Grundtner András szerint érthetetlen, hogy egy ilyen nagy és gazdag várost miként lehetett csődhelyzetbe kormányozni. Márpedig Karácsony Gergelyéknek sikerült. Interjúnk.
Elkészült-e a Mi Hazánk Mozgalom városvédelmi és fejlesztési programja?
Igen.
Elérhető?
Még nem; a nyilvánosságra hozatalról nem én, hanem a Mi Hazánk országos elnöksége dönt. De már ott van az asztalukon.
Szeptemberben a pártközeli Magyar Jelennek azt mondta: „Hamarosan nyilvánosságra hozzuk Budapest városvédelmi és fejlesztési programját, amely a fenti közbiztonságot érintő intézkedéseken túl átfogó és gyakorlatias választ ad a főváros működésével és az együttéléssel kapcsolatos gondokra.” December vége van. Mi történt?
Az országos elnökség pár pontot még pontosít talán, illetve van egyfajta taktikai megfontolás is a Mi Hazánk részéről, mikor hozzuk nyilvánosságra a programunkat. Vártuk például, mikor jönnek elő mások a városfejlesztési koncepcióikkal, de eddig hiába. Úgy látszik, ismét mi vagyunk az elsők…
… egykori pártja, a Jobbik-Konzervatívok már nyilvánosságra hozta például a Normális Autózásért Programját; de az önkormányzati (és EP-választások) napján, 2024. június 9-én referendumot tartanának a Lánchíd forgalmi rendjéről is…
A Mi Hazánk egy átfogó programmal készül: megpróbáltuk feltárni a budapestieket érintő problémákat.
Mit tippel, mikorra lesz elérhető a végleges koncepciójuk?
Január elejére kaptam ígéretet Toroczkai Lászlótól.
Miért döntött úgy, hogy elindul?
A Mi Hazánk egy országos lefedettségű, erős szervezeti háttérrel rendelkező, parlamenti képviselettel rendelkező párt; egyértelmű, hogy ahol megfelelő embert találunk, ott el fogunk indulni. Mindenhol artikulálni szeretnénk politikánkat. Legnagyobb hátrányunk a két nagy politikai tömbbel szemben, hogy média-jelenlétünk nem túl erős, ezért minden alkalmat, lehetőséget megragadunk, hogy elmondhassuk: kik vagyunk, mit szeretnénk. Rengeteg bélyeget ragasztanak ránk, rengeteg skatulyába próbálnak minket begyömöszölni,
de ahogy az emberek előtt lehull a lepel, s rájönnek arra, hogy a Mi Hazánk egy, a nemzet érdekeit töretlenül képviselő párt, egyre több támogatóra lelünk.
Beszéljünk általánosságban a programjáról, koncepciójukról. Mik a prioritások?
Minden olyan terület, amely lerobbant, amely elvesztette az értékét az elmúlt négy évben. De főkép a budapesti közlekedés és a közbiztonság. Előbbi nagyon összetett problémahalmaz; nem egy kérdésről, s az arra adható egyetlenegy válaszról van szó. A fővárosiak nem csupán a dugókkal, a fővárosi utak katasztrofális állapotával, de a szándékos forgalmi akadályoztatásokkal, a parkolási polémiákkal is szembesülnek; ezekre igyekszünk nagyon cizellált válaszokat adni.
Véget kell vetni annak a népnevelési szándéknak,
hogy úgy szoktassuk át a budapestieket a tömegközlekedési eszközök használatára, hogy azokon előbb nem teremtjük meg a kulturált közlekedés feltételeit: a tisztaságot és a rendet.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az autóikat használni kénytelen közlekedőket ne büntessék ilyen vagy olyan formában – haladásukat segítsük a különböző, adaptív forgalomtechnikai eszközök használatával. És össze kell hangolni a közterületeket érintő beruházásokat, kivitelezéseket – ne fordulhasson elő, hogy egy projekt kivitelezési ideje túlnyúlik egy észszerű időkereten, s ne fordulhasson elő az sem, hogy az egyszerre megkezdett beruházások, kivitelezések lebénítsák az adott környéket, városrészt.
