Új fejezet kezdődik: év végére sikerült legyőzni az inflációt – mutatjuk, idén mennyivel drágul az élet

2024. január 12. 10:30

A vártnál is gyorsabban mérséklődik az infláció: tavaly decemberben a fogyasztói árak már csak 5,5 százalékkal emelkedtek 2022 decemberéhez képest sőt, havi alapon árcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves infláció 2023-ban 17,6 százalék volt. A fogyasztói árak 2024-ben már csak 6 százalék körüli mértékben nőhetnek.

2024. január 12. 10:30

Kellemes meglepetést hozott a decemberi inflációs adat: a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 decemberében. Novemberhez képest árcsökkenést hozott a december: 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A csökkenéshez hozzájárult a háztartási energia, amiért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk az év utolsó hónapjában, míg az üzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent novemberhez képest. Az élelmiszerek ára lényegében nem változott, 0,1 százalékkal mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Tavaly decemberben 2022 decemberéhez képest 4,8 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek ára, elsősorban a cukor 42,1 százalékos drágulása miatt. Jelentősebben, 10 százalékos meghaladó mértékben nőtt a csokoládé és a kakaó, az alkoholmentes üdítők, valamint a kávé ára.

Az alapvető élelmiszerek többsége ugyanakkor kevesebbe került decemberben, mint egy évvel korábban:

  • a tojás ára 18,1 százalékkal,
  • a liszté 17,8 százalékkal,
  • a sajté 15,5 százalékkal csökkent.
  • A vaj 14,5 százalékkal,
  • a száraztészta 11 százalékkal,
  • a tej 10,3 százalékkal volt olcsóbb.

A decemberre érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult a háztartási energia árának 13,9 százalékos mérséklődése, ezen belül a vezetékes gáz közel 30 százalékkal került kevesebbe, mint 2022 decemberében. 

Egyedül a szolgáltatások ára emelkedett decemberi összevetésben, összesen 12,4 százalékkal. Ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0 százalékkal.

Jelentősen csökkent a munkahelyre, iskolába járás költsége, az utazásért átlagosan 21,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 

A tavalyi év egészében 17,6 százalék volt az infláció, a nyugdíjas háztartásokban a fogyasztói árak átlagosan 18,3 százalékkal nőttek. Az éves adatok nem okoztak meglepetést. A 2023-as áremelkedéshez érdemben hozzájárult 

  • az élelmiszerek 25,9 százalékos,
  • a háztartási energia 22,1 százalékos, 
  • az üzemanyagok 18,6 százalékos.
  • a szeszes italok és a dohnyárú 15,4 százalékos,
  • és a szolgáltatások 13,2 százalékos drágulása.

A ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 10 százalék alatt maradt 2023-ban.

Decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz (6,6 százalék) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk 

állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte: „amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel, mint a jegybanknak. A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek érdemben hozzájárultak az infláció gyors letöréséhez” – emelte ki a miniszter.

Jelentős eredmény, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.

Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további kedvező fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe megnő az árstabilitás fenntartásában.

Ezt is ajánljuk a témában

Nagy Márton közleményében arra emlékeztetett az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előrelépni.

  • Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. 
  • Helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa. 
  • Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százaékról 85 százalékra növekedjen.

A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy a reálkamat több mint 5 százalékos mértéke továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Hosszútávon elbúcsúzhatunk a rekord közeli inflációtól

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint idén az első negyedévben folytatódik az infláció gyors mérséklődése. A folyamat a második negyedévtől már lelassul, ugyanakkor már nem kell tartani az elmúlt két év szélsőséges áremelkedésétől. Az infláció csökkenése 2024 második negyedévétől a bázishatások kifutása és az év eleji szabályozási és adóhatások miatt lelassul, így az infláció várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. A mérsékeltebb üzemanyagárak és külső infláció, valamint a beérkező adatok áthúzódó hatása miatt az infláció és a maginfláció az idei évben és jövőre egyaránt a szeptemberi várakozásunknál kismértékben alacsonyabban alakulhat.

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó cikkek

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2024. január 12. 15:18
Aztán az árak miért nem csökkennek, miért nőnek? Az ÁFA bevételnek jót tesz, hogy a 30-70% (110%)-os drágulás beragadt?
Sztrovacsek
2024. január 12. 14:08
Tán vége lesz a háborúnak? Csak mert itt háborús infláció van.
Akitlosz
2024. január 12. 13:45
Persze az inflációt a kormány másokra fogja - Soros, járvány, háború, gonosz multik, kapzsi kereskedők stb. - míg az infláció csökkenését - ami egyszerűen azért csökkent, mert most egy ideig nem zúdít a kormány több fedezetlen forintot a gazdaságra - a saját érdemének tulajdonítja. Ha Amerika elkezdene megint orrba-szájba dollárt nyomtatni, akkor újra követné a példáját Magyarország is a forinttal. S megint emelkedne az infláció. Szóval erről a FED dönt, nem a magyar kormány.
Akitlosz
2024. január 12. 13:45
"„amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták." :-))) Lefordítom magyarra. A kormán az óriási túlköltekezései részbeni fedezésére billiószámra teremtette a forintot a Nemzeti Bankkal - az amerikai FED gyakorlatát másolva - és zúdította a fedezetlen forintbilliókat a gazdaságra. ETTŐL lett magas az infláció. Ezt a gyakorlatát a kormány 2022. őszétől abbahagyta, - szintén az amerikai FED gyakorlatát másolva - ETTŐL csökkent le mára valamennyire az infláció.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik