Kirúgták Karikó Katalint, Putyin bocsánatot kért Magyarországtól, jön az európai minimálbér Magyarországra – a Mandiner legolvasottabb cikkei

Karikó Katalin életútja rengeteg példával szolgál. Egy kis magyarországi településről indult, és számos csalódás, kudarc után a világ egyik leghíresebb tudósa lett, méltán szolgált rá a Nobel-díjra. Gyakran mesél a pályájáról, arra biztatva a fiatalokat, hogy érdemes állandóan tanulni, és sohasem szabad feladni az embernek a céljait.

Vlagyimir Putyin az egyik főszereplője napjaink világpolitikájának. Elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos megszólalásaira figyel mindenki, de szeptemberben egy hazánkat érintő nagyon fontos kijelentést tett, 

Az európai minimálbér bevezetése régóta foglalkoztatja a hazai munkavállalókat. A kormány 2024. tavaszi törvényalkotási programjából kiderül, legkésőbb októbertől hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások. A kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, a baloldal, elsősorban a Dobrev-féle árnyékormány állításai tehát szöges ellentétben állnak a valósággal.

Karikó Katalint kirúgták, de van egy erős üzenete a döntésről

„Engem mindig lefokoztak, kirúgtak, tehát, ha csak a sikerre koncentrálok, ma már valami egészen más területtel foglalkoznék” – mondta el Karikó Katalin a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Szegedi Tudományegyetem november végi közös szakmai eseményén. A Nobel-díjas magyar kutatóbiológust vastaps fogadta a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, ahol egy órán keresztül kérdezhették az MCC-s diákok.

A világhírű tudós hangsúlyozta, akkor sem érezte magát sikertelennek, amikor tíz évvel ezelőtt negyedszer is kirúgták, mert tudta, hogy amit tesz, az fontos. Nem hiszi magát tehetségesnek, speciális képességekkel sem rendelkezik, de 

„Ha nem lett volna pandémia, valószínűleg nem kapok Nobel-díjat. De ettől még biztos voltam benne, hogy ez fontos és segít majd az embereken, legfeljebb más viszi majd tovább, amit én elkezdtem. Egyáltalán nem vágytam arra, hogy valaki megveregesse a vállam, milyen jó vagyok” – fogalmazott, s kijelentette, akik másban keresik a hibát, nem tanulnak semmiből.

Hurrikánként söpört végig a világsajtón, ahogy Putyin bocsánatot kért Magyarországtól

Vlagyimir Putyin egy szép őszi, szeptemberi napon kijelentette: hiba volt szovjet tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra. Az egész világ felkapta az orosz elnök mondataira a fejét, hiszen ezzel gyakorlatilag megkövette hazánkat a 67 évvel ezelőtti szovjet beavatkozás miatt.

Az olasz Corriere della Sera Putyin mea culpájáról írt, s hozzátette, a megjegyzés, miszerint helytelen más népek érdekeivel ütköző ellenséges cselekményeket végrehajtani, nem hangzott el Ukrajnával kapcsolatban. A BBC is foglalkozott a témával, hogy az orosz elnök szerint tévedés volt Magyarország és Csehszlovákia szovjet megszállása. A lap kiemelte, 

és inkább érdekeik vannak, mint barátaik, párhuzamot vonva a szovjet magatartással. 

A BBC emlékeztet: a Putyin egyik tanácsadója által írt történelemkönyv korábban az 1956-os magyar forradalmat a Nyugat által szervezett fasiszta felkelésként ábrázolta. A Do Rzeczy lengyel lap pedig arra hívta fel a figyelmet, Putyin Oroszország történelmi hibáira mutatott rá.

Magyarország 2024-ben bevezeti az európai minimálbért

Pár nappal ezelőtt írtunk arról, hogy már jövő tavasszal dönthet az Országgyűlés az európai minimálbér bevezetéséről – ez derül ki ugyanis a kormány 2024. tavaszi törvényalkotási programjából, legkésőbb októbertől hatályba lépnek a törvénymódosítások. Az európai minimálbérről szóló uniós irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.

Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:

– Minden tagállam dolgozzon ki szempontrendszert a minimálbér megfelelő szintjének megállapítására, amely garantálja, hogy a legalacsonyabb keresetű munkavállalók se legyenek kitéve a szegénység kockázatának,

– minden ország dolgozzon ki ütemtervet arra, hogyan mozdítaná elő a munkavállalók kollektív szerződéses védelmét, a cél, hogy néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás.

– A tagállamok az ellenőrzések fokozásával és a munkaügyi hatóságok megerősítésével gondoskodjanak róla, hogy 

Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy az európai minimálbér bevezetése jelentős felzárkózást eredményez a nyugat-európai bérszínvonalhoz, és jelentősen csökkenti a „munkáltatóbarátnak” nevezett jobboldali kormány mozgásterét és az Európai Egyesült Államok, vagyis a szorosabb uniós integráció felé tett jelentős lépés a minimálbér-irányelv. A baloldal uniós minimálbérrel kapcsolatos állításai ugyanakkor szöges ellentétben állnak a valósággal.

Nyitókép: Karikó Katalin, MTI/Cseke Csilla