Hallgatni megyünk, egy pillanatra osztozni a sorsban, erőt meríteni a további küzdelmekhez

A hangoskodó, tolakodó nagypolitika díszletei mögött a mindennapjaikat élő emberek és történeteik jelentik a hazát.

Nagy erénye a könyvnek, hogy nem köszön vissza belőle az a régi és téves narratíva, miszerint a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia „a népek börtöne” lett volna.
Az utóbbi években örvendetes módon megszaporodott a nyugat-európai és amerikai szerzők Habsburg Birodalom történetéről írt műveinek átültetése magyar nyelvre. Elég csak az egykori amerikai diplomata, Aaron Wess Mitchell A Habsburg Birodalom nagystratégiája vagy éppen az angol történész, Martyn Rady A Habsburgok – A világ urai című kötetére gondolnunk. Ebbe a sorba illeszkedik a Hollandiában született, de tudományos pályáját már az Amerikai Egyesült Államokban kibontakoztató történész, Pieter M. Judson A Habsburg Birodalom – Új történet címet viselő monográfiája, amely a rangos társadalomtudományi könyvkiadó, az Osiris gondozásában jelent meg 2024 végén.
A firenzei Európai Egyetemi Intézetben oktató Judson a birodalom történetét kronologikus sorrendben, Mária Terézia 18. századi uralkodásától kezdve 1918-ig, a Habsburgok államának IV. Károly királyunk (I. Károly néven osztrák császár) regnálása alatt végbement felbomlásáig tárgyalja. Bemutatja, hogy a 18. században az uralkodók miként kíséreltek meg egységesített és központosított intézményrendszert bevezetni a nyelvi és etnikai szempontból egyaránt sokszínű monarchiájukban, majd pedig a 19. század folyamán végbemenő államépítő törekvéseik kerülnek terítékre, zárásként kitekintéssel arra, hogy a birodalom romjain létrejövő utódállamok hogyan emeltek át korábbi jogszabályokat, államigazgatási gyakorlatokat a dinasztiától.