Bagdy Emőke elárulta, mit jelent számára a tudomány

Bemutatták a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Társadalomtudományi ikerkutatások című tanulmánykötetét a napokban Budapesten, amiben elsősorban az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákat, a velük összefüggő társadalmi elvárásokat mutatják be. 

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, ikres anya köszöntőjében úgy fogalmazott: „Az, hogy itt lehetek, az nekem egy emelkedett lelki érzés, hiszen a tudomány mindig egy nyitott kapu, ahova menekülhet az ember a személyes bajból. Tehát, itt vagyok, mint érintett iker-anya. Nagyon jó volna, ha a lányom is itt lehetne, aki az ikergyászból ki tudott most evickélni, az ikervesztés kérdésével kezdett foglalkozni.”

A professor emerita arra is kitért, hogy lesz egy olyan közösség, amiben majd együtt dolgoznak a lányával, a szintén pszichológus Császár Noémivel. „Magam is ajánlom az ehhez való csatlakozás lehetőségét” – fűzte hozzá kissé talányosan a szakember, majd hangsúlyozta: 

Ha megkérdezem, milyen ikernek lenni, a felek azt szokták válaszolni, »nem tudom, mert soha nem voltam nem iker«.”

„Miben vagyok én más, ha iker vagyok” – tette fel a kérdést a klinikai szakpszichológus, melyre meg is adta a választ. „Innen kezdve kinyílik a világ, és betolul a társadalom, a párkapcsolat, azok a családi és társadalmi szerkezetek, amelyekben viszonyokban élünk” – sorolta. 

„Ez egy fantasztikus téma” – szögezte le, majd idézte Nancy Segal, a kaliforniai ikeriskola nemzetközi szinten is ismert vezetőjét, akivel egyetértett abban, hogy 

Ezután azzal folytatta, hogy „társadalmi lények vagyunk, nem tudunk egymás nélkül élni. A kapcsolat viszony, a viszony szubjektív, és mindenki páratlan kincse az univerzumnak. (...) Van, amiben közösek vagyunk, mint teremtmények, de efölött van a szubjektum, amely páratlan. Ezért vagyunk az univerzum páratlan csillagai. Még az ikrek is két csillagkép. Tehát ha ilyen szempontból közelítjük a kérdést, akkor egy izgalmas terület nyílik meg előttünk.”

Gonosz lelkek vagy isteni küldöttek?

A szakpszichológus idézte Alessandra Piontelli munkáját is, amiben a szerző arról írt, hogy „a szocializáció már bent a méhben kezdődik, az ikrek már viszonyba kerülnek egymással, mert együtt vannak, és kapcsolatba kerülnek egymással sejtszinten, és azt követően bizonyos viselkedési szinten is”. 

Bagdy Emőke hangsúlyozta a kötet kultúrtörténeti jelentőségét is, mivel a szerző végigvette, miként viszonyult a társadalom az ikrekhez, és egyben a mássághoz, a különlegességhez a különböző korokban. „Ez lehet áldás és átok egyaránt. (…) Ha egy olyan kultúrában élek, amely azt mondja, hogy a gyermekek gonosz lelkek, ketten jöttek, párban a világra, pusztítsuk el őket, akkor az anyát ráveszik, hogy ölje meg a saját ikergyermekeit. Meghatározó tehát a kulturális nyomás. (…) Ilyen befolyásolhatók vagyunk, oda akarunk tartozni a többséghez” – hangsúlyozta.

„De ha a kultúra azt mondja, hogy tegyük az ikreket szent helyre, legyenek istenek, járuljunk hozzájuk, akkor elszeparálják őket. (…) 

– hívta fel a figyelmet a professzor.

Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a kötetbemutatóval egybekötött műhelykonferencián arról beszélt, hogy már több mint egy évszázada kutatják az ikreket, 

ezért a most megjelent kötet sok szempontból hiánypótló. 

Elmondása szerint a könyv egy interdiszciplináris kötet, mivel különféle kutatói generációk és különböző tudományterületek képviselői írtak bele, valamint több intézet, több kutatóműhely vett részt az összeállításában. 

Drjenovszky Zsófia, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a kötet egyik szerkesztője bemutatta a kiadvány témáit. A könyvben olvasható tanulmány az ikerpárok közötti versengésről és az ikerkonfliktusokról, az ikrek szocializációs folyamatáról, termékenységi mintázatáról, az egészségükkel kapcsolatos hozzáállásukról, az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákról, valamint az ikres szülők gyermekeikhez való hozzáállásáról – ismertette Drjenovszky Zsófia.

Pári András, a KINCS kutatási vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje az ikrekkel kapcsolatos demográfiai érdekességekről beszélt. Elmondta, annak az esélye, hogy egy anya egypetéjű ikrekkel legyen várandós egy százalék körüli, 

Beszámolója szerint ugyan nincs pontos nyilvántartás arra, hogy hány iker születik a világon, de becslések alapján évente 3,7-3,9 millió „ikerszemély” jön világra.

Magyarországon is egyre több ikerpár születik

Az utóbbi évtizedekben a világon és Magyarországon is megemelkedett az ikerszületések száma, Magyarországon 1998 óta nő, jelenleg 2,8-3 százalék, míg az 1980-as években még csak 1,5-2 százalék volt az ikerszülések aránya. Ennek oka lehet az anyák életkorának kitolódása, valamint a mesterséges megtermékenyítési eljárások, további befolyásoló tényező pedig a genetikai hajlam, a korábbi várandósságok száma, az életmód vagy az étrend is. 

Pári András rámutatott: még mindig sok a megválaszolatlan kérdés az ikrekkel kapcsolatban, azt például 

A tanulmánykötet e-könyv formájában érhető el a KINCS honlapján magyar és angol nyelven.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás. Belső fotó: Pixabay