Figyelmeztetniük kell a jövőben a fogyasztókat a kiskereskedelmi üzleteknek, ha egy élelmiszer kiszerelését a gyártó csökkentette. A kormány célja, hogy a fogyasztók a nehezebben észrevehető áremelésekről is tudomást szerezzenek.
Újabb eszközt vet be a kormány az infláció kordában tartása érdekében, az erről szóló kormányrendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. E szerint a jövőben a kiskereskedelmi üzletláncoknak
kötelező lesz felhívni a vásárlók figyelmét arra, ha egy termék kisebb kiszerelésben kapható, mint korábban.
Az élelmiszerüzleteknek akkor kell kihelyezniük a kormány által meghatározott formában és tartalommal ellátott figyelmeztetéseket, ha egy adott termék kiszerelése kisebb lesz, vagyis csökken a súlya vagy a térfogata.
A kormányrendelet visszamenőleg is előírja a vásárlók tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget akkor, ha a kiszerelés 2020 január 2023 júliusa között változott.
Csak akkor nem kell külön felhívni a fogyasztók figyelmét a változásra, ha a gyártó a kisebb kiszerelésű termékkel bővíti kínálatát, vagyis megmarad a megszokott súlyú, térfogatú termék is.
A fogyasztók tájékoztatását célzó kormányrendelet megosztja a felelősséget: a kiszerelés változásáról a kereskedőknek kell tájékoztatniuk a vásárlókat, de a gyártó vagy az első magyarországi forgalmazó termékhez kapcsolódó dokumentációja alapján kell eljárniuk az üzleteknek.
Ezt is ajánljuk a témában
A családok védelme érdekében a kormány új intézkedést fogadott el, így az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak és forgalmazóknak kötelező tájékoztatniuk az üzleteket a kiszerelés csökkentéséről, ráadásul ugyanezt a dokumentációt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) is át kell adniuk.
A Nébih a beküldött információk alapján várhatóan nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi azoknak a termékeknek az adatbázisát, amelyek kiszerelését csökkentette a gyártó.
A kormányrendelet célja, hogy a vásárlók azonnal értesüljenek róla,
ha egy élelmiszer ára úgy nő, hogy a darabára ugyan nem változik, de a kiszerelés csökkentése miatt az egységár valójában emelkedik.
A kormányrendelet célja egyértelműen a figyelemfelkeltés – emelte ki a Mandiner kérdésére Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártók egy-egy termék kiszerelésének csökkentésével nem követnek el szabálytalanságot, egy ilyen változás nem minősül tisztességtelen gyakorlatnak.
A gyártók az átadási árban érvényesítik az önköltség emelkedését. A legtöbb piaci szereplő önköltsége ugyanakkor 2024-ben is emelkedik – mutatott rá Vámos György, aki példaként említette egyebek mellett az üzemanyagárak változását, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését.
Az elmúlt években láthattuk, hogy a költségek növekedése miatt a fogyasztók számára észrevehetőbb darabár is meredeken emelkedhet,
a gyártók tehát nem azért csökkentik termékeik kiszerelését, hogy ezzel nagyobb áremelést tudjanak elérni. A fogyasztók árérzékenysége miatt a gyártóknak sem érdekük a költségeik emelkedése miatt szükségesnél nagyobb mértékű áremelés – emelte ki Vámos György, aki nem számít arra, hogy a következő időszakban jelentős méreteket öltene a termék mennyiségének, súlyának csökkentésével végrehajtott áremelés.
A főtitkár hozzátette, amennyiben egy gyártó csökkenti a termék kiszerelését, annak elsősorban üzletpolitikai oka van, és
szerinte nem a fogyasztók megtévesztése a cél, a gyakorlat pedig egyáltalán nem szabályellenes.
Sikerült visszaszorítani az inflációt: tavaly az év utolsó hónapjaiban már tartósan 10 százalék alá került, és a régiós országok szintjére süllyedt az áremelkedés üteme. Idén az első negyedévben várhatóan folytatódik az infláció gyors csökkenése, az áremelkedés mértéke idén 5-6 százalék körül alakulhat, 2025-től pedig 3 százalék körül alakulhat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmúlt két évben tapasztalt meredek áremelkedés nem tér vissza, ugyanakkor az árszint csökkenése sem várható.
A rekordokat döntő infláció alaposan visszafogta a keresletet.
A lakossági fogyasztás élénkítése kiemelten fontos feladata most a gazdaságpolitikának, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy éves alapon 4 százalékkal bővüljön a hazai GDP.
A következő időszakban a bérek és jövedelmek emelkedése ellensúlyozza a mára stabilizálódó, a két évvel ezelőttinél jóval magasabb árszintet.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén rekordot dönt az infláció, de cserébe hosszú időre elbúcsúzhatunk az áremelésektől.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
A költségvetési hiány csökkentése, az inflációt mesterségesen lefojtó intézkedések kivezetése rövid távon gondot fog okozni.
Az ígéret szerint a csatlakozók 30 százalékos árbevétel-növekedést is elérhetnek már az első évben.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Bóna Szabolcs tárcavezető kijelentette, csak biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar emberek asztalára.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Menesztette Massimiliano Allegri vezetőedzőt a milánói klub, miután nem jutottak be a Bajnokok Ligájába. A döntés azonban nemcsak őt érinti: a vezérigazgató, a sportigazgató és a technikai igazgató is távozik.