Ezt is ajánljuk a témában
Szeptember óta van Budapesten érvényben az új parkolási rendszer, a helyzet nem lett könnyebb, maximum átláthatóbb. Vagy nem? Újbudán belül zónásítottak, növelték a fizetős övezetek számát. Zuglóban sem lett könnyebb az autósok élete: garázsadót vetette ki. Januártól pedig már Józsefvárosban is perkálni kell a helyieknek a parkolásért. Budafok-Tétényben viszont egészen más eszközökkel próbálkoznak. Összefoglalónk!
Közrend tekintetében mit javasol?
Kiemelném a közparkok biztonságának garantálását, a társasházi ügyek megoldását, nem utolsó sorban pedig a bűnmegelőzést. Utóbbi nagyon hiányzik. A rendőrség (a bűnfelderítés mellett), a kerületi rendészetek egyfajta szabálysértési hatósági gyakorlatot folytatnak; holott arra lenne igazán szükség, hogy az utcán járőrözve bűnmegelőzési tevékenységet végeznének. Ezért egy városi rendőrség felállítását szorgalmazzuk – nyugat-európai példák sokasága áll rendelkezésre –, amely testület a Fővárosi Önkormányzat fenntartása, fennhatósága alatt állna. S bár nem e kérdéshez tartozik,
de fontosnak tartom megemlíteni: fel akarjuk számolni a Budapestet felélő korrupciót.
Itt sem csupán lózungokat szeretnénk puffogtatni – mint ami sajnos igen jellemző a magyar politikára –, hanem kézzel fogható, gyakorlatias megoldásokat keresünk, teszünk le az asztalra.
Van budapesti bázisa a Mi Hazánk Mozgalomnak? Karácsony előtt jelentették be, mind a huszonhárom kerületben indítanak polgármesterjelöltet.
Az egyik baloldali vezetésű kerületben le kellett cserélnünk jelöltünket a bejelentés előtt néhány nappal, mert az egyik, ottani önkormányzati szervezetnél dolgozó közeli hozzátartozóját megfenyegette főnöke: amennyiben polgármesterjelöltként indul ismerőse, különböző munkajogi szankciókkal kell, hogy számoljon. Sem kerületet, sem nevet nem kívánok mondani. Szerencsére ebben a kerületben volt több alkalmas jelöltünk is. Sokan támogatnak minket, de vannak, akik nem merik ezt felvállalni, mert félnek a különböző retorzióktól.
Toroczkai László minap interjút adott a Telex.hu nevű portálnak, ebben többek között szó esett arról, hogy Ön most egy helyi civil szervezettel dolgozik együtt, s velük egyetemben vasúti fejlesztések után nyomoznak. Mit lehet tudni erről?
A Déli Körvasút nevű projektről van szó, valamint a Hamzsabégi út mentén élők érdekvédelmi szervezet-ével (Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért – POPÉK) történő együttműködésről. A civilek régóta küzdenek azért, hogy a Déli Körvasút fejlesztése ne itt, hanem egy másik nyomvonalon valósuljon meg – tehát értik, tudják, hogy szükség van egy ilyen projektre, csupán nem az otthonaiktól kilenc méterre. Alternatív javaslatuk Budapesttől délre szól, ahol körülbelül ugyanezekkel a költségekkel meg lehetne valósítani egy hasonló fejlesztést. Nagyon érdekes egyébként,
hogy e kérdésben vállvetve küzdők egy tizenegyedik kerületi LMP-s képviselővel, Kreitler-Sas Mátéval, mindeközben az egyik legnagyobb lobbista a Déli Körvasút mellett Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár,
akit pont az LMP szeretne felkérni főpolgármester-jelöltnek.
Hivatalos bejelentés erről még nem történt. Visszatérve a programjára, Ön azt állítja, hogy „Budapest jelenlegi vezetésének a progresszív-liberális mantrán túl nincs mondanivalója, azan nincs világos szakmai terve a főváros működésével kapcsolatos napi gondok megoldására”. Fővárosiként viszont azt látom, van, sőt, vannak ilyen tervek – Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS), Budapesti Mobilitási Terv (BMT) –, pusztán munkagépeket nem látni.
Ha megnézzük az elmúlt négy év fővárosi „teljesítményét”, igen, láthatjuk a színes-szagos tanulmányokat, amiket nem mellesleg súlyos pénzekért elkészítettek valakik; azonban ami effektíve elkészült ezekből, azok bizony csupán a kerékpársávok. Ugyancsak budapestiként nem látok semmi mást. De, hogy pozitív közlekedésfejlesztési gondolatokat is kiemeljek Karácsony Gergelyék négy évnyi „teljesítményéből”, azt, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbuszok is megállhatnak villamosmegállókban, így nem akadályozva a személygépjárműveket, jó ötletnek tartom. Ahogy a jegyvásárlási lehetőségek módosítását is. Ugyanakkor hangsúlyoznám: négy év alatt ennyit felmutatni egyenlő a nullával.
Főpolgármesterként, a Fővárosi Közgyűlés tagjaként támogatná-e akár a BAVS-ben (a Déli Körvasúttól eltekintve), akár a BMT-ben szereplő célok megvalósítását – a kötött pályás közlekedés fejlesztését, a gépjárműforgalom csökkentését?
Szuper tervek! Minden olyan projektet, fejlesztést támogatunk, amelyek a kötött pályás közlekedés elő-mozdítására, nem a gépjárműforgalom növelésére vonatkoznak, s nem járnak azzal együtt, hogy konkrét negyedeket kell miattuk letarolni (mint az kilencedik és a tizenegyedik kerületben történne a Déli Körvasút fejlesztése miatt) – de észszerű keretek között. Ugyanakkor meg kell nézni, mennyibe is kerülnek ezek a projektek; miből lehet ezeket a fejlesztéseket megvalósítani.
Ezt is ajánljuk a témában
Pártpolitika helyett szakpolitikát – üzenik a civilek a baloldali főpolgármesternek. Szakpolitikát viszont nem tud felmutatni a főváros. Mutatjuk, miért!
Úgy tűnik, jelentős EU-s forrásokhoz juthat hozzá Magyarország, így akár Budapest is. A Mi Hazánk politikusaként felhasználná ezeket a pénzeket is a fejlesztésekhez?
Nyilvánvalóan!
Az Európai Uniónak rengeteg pénzt fizetünk be, s szeretnénk, ha ők is teljesítenék az ígéreteiket: biztosítanák ezeket a hazánknak járó támogatásokat.
Előbbi kérdése kapcsán viszont szeretném megjegyezni: számunkra mindig gyanús, ha óriáspénzköltés történik Magyarországon – vélhetően túlárazások miatt. S itt legyen szó akár uniós, de akár hazai költségvetési források felhasználásáról, közpénzekről van szó! A fővárosnak minden ilyen fejlesztésben kontrolling-szerepet kellene betöltenie: átláthatóvá; fenntarthatóbbá, pláne olcsóbbá tenni a beruházásokat, megakadályozni a vállalkozók kartellezését.
Van olyan európai, nyugat-európai város, metropolisz, amelyre példaként tekint?
Egyre nehezebb ilyet említeni, mert az európai nagyvárosok olyan lejtőn csúsznak a bevándorlás, a multikulturalizmus miatt, ami elképesztő…
A társadalmi viszonyoktól eltekintve…
Ettől nemigen lehet elvonatkoztatni, a nyugati nagyvárosok egyre koszosabbak, nincs gazdájuk; igaz, a kisvárosokban még tán van remény. Nemrég jártam Bécsben, annak külvárosában, és ellátogattam Badenbe is. Zongorázni lehetett a különbséget – természetesen utóbbi javára.
