Nem hiszi el, mire használták a köztársasági elnök dolgozóasztalát!
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
Kiszelly Zoltán szerint az ellenzéknek ebből a kérdésből is sikerült napi politikát csinálnia.
Sulyok Tamás a Mádl Ferenc-féle utat követheti – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, akit arról kérdeztünk, milyen üzenete lehet, hogy a kormányoldal az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli államfőnek.
Mint mondta, Sólyom László egy aktivista elnök volt, az úgynevezett láthatatlan alkotmánnyal kiterjesztette az alkotmány és az Alkotmánybíróság hatáskörét. „Elődje, Mádl Ferenc viszont inkább jogtudós volt, ő inkább az alaptörvényi kötelezettségének felelt meg, hogy a nemzet egységét megtestesítse és a demokratikus működést felügyelje. Szerényen, de határozottan teljesítette a feladatát” – fogalmazott az elemző.
Kiszelly szerint
Sulyok jelölése visszatérést jelent a klasszikus államfői szerepfelfogáshoz.
Mádl is egy klasszikus államfő volt, elfogadott személy, éppen ezért Sulyok is az lehet. De ebben szerepet játszhat az is, hogy az Alkotmánybíróságot, egy konszenzus-teremtő testületet vezetett eddig – mondta Kiszelly.
Arról, hogy az ellenzék nem tudott egy közös államfő-jelöltet sem állítani, azt mondta:
az ellenzéki hozza a szokásos formáját, mindenből napi politikát akarnak csinálni.
Az elemző szerint a közvetlen elnökválasztás követelése Sulyok megválasztásával lekerül a napirendről, így lyukra futott az ellenzék, ez egy rossz kommunikációs kezdeményezés volt. Kiszelly emlékeztetett arra is, hogy az ellenzék az új alaptörvény vitájában sem vett részt, ahol ezt fel lehetett volna vetni.
Nyitókép: Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országházban 2023. május 25-én. (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)