Spiró tagadja a rendszerváltást

„Bravó, kedves Spiró György! Lehet önnek Kossuth-díja, amit természetesen véletlenül Gyurcsány miniszterelnöksége idején kapott, mégis kíméletlen rendszerellenességéről vált ismertté. Illetve arról, hogy a trágár, mocskos beszédet Önnek sikerült meghonosítania a magyar színpadokon, ami mára odáig fejlődött, hogy értékes liberális produkciónak számít, ha egy meztelen nő két ruhátlan férfi nemi szervét húzogatja a nézők előtt. Ahogy tette Sárosdi Lilla, rendező férje, Schilling Árpád irányításával.

A radikális jobboldal szerint a hazát szeretni csak úgy lehet, ahogy ők gondolják – írja Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök arra reagált, hogy jobboldali újságok és értelmiségiek felháborodtak azon, hogy Spiró György anno szerepelt a magyar érettségi tételek között. A volt miniszterelnök által kritikával illetett reakciók azt sérelmezték, hogy olyan író alkotása lehetett érettségi tétel, aki egyik versében általuk »magyargyalázónak« ítélt gondolatokat hangoztatott. A sérelmezett vers Jönnek címen jelent meg 1987-ben a Mozgó Világban. Gyurcsány megjegyzi: kár lenne tagadni, hogy kemény a vers, de a felháborodás oka az, hogy »úgy tűnik, a jobboldal és annak radikálisai szerint hazát szeretni csak úgy lehet, ahogy a jobboldal radikálisai gondolják, engedik«. »Indulatmagyarok oktatnak, fenyegetnek saját magyarkodásukkal« – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Spiró Jönnek című versében is ezt a stílust képviseli: »Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint, / füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból, / csönd van. Senki se pisszen. Alantról / kevéske hűlt költő csontujja int. / Ó, ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák a vért – / miért is? ki tudja. Trianonért? – / (…) / és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek, / hogy bebizonyítsuk: / nemcsak a szemetek tudnak magyarul.«

Tudjuk, Szamuely nem kérdezte, szabad-e gyilkolni.

Így fest a kommunizmus reinkarnációs vágya 2024 februárjában, Gyurcsánnyal, Spiróval, Bolgárral. Jönnek. Uralkodni akarnak újból.

Idézzük ismét a Böszmét: Egy lószart, mama!”

***

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert