Hogyan formálhatják a dinasztikus tapasztalatok a modern politikai és társadalmi kihívásokat?
Habsburg Eduárd A Habsburg észjárás – Hét szabály zavaros időkre című kötete a történelmi és személyes tapasztalatok, valamint az etikai normák sajátos összefonódását helyezi középpontba. A szerző nem általános történeti áttekintést kíván adni, hiszen nem történészi minőségben mutatja be családja múltját, hanem konkrét, normatív keretet kínál: hét szabályt, amely a Habsburg-ház több évszázados tapasztalatából fakad, és amely szerinte a jelen társadalmi és politikai kihívásai között is iránytűként szolgálhat.
Az eredetileg az amerikai nagyközönségnek szánt írás szerzője 1967-ben Münchenben született magyar diplomata, a Habsburgok magyar (más néven nádori) ágához tartozik, amely József nádor leszármazottait jelenti. 2015 óta Magyarország nagykövete a Szentszéknél és a Szuverén Máltai Lovagrendnél.
A Hitel Kiadó jóvoltából megjelent, bő 200 oldalas könyv tizenegy jól tagolt fejezetre oszlik. Stílusa kifejezetten olvasmányos, esszéisztikus. Mivel a kötet egyértelműen népszerűsítő jelleggel született, nem várható el tőle a tudományos precizitás.
A hét szabály közül az első: házasodj meg, és legyen sok gyermeked. A dinasztikus politika, mint a Habsburgok példája is mutatja, a családi kötelékekre épült. Habsburg Eduárd is megállapítja, hogy a család a társadalom alapegysége, s értékeket, viselkedésmintákat ad az egyénnek. A kötet a keresztény családeszményt védi, a klasszikus együttélési formák mellett érvelve, elutasítva az lmbtq-párkapcsolatot.
A katolicizmus nemcsak a társadalmi élet, hanem a közélet kapcsán is megjelenik. A szerző szerint a vallásos politikusok felelősségteljesebbek döntéseikben, mert isteni mércével mérik tetteiket.
A Libri Talent első, sikerrel zárult évadát követően a jövőben még több irodalmi tehetség jut lehetőséghez, a pályázatokat szeptember végéig várják, idén meseírók is jelentkezhetnek.
Mező Gábor új könyvében az olvasók többek között Gyárfás Tamás és Fenyő János történeteit is részletesen megismerhetik.
A mű segít, mely szerzőkhöz és művekhez érdemes fordulnunk, ha szeretnénk hitelesen megismerni a modern kori magyar történelem vérzivataros évtizedeit.
Berta Ádám novelláiban nem az a fontos, mire megy ki a játék, hanem az aktus, amivel a lélek káoszába pillantunk – a lehető leghétköznapibb szituációkban. Kovács Gergő írása.
Ma már tudjuk: nemcsak autonóm személyek, hanem mikroorganizmusok egyegy közössége is vagyunk. Ökológiai csomópontok, amelyeknek a valóságérzékelése radikálisan különbözik a bolygó minden más teremtményéétől – abban is, hogy a többieké számunkra megtanulható. Világképet építő könyvek, nem (csak) természettudósoknak.
Már látszik az új irány, és ennek nem örülnek a védtelen ukrán emberek.
Az ukránok szerint „Orbán az EU legnyíltabban oroszbarát vezetője”.
A magyar űrhajós a messzi jövőbe tekint.
