Lendvai Ildikó: Van a rovásomon tételes hazugság
A baloldali politikus beszélt politikai múltjáról, motivációjáról, és azt is bevallotta, miben hazudott a szavazóknak.
A bukott kormányfőnek és a baloldali MSZP-SZDSZ kormánynak 2006-ban már nem volt társadalmi támogatottsága. Gyurcsány 2009-ben ugyan lemondott, de nem kellett sokat várni arra, hogy visszatérjen.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Ezen a napon mondott le tizenöt éve, több mint 1600 nap után a miniszterelnökségről Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán.
Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem
– fogalmazott beszédében 2009. március 21-én. Gyurcsány április 14-ig maradt kormányfő, amikor az Országgyűlés kollektív bizalmatlansági indítvány útján – a baloldali többségnek köszönhetően – Bajnai Gordont választotta miniszterelnökké. Gyurcsány nem csak az MSZP-SZDSZ kormány vezetéséről mondott le, de 2009 március 28-án az MSZP pártelnökséget is feladta, utódja Lendvai Ildikó lett.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali politikus beszélt politikai múltjáról, motivációjáról, és azt is bevallotta, miben hazudott a szavazóknak.
Gyurcsány Ferenc 2004-ben – a kormányzati ciklus közepén – váltotta miniszterelnökként Medgyessy Pétert. A 2006-os választásokon ismét az MSZP-SZDSZ koalíció alapíthatott kormányt, így Gyurcsány volt az első a rendszerváltást követően, aki két egymást követő parlamenti ciklusban is miniszterelnök volt.
Gyurcsány politikai zuhanórepülését a 2006 szeptemberében kiszivárgott, egy hónappal a 2006-os voksolás után elmondott őszödi beszéde indította. A beszéd nyilvánosságra kerülése után folyamatossá váltak a tüntetések, Gyurcsány szinte azonnal a legnépszerűtlenebb politikussá vált.
Lemondását nemcsak az akkori, jobboldali ellenzék követelte, hanem a magyarok túlnyomó többsége sem akarta tovább az ország élén látni a baloldali kormányfőt.
Gyurcsány 2009-es pártelnöki lemondását követően egyre keményebb kritikákat fogalmazott meg az MSZP-vel szemben. A Demokratikus Koalíciót 2010-ben az MSZP-n belüli platformként alapította. A DK 2011-ben alakult önálló párttá, Gyurcsány tíz másik képviselőtársával együtt ekkor lépett ki az MSZP-ből.