Tartogathat még meglepetéseket az infláció: mutatjuk, mennyivel drágulhatnak az élelmiszerek

2024. január 12. 19:43

Tavaly január óta csökken egyes élelmiszerek ára, ezt mutatja, hogy decemberben az élelmiszer-infláció már az 5 százalékot sem éri el. A trappista sajtért közel 40 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2023 végén az év elejéhez képest. A 2023-as élelmiszerár-csökkenéshez azért ne szokjunk hozzá, bár újabb árrobbanás sem várható!

2024. január 12. 19:43
Nagy Kristóf

Éves alapon 17,6 százalék volt az infláció 2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett éves adatai szerint. Az élelmiszerek ára 2022-höz képest 25,9 százalékkal nőtt. Ha a tavaly decemberi árszintet hasonlítjuk össze a 2022 decemberi árszinttel, akkor az élelmiszerárak emelkedése már csak 4,8 százalék volt, vagyis alig kellett többet fizetnünk az üzletekben, novemberhez képest decemberben pedig már enyhe árcsökkenést mért a KSH.

Ezt is ajánljuk a témában

Az élelmiszerekkel kapcsolatos inflációs adatok magyarázata, hogy az élelmiszerüzletekben minden idők legmagasabb árait 2023 januárban tapasztalhattuk. A tavaly január és decemberi adatokat nem hasonlítja össze a statisztikai hivatal, de a rendelkezésre álló információk egyértelműen mutatják, 

a legtöbb élelmiszert – elsősorban az alapvető élelmiszereket – most 10-30 százalékkal olcsóbban tudjuk beszerezni, mint tavaly januárban, mivel 2023 első hónapja óta folyamatosan csökkennek az árak, a folyamat a nyár hónapokban érdemben gyorsult. Jó hír, hogy a világpiaci folyamatok alapján hosszú távon megállhat a drágulás a jelenlegi árszínvonalon sőt, egyes élelmiszer-alapanyagoknak várhatóan tovább csökken az ára.

Egy éve csökken az élelmiszerek ára

Az elmúlt két év világszerte rekordokat döntő inflációt hozott, részben a Covid-19 világjárvány hosszútávú hatásai, részben az orosz-ukrán háború és a Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók miatt. A nem várt események rendkívüli globális piaci pánikhoz vezettek, a befektetők, spekulánsok pedig érdekeik mentén további drágulást okoztak. Az élelmiszerek ára Magyarországon lendületesebben nőtt, mint az Európai Unió többi tagállamában.

Az élelmiszerek korábban nem látott ütemű drágulása három fő okra vezethető vissza:

  1. A mezőgazdasági alapanyagok árának meredek emelkedése, amelynek oka az orosz-ukrán háború miatt kirobbant globális pánik volt, mivel az ukrajnában óriási területeken termelő nemzetközi agráróriások nem tudták elszállítani a legfőbb alapanyagokat a fekete-tenger orosz blokádja miatt.
  2. az energiaárak példátlan emelkedése, amelynek hátterében az európai unió oroszország ellen bevezetett szankciói álltak, elsősorban az energiaszektort és az energiahordozókat érintő korlátozásokkal.
  3. Példátlan szárazság sújtotta 2022-ben egész európát. az aszály gyakorlatilag minden területen éreztette hatását, a rossz termés miatt.

Az energiaárak emelkedése tovább fűtötte az élelmiszer-inflációt, mivel a növénytermesztők költségeit jelentősen emelte, hogy a műtrágya ára megduplázódott, ráadásul Brüsszel megtiltotta a műtrágya importját Beloruszból és Oroszországból, amelyek a háború előtt a legfontosabb műtrágya exportőr országoknak számítottak. A műtrágya előállítási költsége ráadásul megduplázódott az energiaárak hatására.

A mezőgazdasági alapanyagok áremelkedése miatt a takarmányozás költségei másfélszeresére nőttek rövid idő alatt. Ezzel az állati termékek ára is óriásit emelkedett. A piaci pánik, a termelők önköltségének sokszorosára emelkedése és az aszály együttesen idehaza ráadásul jelentősebb áremelkedést hozott az élelmiszereknél. Ennek oka, hogy a háború előtt a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon éveken át alacsonyabb termelési költségszinten lehetett élelmiszert előállítani a többi uniós országhoz képest.