Idehaza?
Én, épp úgy, mint a magyarok döntő többsége, nem szeretnék bevándorlóországot és multikulturális Budapestet.
De el kell fogadni, hogy vannak olyanok is, akik ezt szeretnék. Nekik szeretném felhívni a figyelmüket a multikulturális társadalommal kapcsolatos, káros, hosszú távú gazdasági következményekre: a hozzánk érkező dél-kelet-ázsiai bevándorlók – lásd: Wolt-futárok, fővárosi buszsofőrök – olyan lakhatási környezetből érkeznek, amelyet itthon nemigen tudunk elképzelni. S hozzájuk fogják állítani a bérszínvonalat, velük kell majd versenyeznie a magyar munkavállalóknak; mindez pedig katasztrófához, munkanélküliséghez, a szociális rendszer leterheltségéhez fog vezetni.
Ezt is ajánljuk a témában
A béka seggét emlegette a helyzet kapcsán a főpolgármester.
Mit gondol Budapest pénzügyi helyzetéről? Miként juthatott csődközeli helyzetbe a Fővárosi Önkormányzat?
Talány, mert a Fővárosi Önkormányzat a harmadik legnagyobb költségvetési szervezet Magyarországon, már évi majdhogynem 500 milliárdos büdzsével. Érthetetlen, hogy egy ilyen nagy és gazdag várost hogyan lehetett ebbe a helyzetbe kormányozni.
Nehéz elképzelni, hogy egy ekkora költségvetéssel valaki nem tud gazdálkodni. Márpedig Karácsony Gergelyék nem voltak erre képesek.
Karácsony Gergelyék azt mondják, röviden, tömören, hogy a kormány Budapest-ellenes politikája és a koronavírus-, energiaválság vezetett ide.
Biztos, hogy a kormányzat Budapest-politikája, de az Ön által is említett válságok csökkentették a Fővárosi Önkormányzat mozgásterét. Ugyanakkor időközben feladatai is csökkentek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a mindenkori fővárosnak a mindenkori kormánnyal kutya kötelessége együttműködő viszonyt kialakítani. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Karácsony Gergelyék mindent elkövettek annak érdekében, hogy porondon legyenek. Függetlenségi harcot hirdettek; városállamot kiáltottak ki; jelen pillanatban pedig azért korteskednek, hogy az uniós pénzeket maguk hívhassák le.
Utóbbival mi a gond?
A Fővárosi Önkormányzat nem nemzetközi jogalany, s a magyar szuverén állam áll szerződésben az Európai Unióval, nem Budapest, ezért minden brüsszeli forrás a magyar államhoz érkezik. Különböző NGO-k (nem kormányzati szervek – a szerk.) persze guríthatják a dollárokat a fővárosi vezetőknek, de az államközi szerződések az államot jogosítják fel ezen pénzek kezelésére. Ezért a mindenkori kormány adakozó szándékán múlik, hogy egy település mennyit kaphat az uniós pénzekből.
Vagyis Budapestnek – mint szakmai szervezetnek, nem politikai erőpólusként – lobbiznia kellene, nem pedig függetlenségi harcot folytatnia.
Politikai oldaltól függetlenül értelmes vezetésű városok végrehajtják ezt a munkát, a Fővárosi Önkormányzat nem. Az ellenállás pedig nekünk okoz kárt, budapestieknek.
Mit ajánl a Mi Hazánk Budapest katasztrofális anyagi helyzetének megoldása érdekében?
Az Állami Számvevőszék szakértőinek adnánk olyan jogosítványokat, amelyekkel felügyelhetnék a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodásának gazdaságosságát. Gondolok itt legfőképpen Karácsony Gergely tanácsadóinak számára, tevékenységeire.
Milyen választási eredményt tűztek ki célul?
