Félek, hogy nyomorult módon meghalok! – írta segélykérő levelében a korábbi hadvezér gyereke. Bekövetkezett…
Nyitókép: Görgei Artúr hadvezér és a lánya, Berta. Fotó: Wikipedia/Arcanum/Fotóművészet.
A világosi fegyverletétel miatt sokáig gyűlölt, később rehabilitált Görgei Artúr 1850-ben a klagenfurti száműzetését töltötte, amikor a felesége, Adéle Aubouin világra hozta első gyermekét, a kis Bertát (Görgei fia, Kornél öt évvel később született). Az osztrák titkosrendőrség által megfigyelt egykori magyar hadügyminiszter a nagy tétlenségben örömmel hallgatta kislánya zongorajátékát, főleg ha Chopin keringőjét játszotta Berta. 1867-ben a kiegyezés után aztán elhagyhatta a családjával Ausztriát.
A szőke és módfelett csinos Görgei-lány az újságok szerint a „hetvenes évek leghódítóbb báli szépsége” lett,
de ekkor már férjnél volt, mivel 1867-ben, 17 évesen hozzá ment Bohus János, Arad megye főispánjának fiához. A sors fintora, hogy Bohus János annak a világosi kastélynak volt a tulajdonosa, ahol 1849 augusztusában aláírták a magyarok számára gyászos fegyverletételt.
Görgei Artúr barátságot ápolt a férfival így azt is pártolta, hogy Berta nevű lánya ifjabb Bohus Jánoshoz menjen feleségül. A kapcsolatból két lány született, Elma és Margit. Az egykori hadvezér közben magára hagyta a száműzetésben mindvégig mellette kitartó feleségét, mindez pedig mély sebet ejtett Berta lelkében is. A kapcsolatuk megromlott, főleg, hogy Berta közben elvált Bohustól és Bubna Ferenccel kötötte össze az életét. Egy ideig Londonban is éltek, mivel a férfi az Adria hajózási társaságban töltött be magas pozíciót.
Apa és lánya kapcsolata nem javult, ennek jele, hogy Görgei Artúr már 1892-ben végrendeletet írt, amelyben egyetlen fillért sem hagyott a lányára és a fiára.
Egyetlen örökösének az öccse feleségét, Dedinszky Arankát jelölte meg. A 18 évvel fiatalabb asszonnyal viszonya volt Görgeinek, Aranka volt az, aki idős korában ápolta és az ő visegrádi villájában lakott a megfáradt hadvezér. Görgei Berta soha nem békélt meg az apja fura viszonyával.
Görgei Berta élete aztán 1905-ben, a második férje halála után kapott végképp léket. A férfi után nem maradt vagyon, apjával nem tartotta a kapcsolatot, így egy osztrák településen, Gumpoldskirchenben élt egyre szűkösebb körülmények között. 1916-ban aztán 98 évesen meghalt Görgei Artúr, akit ekkor már régen nem árulóként, hanem korszakos hadvezérként könyvelt el a világ. Berta a korábbi jómódú élet után nehezen vette tudomásul a nélkülözést. Ekkor még szakácsnőt tartott, ám 1926-ban odáig jutott, hogy az apja hazafias tetteire hivatkozva levelet írt az Amerikában élő, egykori szabadságharcos leszármazottaknak és anyagi támogatást kért:
„Ékszereimet, ruháimat, fehérneműmet utóbbi időben el kellett adnom, hogy éhen ne haljak. (…) Legyenek irgalmasok és segítsenek rajtam, ne keljen nyomorultan tönkre mennem!”
– szólt a drámai felhívás. A levélnek nem volt hatása, két évvel később pedig a kor neves írója, Herczeg Ferenc írt Görgey Berta hányattatásairól. Herczeget Berta egyik ismerőse kereste meg, hogy segítsen az asszonyon. „A magyar társadalom ne hagyja veszni Görgey Artúr leányát!”– állt a levélben, amelynek írója szerint félő, hogy a sok koldulás tönkre teszi a már idős asszony egészségét.
Ezt is ajánljuk a témában
A branyiszkói ütközet a magyar szabadságharc egyik kulcspillanata volt, Görgei előtte csatákat veszített, ám a hadjáratot megnyerte. De ki az a Guyon Richárd?
1931-ben Görgei lánya ismét tollat ragadott. Az újságokban is megjelent levélben pedig elkeseredetten fogalmazott: „Azt a kis orvosságot sem tudom megvenni, ami a fájdalmat csökkentené. Hetente kétszer elájulok már és jön a nagy fájdalom” – írta Berta. Két évvel később aztán meghalt az öccse, Kornél, akinek szintén kisiklott az élete. Idős korában sokat betegeskedett, a rokonokál kapott egy szobát Budán. A halála előtt nem sokkal már beszélni is alig tudott, az egyik keze lebénult. 1934-ben, az akkor 84 éves Görgey Berta újfent pénzért könyörgő levelet írt Ausztriából:
„Beteg vagyok, teljesen legyengült, jól kellene táplálkoznom. De ne higgye el azt, hogy jóllakni akarok, csak 56 kiló vagyok, nem szoktam jóllakni, csak erősödésre kellene az élelem (…) Félek, hogy nyomorult módon meghalok”
– írta az idős asszony. Az újságok gyűjtést indítottak, az állam is küldött segélyt, Rákosi Szidi, a híres színésznő pedig felajánlotta, hogy Berta a lakásának egyik szobájába költözhet. Már nem történhetett meg. Görgey Berta, a nagy hadvezér egyszem lánya még ebben az évben nyomorúságos körülmények között hunyt el Ausztriában. Ahogy megjósolta...
Ezt is ajánljuk a témában
A Budavári Palota századfordulós fejlesztésével megbízott Hauszmann Alajos sokoldalú ember volt. Ha éppen nem épületeket tervezett, rendszeresen vadászott vagy vitorlázni járt. Egy esetben például az 1848-as szabadságharc egykori hadügyminisztere, az akkor már idős Görgei Artúr is fent volt a vitorlásán, amikor komoly veszélybe kerültek a Balatonon. Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
A kápolnai csata után nyúlt tintáért és papírért.
Pojácák, ripacsok, képmutatók és fizetett ügynökök páváskodnak nemzeti hőseink 1956-os heroikus műve körül.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.
Történészek szerint a komáromi események, eredmények példátlanok a magyar szabadságharcon, sőt az európai horizonton végig nézve is. Klapka György akarata érvényesült, Magyarország legnagyobb örömére.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
