1992-től ünnepeljük május 21-én a Magyar honvédelem napját, 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát Görgey Artúr honvédserege Hentzi osztrák tábornok csapatától.
„A haza védelme a legnemesebb szolgálat. Köszönöm katonáink szolgálatát, akik nap mint nap őrzik Magyarország békéjét!” – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter így köszönti a Facebook-oldalán a katonákat ma, azaz május 21-én a Magyar Honvédelem Napján.
Az akkori kormány döntése nyomán 1992-től ünnepeljük május 21-én a Magyar honvédelem napját. A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként, háromhetes ostrom után 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatától.
***
Tarján M. Tamás a Rubiconban azt írja, miután április 26-án, Komárom mellett a honvédek megfutamították a Schlik és Haynau által vezetett osztrák főerőket, adva volt a kérdés, hogyan folytatódjon az eredményes tavaszi hadjárat. Egyik lehetőségként az osztrák csapatok üldözése merült fel, de ezzel az előrenyomuló magyar csapatok számos kockázatot vállaltak volna, hiszen a korábban aratott győzelmek egyike sem volt megsemmisítő erejű.
A másik lehetőség az ősi főváros, a Hentzi által védett Budavár visszafoglalása volt.
Ez nem ígérkezett nehéz feladatnak, hiszen a kor haditechnikájához mérten a budai védművek már elavultak, ráadásul a honvédek nyomasztó fölényben voltak a körülbelül 5000 fős osztrák védőkkel szemben. Buda visszafoglalását Kossuth Lajos politikai okokból – a nemzetközi visszhang és a közvéleményre gyakorolt hatás miatt – is szorgalmazta, így április 29-én a feldunai hadsereg nagy része megindult Buda felé.
Az Aulich-féle I. hadtesttel együtt 31 ezer fősre duzzadó honvédsereg május 4-én érkezett meg a falak alá, ekkor Görgey egy fogoly osztrák tiszt révén üzenetet küldött Hentzi számára.
A fővezér levelében egyfelől megadásra szólította fel a vár védőit, másrészt kérte a parancsnokot, hogy a küzdelmet a pesti oldal és a civil lakosság megkímélésével vívják meg.
Hentzi válaszul tüzérségével bombázni kezdte a pesti rakparton álló klasszicista épületsort – és később a Víziváros épületeit is – mely az ostrom 17 napja alatt teljesen el is pusztult.
Ez egyértelmű válasz volt, így a nyugati oldalon felállított magyar tüzérség is lőni kezdte a vár falait, és Kmety György még május 4-én kísérletet tett a vár ellátását biztosító vízvédmű lerombolására. Az ostrom első napjaiban bebizonyosodott, hogy elhúzódó küzdelemre kell számítani, egyrészt a védők kitartása, másrészt a tüzérség elégtelen rombolóereje miatt. Görgey néhány nap után Guyon Richárdtól kért ostromágyúkat, melyek május 16-tól kezdve a Nap-hegy felől folyamatosan lőtték a vár falait.
A tüzérség eredményei nyomán a május 17-ről 18-ra virradó hajnalon felderítő századok megpróbálkoztak egy rohammal, de ezt a védők akkor még visszaverték, mivel a nyugati falakon ütött rés nem bizonyult még elegendőnek a bejutáshoz. Május 21-én hajnali három órakor aztán Görgey eredményes rohamot indított: az ágyúsor össztüze után Nagysándor József I. hadteste átjutott a falakon, miközben Aulich II. és Knézich III. hadteste északi és déli irányból támadta a kapukat.
Miután a honvédsereg betört a Várba, maga Hentzi állt csapatai élére, szuronyrohamát azonban elsöpörték, Buda pedig Görgeyék kezére került.
Az osztrák parancsnok helyettese, Alois von Alnoch megpróbálkozott még a Lánchíd felrobbantásával, de az aknák végül az ő életét oltották ki. A 17 napon át vívott ostrom során a magyar hadsereg katonái közül 368-an estek el és mintegy 700-an sebesültek meg, ezzel szemben az osztrák védők vesztesége 710 volt, illetve fogságba esett további 4 ezer katona.
Az 1849. május 21-i diadalmas budai bevonulás a szabadságharc egyik legdicsőbb pillanata volt, melyet ugyanakkor később számos történész és szakértő a helyzeti előny és az idő elpocsékolásaként értékelt. A fényes győzelmet egyébként később maga Görgey is egyik legnagyobb taktikai hibájának minősítette. Ebben az esetben felmerül a történelmietlen kérdés,
milyen egyéb célt tűzhetett volna maga elé a Magyarország területének nagy részét felszabadító honvédsereg.
Másfelől minden spekuláció haszontalan, ugyanis éppen Buda elfoglalásának napján találkozott Varsóban Ferenc József császár I. Miklós (ur. 1825-1855) orosz uralkodóval, hogy segítséget kérjen tőle a magyar szabadságharc leverésére. A Paszkievics herceg vezetésével hamarosan meginduló, 200 ezer fős haderőt mozgósító intervenció olyan körülmény volt, mely a magyar tervektől függetlenül a császári hatalom javára döntötte el a küzdelem sorsát.
Nyitóképünk archív: Lakatos Péter, MTI/MTVA
A „Szeretem, megvédem!” kampány új lendületet adott a tartalékos szolgálatnak: bő egy év alatt több mint hétezren kötöttek tartalékos jogviszonyról szóló szerződést a honvédséggel.
„Mi jár annak a fejében, aki töltött fegyverrel megy politikai gyűlésre?” „Mi jár annak a fejében, aki politikusnak áll, és fellép újságírókkal szemben?”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt a Hotel Lentulai vendége. Az interjúban kifejtette, miért jelenthet Ruszin-Szendi Romulusz nemzetbiztonsági kockázatot.
A miniszterek két harckocsit is kipróbáltak.
Magyar Péter bizalmasa lakossági fórumokon azzal kérkedett, hogy neki vannak ukrán telefonszámai, amiket felhívhat.
Személyesen tájékoztatták a NATO főtitkár-helyettesét a volt vezérkari főnök botrányáról.
„Őszintén remélem, hogy ez a helyzet lehetőséget ad számára, hogy jó döntéseket hozzon a jövőjéről és az egészségéről” – fogalmazott a kormánybiztos.
Európa előtt történelmi próba áll: közel 400 milliárd dollárt kell áldoznia Ukrajna védelmére egyesek szerint.
