához sietett és alaposan leteremtette a visszavonulókat. Klapka azzal érvelt, hogy emberei kimerültek, és elfogyott a lőszerük is: mint kiderült, a lőszer valóban elfogyott, ám Görgei így emlékezik vissza: „gyalogsága a hátrálásban mutatott gyorsaságáról ítélve nem látszik annyira kimerültnek, hogy még néhány szuronytámadást meg ne kísérelhessen, ehhez pedig akkor is elegendő a tölténye, ha igazán mindet ellőtte.” Hozzátette: 

„Ma kell győzni, vagy mehetünk vissza a Tisza mögé!”

 Erre Klapka újra támadásba lendült. Görgei, aki folyamatosan „szervezte a győzelmet”, Damjanich-ot is felkereste: ő nem örült Klapka új támadásának, mert nem bízott Klapkában, ám Aulich érkezését örömmel fogadta. 

Ízelítő a csata borzalmaiból, az eredendő káoszból: 

amikor megérkezett az Aulich által küldött segítség, akiknek egy része császári egyenruhát viselt, Damjanich emberei rájuk is lőni kezdtek,

 amit Görgeiéknek kellett leállítani.

Az isaszegi csata Than Mór festményén
Aulich Lajos, a II. hadtest parancsnoka

A győzelem

Görgei ekkor halogató, taktikai harcba kezdett, de mivel a VII. hadtesttől (Gáspár) várt erősítés nem érkezett meg, 

Görgei a koraesti órákban az égő Isaszeg elfoglalására indult egy szuronyrohamot vezényelve: itt minden eldőlt,

 Jellačić csapatai a farkukat behúzva hátráltak Gödöllőre, majd pár órával később Schlik csapatai is elhagyták a csatateret.

Görgei egy ideig bizonytalan volt a végkifejletet illetően, hiszen a Damjanich-féle jobb szárnyon a helyzet késő estig nem dőlt el, ahogy „a hadközépen sem volt nagyobb, döntő jellegű összecsapás”. Végül a balszárnyra sietett, ahol Aulich jelentette: Jellačić Gödöllő felé hátrál.

 „Miénk a győzelem!” 

– mondta ekkor Görgei. 

Szakértők hangsúlyozzák: a magyar győzelemhez Windisch-Grätz is „hozzájárult”, hiszen a csata napjáig nem tudta belőni, hol tartózkodnak a magyar főerők – ez végzetes hibának bizonyult. 

A tavaszi hadjárat tovább zakatolt: április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál győztünk, április 26-ára a honvédok felmentették Komárom várát, május 21-én felszabadították Budát:

 az ország túlnyomó része újra a kormány ellenőrzése alá került. Talán a legfontosabb, hogy Isaszegnél végleg kiderült: a magyar sereg méltó ellenfele az osztrák császári haderőnek, képes 100 ezer főt felvonultató, sorsdöntő, nyílt csatában fölvenni a kesztyűt, és meg is tudja verni a megszállókat. 

A magyar honvédsereg 800-1000 fős, a cs. kir. hadsereg nagyjából 400 fős veszteséget szenvedett, mondják az adatok. Görgei másnap bevonult Gödöllőre, ahová Kossuth is megérkezett. Zárjuk Kossuth szavaival

„A dicsőség napjait éljük,

 melyből a nemes honfiak vérén vásárolt babérokkal a haza szabadsága fog felvirágozni.” 

***

Felhasznált irodalom:

Hermann Róbert: 1848-1849 a szabadságharc hadtörténete

https://ujkor.hu/content/ma-kell-gyozni-vagy-mehetunk-vissza-tisza-moge-az-isaszegi-csata

https://militaria.hu/digitalis-hadtortenelem-hadtorteneti-oktatasi-csomagok-iskolak-szamara/1848-49-es-szabadsagharc-es-forradalom-tortenete/az-isaszegi-csata

https://www.budaihonvedek.hu/isaszegi-csata/

https://rubicon.hu/cikkek/az-isaszegi-csata-1849-aprilis-6

https://intezet.nori.gov.hu/tortenelmi-emlekhelyek/Isaszeg/isaszegi-csatater/

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/21-magyarorszag-184849-evi-fuggetlensegi-harcanak-katonai-tortenete-5B2E/iv-a-tavaszi-hadjarat-a-magyar-tamado-hadjarat-634B/huszonkettedik-fejezet-64EF/az-isaszegi-csata-1849-aprilis-6-an-6568/

Görgey – Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. I. köt. Európa, Bp., 1988.

Bona Gábor (szerk.): A szabadságharc katonai története. Zrínyi, Bp., 1998.

Bona Gábor: A tavaszi hadjárat. In.: Magyarország hadtörténete I. köt. 505-525. Zrínyi, Bp., 1984.

Összesen 125 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Halder_1899
2024. április 06. 09:29 Szerkesztve
Isaszegi csata (1849) 30 perces videó a csatáról. https://www.youtube.com/watch?v=wbGsi87cbrU Elég jó, ebből is lehetne bőven több, sok csatát feldolgozták elég alaposan, de még bőven van.
bakafant-28
2024. április 06. 09:24
Kossuth a csata után kezdeményezte a trónfosztást.Viszont,amikor annak híre Vácnál elérte a sereget,sokan nem harcoltak tovább,mert királyi(császári) esküjüket nem akarták megszegni...
Halder_1899
2024. április 06. 09:09 Szerkesztve
Minden ilyen magyar hadtörténelmi írásnak nagyon őrülök. Végre nem a moslékos banda szövegeit, történeteit kell olvasni. Abból már nagyon elég volt. Kovács Gergő rendszeresen ír a történelmünkről (ahogy ezt is ő) és ez derék, köszönjük. Csinálhatna podcastokat, meg lehetne hívni témával kiemelten foglakozó történészt és ott bemutatni. Szerintem lenne rá igény.
Tasi János
2024. április 06. 08:13
Honvédek vagy honvédők, de nem honvédok...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!