Európai minimálbér: Brüsszel szerint nem kell eredményeket elérni, a törekvés is elegendő

November közepéig kell az Európai Unió tagállamainak végrehajtaniuk az európai minimálbér bevezetését. Az „EU-ban biztosítandó megfelelő minimálbérről” szóló, 2022-ben elfogadott, az uniós országok számára kötelezően bevezetendő irányelv átültetéséről már hónapok óta egyeztet a magyar kormány a szociális partnerekkel, vagyis a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel. 

Ennek eredményeként 2025-ben már hivatalosan is európai minimálbér lesz a magyar kötelező legkisebb kereset, noha a követelményeknek most is megfelel az összeg.

A tagállami minimálbér lesz az európai minimálbér

Az érintett munkavállalóknak ugyanakkor nincs okuk az örömre, mivel Brüsszel már az irányelv elfogadása előtt – a tagállamok szokatlanul erős nyomásgyakorlására válaszul – többször is megerősítette: 

Az európai minimálbér bevezetésének gyakorlati lépéseiről az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a tagállamok képviselőivel. Az egyeztetésekről szóló, nemrég nyilvánosságra hozott jelentésből immár világosan kiderül: mindössze alapvető elvárásokat fogalmaz meg az irányelv a minimálbér „megfelelő szintjének” megállapításáról.

Ezeket az alapvetéseket EU országai valójában már évek, sőt évtizedek óta alkalmazzák, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) alánlásaival és az Európai Szociális Charta előírásaival.

Az irányelv átültetésének gyakorlati intézkedéseiről szóló anyagban a bizottság szakértői azt is egyértelművé tették, hogy a tagállamok és az érdekképviseletek feladata

• a minimálbér megfelelő szintjének meghatározása,
• a kollektív megállapodások által érintett munkavállalók arányának emelése,
• valamint a minimálbérhez és az információkhoz való hozzáférés megerősítése.

Brüsszel olyan tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat is elfogad, amelyek nem szerepelnek az ajánlások között, de hagyományuk van az adott országban. Az egyik legmegdöbbentőbb bizottsági álláspont szerint

Az Európai Bizottság azt is világossá tette, hogy a szociális partnerek feladata a bértárgyalások lefolytatása és annak elérése, hogy a kollektív megállapodások minél több munkavállalót védjenek. Az irányelv a szociális párbeszéd megerősítésén kívül a képviseletek autonómiájának tiszteletben tartását és a tagállamok bérezéssel kapcsolatos szuverenitását is kiemeli.

Jól hangzik az európai minimálbér, de nem a munkavállalóknak

Az Európai Bizottság és az európai baloldal az uniós munkavállalók szociális védelmének megerősítéseként értékeli az európai minimálbér-irányelvet. A szakértői szinteken folytatott egyeztetések alapján ugyanakkor világossá vált, 

A bizottság szakértői ugyanakkor világossá tették, az irányelv

1. nem azt írja elő a célok elérését, hanem csak azt, hogy erőfeszítéseket tegyenek az országok,
2. egyáltalán nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek be nem tartása szankciókat, büntetést vonna maga után,
3. a szociális partnerek autonómiája mindent felülír, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása az irányadó,
4. nem részletezi, milyen módon kell eljárniuk a kormányoknak, vagy a képviseleteknek,
5. tiszteletben tartja az uniós országok régóta alkalmazott, merőben eltérő gyakorlatát,
6. a referenciaértékek elérését kívánatosnak tartja, de nem teszi kötelezővé,
7. előír ugyan jelentéstételi kötelezettséget, de a jelentés tartalmát nem határozza meg.

Brüsszel ráadásul előírja az alig megfogható EU-s szabályok nemzeti jogharmonizációját úgy, hogy a tagállamok törvényeinek szövegében utalni kell az uniós irányelvre akkor is, ha az adott jogszabály lényegében változatlan marad.

Az európai munkavállalók életszínvonalát aligha növelné a kötelezettségeket és szankciókat is mellőző minimálbér-irányelv, noha az abban megfogalmazott célokkal bizonyára mindenki egyetért. A bizottság ráadásul szokatlanul gyakran hangsúlyozza ebben az esetben, hogy a tagállami szuverenitás és a képviseletek autonómiája mindent felülír. 

Magyarországon már egy ideje európai a minimálbér, de jövőre még európaibb lesz

Az irányelv új előírásai közül kiemelendő a minimálbér összegének megfelelőségére vonatkozó mutatók alkalmazása. Szintén a tagállamok döntik el, mihez viszonyítják a legkisebb kereset összegét, az irányelv nemzetközi és nemzeti mutatókat is elfogad. A referenciaadatokkal – minimálbér aránya az átlagbérekhez viszonyítva, összevetése a jövedelmi szegénységgel és a vásárlóerővel – ugyanakkor az a probléma, hogy az őszi bértárgyalások időpontjában ezek az adatok még nem ismertek.

Az irányelv szerint jó megoldás, ha a legkisebb bér vásárlóerejét vizsgáljuk. Vásárlóerő paritáson kifejezve 2022-ben a magyar minimálbér vásárlóereje havi 764,5 pps volt az Eurostat szerit, amely bőven meghaladja a szegénységi küszöböt, amely 510,8 pps volt az utolsó ismert évben.

Az európai minimálbér célja az lenne, hogy aki dolgozik, az ne legyen kitéve a szegénység kockázatának. Az összeget ezért úgy kell meghatározni, hogy lekövesse a makrogazdasági folyamatokat, például az inflációt, vagy a GDP növekedését. A csomag másik fontos eleme a kollektív bértárgyalások előmozdítása, vagyis az, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásának eredményeként legyen meghatározva a minimálbér, és az összeget legalább kétévente vizsgálják felül az e célból működő érdekegyeztető fórumon, amely nálunk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ezeket az elvárásokat Magyarország már régóta teljesíti.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem érik el ezt a 80 százalékos szintet, cselekvési tervet kell készíteniük, amelyet a bizottság megvizsgál és közzétesz.

Az ágazati bérminimumok tovább növelhetik a védelmet

A 80 százalékos célnak a teljesítése szintén nem kötelező, mindössze erőfeszítéseket kell tenniük az EU országainak. Ennek érdekében a szakszervezetek egy több éves, átfogó, a teljes hazai bérrendszert érintő átalakításra tettek javaslatot. A többéves menetrend célja, hogy a következő években a most zömmel vállalati szintű kollektív megállapodások mellett széles körben elinduljanak az ágazati szintű tárgyalások és a középszintű érdekegyeztetés gyakorlata meghonosodjon.

A hazai minimálbér-rendszer átalakítása két fontos tényező miatt került már az idén napirendre: egyrészt eljárt felette az idő, másrészt át kell ültetni legkésőbb 2024 végéig az uniós minimálbérről szóló irányelvet.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandinernek elmondta, már a 2023. novemberében megkötött minimálbér-megállapodás szövege is utal a következő évek változásaira. A munkáltatók és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy a következő időszakban kidolgozzák az ágazati szintű kollektív megállapodások, bérmegállapodások rendszerét, amelynek egyelőre nincs hagyománya Magyarországon. 

Hónapok óta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának napirendjén szerepel a Munkástanácsok javaslata, amely – kétéves átmenetet követően – már 2027-től teljesen új rendszert vezetne be a legkisebb keresetek megállapítására és a munkavállalók és a munkáltatók közötti ágazati szintű megállapodások gyakorlatára.

Nyitókép: Getty Images