Perjés Gábor párbeszédes politikus volt a mozgalom hivatalos képviselője, az ő lakcímére jegyezték be azt, ő volt az ominózus számla befizetője, és ő mutatta be az adományládákról készült jegyzőkönyveket a számlakezelő banknak.
Mint lapunk megírta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói gyanúsítottként hallgattak ki egy embert a Karácsony Gergely előválasztási kampányát finanszírozó 99 Mozgalom ötszázmilliós „mikroadományaival” kapcsolatban. A Magyar Nemzet értesült erről, amikor kérdésére megerősítő választ kapott az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségtől. A lap ebből arra következtet, hogy
a gyanúsított nem más, mint Perjés Gábor, a 99 Mozgalom hivatalos képviselője.
A lap szerint ezt a feltételezést az is erősítheti, hogy a párbeszédes politikus lakcímére jegyezték be a mozgalmat, illetve ő volt az, aki félmilliárdnyi „mikroadományt” készpénzben befizetett az egyesület számlájára.
A 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botránya azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amit a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek. Ebből többek között kiderült: a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen
tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban.
A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
A nemzetbiztonsági beszámoló szerint a mozgalmat 2021. május 15-én alapította Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, hogy támogassa őt az ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét.
A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit szintén Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés korábban dolgozott a Wallis nevű cégnél is, melynek Bajnai volt a vezérigazgatója 2000 és 2005 között.
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján
a 99 Mozgalom összesen 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől.
A megrendelések több, mint kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően valósult meg, a fedezetet pedig a mozgalom saját forrásaiból biztosította. A szervezet számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható, aki a számla felett önállóan rendelkezett, és aki az ominózus 506 millió forintnyi összeget befizette arra.
Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött „mikroadományokról” kezdett beszélni, de
az érintettek a mai napig nem osztották meg a pénz forrását.
Az ügyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett – a bank megállapította, az adományládákba nem férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt. Kiderült az is, a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett.
Az ügyben végül
költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt indult nyomozás.
Tavaly novemberben Perjés Gábor otthonában, illetve Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában is tartottak házkutatást. Utóbbi helyszínen okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglaltak le.
A Magyar Nemzetnek decemberben egy neve elhallgatását kérő MSZP-s politikus elmondta: két munkatársuk vett részt a „mikroadományokhoz” köthető egyik láda felbontásában, az abba „bedobott” összeg megszámolásában és jegyzőkönyvezésében, de azt állították, hogy a fellelhető tíz jegyzőkönyvből mindössze egyet írtak alá, hiába szerepel az összesen a nevük, eszerint valakik az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.
Perjés Gábor 2019 óta önkormányzati képviselő a II. kerületben párbeszédes színekben. Képviselői bemutatkozásában azt írja, bölcsész és külkereskedelmi végzettséggel rendelkezik, korábban pedig több gépjármű-kereskedelmi cégben is betöltött vezető tisztséget.
Idén januárban benyújtott vagyonnyilatkozata szerint felerészben tulajdonosa egy 200 négyzetméteres törökbálinti háznak, valamint ugyanilyen arányban egy 43 négyzetméteres társasházi lakásnak a XII. kerületben. Utóbbihoz ajándékozás útján jutott hozzá tavaly. Emellett van egy 5400 négyzetméteres szántója Szőlősgyörökön.
Ezeken felül mindössze egymillió forintnyi takarékbetétben elhelyezett megtakarítást tüntetett fel a vagyonbevallásban,
valamint a szintén Törökbálintra bejegyzett Uniclub Kft.-ben meglévő 42 százalékos tulajdoni hányadát.
Nagyobb megtakarításról a korábbi vagyonnyilatkozataiban sem számolt be. A leglényegesebb változás a dokumentumokban annyi, hogy néhány évvel ezelőtt megvált két olyan II. kerületi ingatlantól, amelyeket felerészben birtokolt. Közben viszont tulajdonos lett az említett törökbálinti házban. Az Origo 2021-es cikke szerint Karácsony Gergely 99 Mozgalma is ebbe a „Törökbálint elit villanegyedében” lévő ingatlanba volt bejelentve.
Ezekből az adatokból tehát egyelőre nem világos, Perjés milyen forrásból fizette be a Karácsony-féle mozgalom számlájára az 506 millió forintot, és miért fizetett forint mellett euróban és angol fontban is.
--
Nyitókép: Facebook
Miért nem hajthatnak át az iskolabuszok is a Lánchídon, segítve a gyermekek, diákok közlekedését, az iskolák életét? A Lánchíd lezárása mellett érvel továbbra is a főpolgármester.
A budapesti emberek kárára zsarolja a kormányt a főpolgármester.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Ebből nyilván nem következik semmi. Vagy mégis!?
A novellakezdetek aprólékos „realitásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.
Nagyot fordult a főpolgármester hozzáállása.
Ugye, milyen találóan fogalmazott Fábry a herényire zsugorodásról? Horváth K. József írása.
Az osztrákok az Európai Bírósághoz fordultak a cél elérése érdekében.
