A szakpszichológus idézte Alessandra Piontelli munkáját is, amiben a szerző arról írt, hogy „a szocializáció már bent a méhben kezdődik, az ikrek már viszonyba kerülnek egymással, mert együtt vannak, és kapcsolatba kerülnek egymással sejtszinten, és azt követően bizonyos viselkedési szinten is”.
Bagdy Emőke hangsúlyozta a kötet kultúrtörténeti jelentőségét is, mivel a szerző végigvette, miként viszonyult a társadalom az ikrekhez, és egyben a mássághoz, a különlegességhez a különböző korokban. „Ez lehet áldás és átok egyaránt. (…) Ha egy olyan kultúrában élek, amely azt mondja, hogy a gyermekek gonosz lelkek, ketten jöttek, párban a világra, pusztítsuk el őket, akkor az anyát ráveszik, hogy ölje meg a saját ikergyermekeit. Meghatározó tehát a kulturális nyomás. (…) Ilyen befolyásolhatók vagyunk, oda akarunk tartozni a többséghez” – hangsúlyozta.
„De ha a kultúra azt mondja, hogy tegyük az ikreket szent helyre, legyenek istenek, járuljunk hozzájuk, akkor elszeparálják őket. (…)
Érdekes, de egyben tragikus olvasmány is, hogy mi történt a történelem során az ikrekkel”
– hívta fel a figyelmet a professzor.