Ez a nehéz időszak véget ért, a rekordokat közelítő infláció középtávon biztosan nem tér vissza. Az élelmiszerek ára várhatóan az első negyedévben még tovább csökkenhet, ám ez már nem hoz érdemi árváltozást. A legtöbb élelmiszer ára 2021 decemberéhez képest 2023 decemberében 40-60 százalékkal kerül többe. A tavaly januári árcsúcskor ugyanakkor 60-80 százalékkal haladták meg az élelmiszerárak a 2021 decemberi szintet.

A trappista ára mutatja az elmúlt két év örökségét

A 2022-es év volt tehát a valódi árrobbanás éve. A legnagyobb drágulást a tejtermékeknél és a sütőipari termékeknél tapasztalhattuk. A trappista sajt és a vaj ára több mint duplájára drágult egy év alatt. Tavaly a januári csúcsot követően a tejtermékek ára mérséklődött először, az áresés pedig felgyorsult az év végére. Olyannyira, hogy tavaly január és december között 

  • 38,5 százalékkal csökkent a trappista sajt,
  • 28 százalékkal a vaj,
  • 20 százalékkal a tejföl,
  • 17,5 százalékkal az ESL tejek és
  • 17 százalékkal a tojás ára.

Szintén 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a kenyérfélék, a lisztek és a napraforgó étolaj fogyasztói ára, míg a száraztésztákat 15-20 százalékkal olcsóbban kaptuk meg 2023 utolsó hónapjában, az év első hónapjához képest.

Újra az alacsony árak miatt fájhat a gazdák feje

Mára a világpiaci mezőgazdasági alapanyagárak alacsony szintre csökkentek. Ez kiemelten sújtja az európai termelőket, legfőbb oka az Ukrajnából az Európai Unióba érkező, jóval olcsóbban előállított alapanyagok árleszorító hatása, valamint a Kínából és Dél-Amerikából érkező hírek a kedvező terméskilátásokról.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) összesítése szerint 2024 januárjára az árszint már a 2021-es szintre tért vissza. Ez alól egyedül a cukor ára jelent kivételt, amely az El Nino jelenség miatt jelentősen drágult az év folyamán. A brazil cukornádültetvények időjárását érdemben befolyásoló légköri jelenség sokáig veszélyeztette az ültetvényeket, mivel a fontos termőterületeken komoly aszállyal fenyeget. Az elmúlt hetekben érkező hírek ugyanakkor megnyugtatták a globális cukorpiacot, így

a következő hónapokban várhatóan csökken a cukor, így az édesipari termékek ára is.

A magyar üzletekben a kristálycukorért most 40-50 százalékkal kell többet fizetni, mint egy éve, bár 2021 végéig az európai túlkínálat miatt kimondottan alacsony volt a kristálycukor ára.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
blondibarbi
2024. január 31. 19:44 Szerkesztve
Gátlástalan élelmiszerláncok fosztogatnak Magyarországon, ezeket kéne végre móresre tanítani ! Aztán ha nem tetszik nekik, takarodjanak innen ! Ezek a magyar termelőt is és a fogyasztót is lerabolják ! Az, hogy melyiknél olcsóbb 1 forinttal valami, azzal nem sokra megyünk... (árfigyelő)
blondibarbi
2024. január 31. 19:29
Milyen érdekes, hogy már megint az élelmiszerek...! A tetves kereskedők (Spar, Lidl, Aldi, stb.) pontosan tudják, hogy enni mindenkinek kell. '23-ban is azt csinálták, hogy egy bagett ára pár nap alatt ment föl 189-ről 299-re... A húsoknál és minden élelmiszernél ugyanez volt. Persze azóta is ott maradt minden ár, nyilván nekik is többe van...
Pelso j.
2024. január 13. 06:52
Szelektív a felsorolásod, pubi, hozhattál volna példának még pár tucat élelmiszert. Segítek, neked azt így kell írni: a termék ára 10-ről 12-re csökkent, s punktum.
SzaboGeza
2024. január 12. 23:36
Ha megint kartellezni kezdenek az áruházláncok, jöhet a G.V.H. megint!!!!! Plusz egy pár fehérítő program!!! Csak leszoknak róla!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik