Új fejezet kezdődik: év végére sikerült legyőzni az inflációt – mutatjuk, idén mennyivel drágul az élet

Kellemes meglepetést hozott a decemberi inflációs adat: a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 decemberében. Novemberhez képest árcsökkenést hozott a december: 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A csökkenéshez hozzájárult a háztartási energia, amiért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk az év utolsó hónapjában, míg az üzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent novemberhez képest. Az élelmiszerek ára lényegében nem változott, 0,1 százalékkal mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Tavaly decemberben 2022 decemberéhez képest 4,8 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek ára, elsősorban a cukor 42,1 százalékos drágulása miatt. Jelentősebben, 10 százalékos meghaladó mértékben nőtt a csokoládé és a kakaó, az alkoholmentes üdítők, valamint a kávé ára.

Az alapvető élelmiszerek többsége ugyanakkor kevesebbe került decemberben, mint egy évvel korábban:

• a tojás ára 18,1 százalékkal,
• a liszté 17,8 százalékkal,
• a sajté 15,5 százalékkal csökkent.
• A vaj 14,5 százalékkal,
• a száraztészta 11 százalékkal,
• a tej 10,3 százalékkal volt olcsóbb.

A decemberre érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult a háztartási energia árának 13,9 százalékos mérséklődése, ezen belül a vezetékes gáz közel 30 százalékkal került kevesebbe, mint 2022 decemberében. 

Egyedül a szolgáltatások ára emelkedett decemberi összevetésben, összesen 12,4 százalékkal. Ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0 százalékkal.

Jelentősen csökkent a munkahelyre, iskolába járás költsége, az utazásért átlagosan 21,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 

A tavalyi év egészében 17,6 százalék volt az infláció, a nyugdíjas háztartásokban a fogyasztói árak átlagosan 18,3 százalékkal nőttek. Az éves adatok nem okoztak meglepetést. A 2023-as áremelkedéshez érdemben hozzájárult 

• az élelmiszerek 25,9 százalékos,
• a háztartási energia 22,1 százalékos, 
• az üzemanyagok 18,6 százalékos.
• a szeszes italok és a dohnyárú 15,4 százalékos,
• és a szolgáltatások 13,2 százalékos drágulása.

A ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 10 százalék alatt maradt 2023-ban.

– állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte: „amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel, mint a jegybanknak. A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek érdemben hozzájárultak az infláció gyors letöréséhez” – emelte ki a miniszter.

Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további kedvező fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe megnő az árstabilitás fenntartásában.

Nagy Márton közleményében arra emlékeztetett az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előrelépni.

• Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. 
• Helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa. 
• Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százaékról 85 százalékra növekedjen.

A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy a reálkamat több mint 5 százalékos mértéke továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Nyitókép: Pixabay