Államfőválasztás: mit gondol a világról az új köztársasági elnök?

2024. február 26. 18:13

Sulyok Tamás vallja, ahol a politika befolyásolja a jogi döntéshozatalt, ott meg kell kongatni a vészharangot. Bemutatjuk a következő államfőt.

2024. február 26. 18:13
Nagy Gábor
Nagy Gábor

Tizenöt nappal Novák Katalin lemondását követően, február 26-án új államfőről szavazott a Tisztelt Ház.

Államfő:
SULYOK Tamás
Budapest, 2023. május 25. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszéde elmondása elõtt a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Fõrendházi üléstermében 2023. május 25-én. Majd egy évvel később Magyarország államfőjének választották meg az országgyűlési képviselők. MTI/Koszticsák Szilárd
  • Az LMP–Magyarország Zöld Pártja Hack Pétert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetőjét;
  • a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt;
  • a kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték a posztra;

azonban sem az LMP-nek, sem a Mi Hazánknak nem volt meg a hivatalos jelöltállításhoz szükséges támogatói képviselői létszám, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd–Zöldek pedig közvetlen köztársaságielnök-választást szeretnének, ezért nem állítottak jelöltet, ezáltal a honatyák Sulyok személyéről dönthettek.

Kiderült, Sulyok Tamás lesz a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik államfője.

Hivatalba lépését megelőzően, ideiglenesen a köztársasági elnöki teendőket az Országgyűlés elnöke, Kövér László fogja ellátni.

Nemzetközi összehasonlításban, köztársasági államformákban a magyar államfői tisztség nem mondható jogilag erős pozíciónak. Még úgysem, hogy a mindenkori köztársasági elnök az első az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül. Ám mindez nem jelenti azt, hogy a magyar államfőnek nincsenek kiemelt jogosítványai szimbolikus jogkörei mellett.

A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett – egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Mit csinál az államfő?

Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köthet; megbízza és fogadja a nagyköveteket; kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását; hasonlóképpen az európai parlamenti választást, továbbá az országos referendumok időpontját; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein; javaslatot tehet a Tisztelt Háznak intézkedések megtételére; népszavazást kezdeményezhet; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket; gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; dönt az állampolgársági ügyekben; valamint dönt mindazon ügyekben, amelyeket külön törvény utal a hatáskörébe. Ezek közé tartozik, hogy előre meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét; a legfőbb ügyész helyettesét; a Gazdasági Versenyhivatal elnökét; a Nemzeti Földalap elnökét; a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét; és a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét.

Fontos, mindezekhez a kormány illetékes tagjának ellenjegyzése szükségeltetik.

Mit mondanak az új államfőről?

Az államfő köztársasági elnöki szerepfelfogása viszont kulcsfontosságú. Íme pár megközelítés, kívülről. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő például egy kapcsolódó interjújában úgy fogalmazott, nem rendhagyó, ha valaki az Alkotmánybíróság vagy főbírói székből átülve lesz államfő. Sulyok Tamás kiválasztásával a kormánypártok visszanyúltak ahhoz a karakterhez, amelyet Sólyom László és Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnökök testesítettek meg. „Ahogy egykoron Mádlnak volt egy autonómiája Orbán Viktor kormányfővel szemben, úgy Sulyoknak is van” – húzta alá Schiffer. Megválasztása továbbá üzenet a kormány hazai, illetve nemzetközi kritikusainak, mert mint fogalmazott: egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató emberről, egy alkotmányjogászról, a taláros testület első emberéről van szó.

Ezt is ajánljuk a témában

Hasonlóképpen vélekedett a Mandiner.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly annyi disztinkciót tett, míg Sólyom egy aktivista köztársasági elnök volt, ki az úgynevezett láthatatlan alkotmánnyal kiterjesztette a korábbi alkotmány- és Alkotmánybíróság hatáskörét. „Elődje, Mádl viszont inkább jogtudós volt, ő inkább az alaptörvényi kötelezettségének felelt meg, hogy a nemzet egységét megtestesítse és a demokratikus működést felügyelje. Szerényen, de határozottan teljesítette a feladatát”jelentette ki az elemző.

Ezt is ajánljuk a témában

Török Gábor politológus azt írta közösségi oldalán, alábecsülte Orbánt vagy a helyzet kritikusságát, mert „a miniszterelnök eddigi négy választása közül messze Sulyok jelölése áll a legközelebb az alkotmány szelleméhez. Még inkább: ez a mai esélyes csak arra, hogy megfeleljen annak” – utalt a kormánypártok február 22-i bejelentésére.

Mit gondol a világról az új államfő?

De hogy még inkább kiderüljön, mit gondol a világról a leendő államfő, vissza kell menni tudományos publikációihoz, az Alkotmánybíróságon kialakított álláspontjaihoz. Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően előbb jogtanácsos, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként praktizált. Első tudományos publikációi ekkor születtek: a lízingszerződés egyes kérdéseiről, biztosítékainak jogi sajátosságairól írt, de az ügyvédség alkotmányos helyzetének kérdéseiről szintén értekezett. Doktori értekezése 2013-ban ugyancsak ebben a témában született. Van tanulmány, amelyet egyetemi évfolyamtársával, doktori témavezetőjével együtt, Trócsányi Lászlóval (volt igazságügyi miniszterrel, jelenlegi európai parlamenti képviselővel) együtt jegyeztek. 2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára.

Államfő

SULYOK Tamás; JUHÁSZ Imre; JUHÁSZ Miklós; SCHANDA Balázs
Budapest, 2022. november 15. Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök (felsõ sor, b-j) - Magyarország új államfője -, valamint Juhász Miklós és Juhász Imre (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén az MTA szabályozása ügyében tartott határozathirdetésen 2022. november 15-én. MTI/Soós Lajos

Az Alkotmánybírósági Szemlében 2011-ben jelent meg tudományos publikációja, az osztrák Verfassungsgerichtshof és a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt érintő hatásköreiről írt. Sulyok későbbi írásaiban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi kitekintések, vizsgálta többek között a vallás szerepét az európai integrációban, Budapestet Béccsel összevetve önkormányzati választójogi összehasonlítást tett az Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica című folyóiratban. Majd alkotmánybíróvá történő kinevezését követően alkotmányossági kérdéseket feszegetett, mások mellett az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének bővüléséről; a bírói kezdeményezés mint az egyedi normakontroll eszközéről az Alkotmánybíróság gyakorlatában; s úgy kollektíve az Alkotmánybíróság szerepéről, történetéről a magyar jogrendszerben. Pár sorral fentebb említettük a vallás szerepének vizsgálatát, ehhez kapcsolódó, hogy van értekezése arról is, hogy kell-e a jogalkotónak erkölcsi legitimáció. Több tudományos publikációja foglalkozik a személyes adatok védelmével és az információs jogokkal.

„Az első gondolatom az volt, hogy az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott, büszke lenne rám” – fogalmazott Sulyok Tamás az Arsboninak. – Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is. Az alkotmánybírák számára nagyon fontos a legitimáció. A közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, de mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”

Sulyok Tamás nevéhez előadóként több alkotmánybírósági határozat fűződik. 2015-ben például a taláros testület kimondta, igenis vizsgálhatják, hogy egy uniós jogszabály nem sérti-e az emberi méltóságot vagy más alapvető jogot, Magyarország szuverenitását, valamint az ország „történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. 2019-ben szintén Sulyok volt az előadó alkotmánybíró, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértésnek minősül. Nem mellékes, az indoklásban szerepel, a hajléktalanokat csak akkor szabad büntetni a közterületen tartózkodásért, „ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt”. A határozat szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése nem sérti az emberi méltósághoz való jogot, hiszen „az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga”, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része.

Mi az államfő krédója?

Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot”

– mondta korábban az Inforádió Aréna című műsorában Sulyok Tamás, Magyarország leendő államfője. Jelölése elfogadását követően bejelentette: „Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni.”

Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nzoltan-818
2024. február 26. 23:48 Szerkesztve
Sulyok Tamás krédója: "Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” Hát akkor, hogy csak a szűkebb környezetünket nézzem, egész Európában, különösen az Unióban, nem csak kongatni, de egyenesen félreverni kéne azokat a vészharangokat. Sjnos azoknak a harangoknak ellopták a nyelvét a fizetett ügynökök. Ha meg valaki hozzájuk merne érmni azt megbüntetik, ellehetenítik, vagy elüti őket a villamos.
Pelso j.
2024. február 26. 19:56
Master Dehogy kongat ő semmit. Rég levették a harangról a kötelet, nehogy valaki egyszer meghúzza.
Master
2024. február 26. 19:46
"a politika befolyásolja a jogi döntéshozatalt, ott meg kell kongatni a vészharangot" Akkor ez sem nem sokáig lesz köztársaság elnök.
Pelso j.
2024. február 26. 19:29
Ez D-dúr és e-moll Semmit, elétették, felolvasta. Egyébként, ez alapján szerinte jelenleg az alkotmányos alapjogok és értékek nincsenek kiegyenlített, kiegyensúlyozott állapotban? ejnye, ejnye.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!