Százalékos céljaink nincsenek, sosem voltak; egyetlen célunk, hogy növekedjünk. Ha több támogatót tudhatunk magunk mögött, mint korábban, azt jelenti számunkra, jól végeztük munkánkat. Ha ez nem sikerül, csalódnak bennünk a választók, s hitelét vesztett pártként megsemmisülünk, mint lassan a Jobbik-Konzervatívok…
… az a párt, amely a választási törvény módosítása nyomán azt kommunikálta: ismét bebizonyosodott, hogy Önök a kormánypártok szatellitpártjaként működnek…
A baloldalon – ahová igazából Gyöngyösi Mártonék is tartoznak – ez az egyik legnépszerűbb, de legprimitívebb vád is, ami a Mi Hazánkkal szemben megfogalmazódik. Ha bárhol visszalépnénk, azzal hozakodnának elő, hogy így támogatjuk a Fidesz-KDNP-t. (Előrebocsátom: ez sehol nem fog megtörténni!) Csakhogy, ha a mi visszalépésünk a kormánypártoknak kedvez, akkor a Mi Hazánk tulajdonképpen a Fidesz-KDNP-től vesz el szavazatokat. Ha így van, hogy lehetünk a kormánypártok szatellitpártja?
Ezt is ajánljuk a témában
A fővárosban nem csökkent érdemben a gépjárműforgalom, ez gond, mondta Lukács András elnök a Mandinernek, hangsúlyozva, hogy amire igazán hatalmas szükség lenne a fővárosban, az a tudatformálás.
Lesz-e Pride Budapesten 2024-ben?
Minden törekvésünk ellenére valószínűleg lesz.
A Kúria, de az Alkotmánybíróság is azt mondta ki, hogy a Mi Hazánk visszaél alkotmányos jogaival, mikor megpróbálja a közterületet előre lefoglalni a rendezvény elől.
Szivárványos zászló a Városházán?
Ha én lennék a főpolgármester, biztos, hogy nem lenne LMBTQ-lobogó a Fővárosi Önkormányzat épületén. Volt is erre egyébként egy törvénymódosító javaslatom, ami arra vonatkozott, hogy középületen csakis kizárólag magyar és székely zászló lehessen. De nem ez a lényeg. Azt gondolom, a Pride léte egy alkotmányjogi problémára világít rá. Két alkotmányos jog esetén az Alkotmánybíróság minden esetben lefolytat egy alkotmányjogi tesztet. Megnézi, mely jog mellé lehet erősebb érveket felsorakoztatni. A Pride esetében az egyik oldalt a gyülekezéshez, véleménynyilvánításhoz való jog áll szemben az emberi méltósághoz, családok gyermekneveléséhez, vallásgyakorláshoz való joggal. Az Alkotmánybíróságnak ezeket mérlegre kell tennie.
Lesz-e Budapest közterületén Horthy-szobor?
Remélem, hogy lesz. Bár tudom, hogy megosztó történelmi személyiség. Még a jobboldalon is. De azt gondolom, hogy Horthy Miklósnál megosztóbb politikusoknak is vannak szobrai Budapesten.
Például?
Horn Gyula mindenképpen. Szabó Ervinről könyvtárhálózatot, Göncz Árpádról városrészt neveztek el, miközben a Szent István parkba tervezett Szent István-szobrot nem állíthatták fel. Szeretném azonban leszögezni, a demokráciában el kell fogadni a másik oldal elfogultságát is. Jó lenne, ha ez nem csupán a jobb-, de a baloldalon is így lenne.
Akkor van helye Budapesten Horn Gyula-szobornak, s lenne helye Horthy Miklós-szobornak is?
Hát, Horn Gyulának nincs helye, de erre a kérdésre térjünk vissza száz év múlva.
És a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnek?
Annak sincs. Így, hogy szovjet, pláne. Ez az időszak nem felszabadulást, diktatúrát hozott ránk, amely elképesztő károkat okozott Magyarországnak. Ugyanakkor nem lehet eltagadni az orosz államtól sem azt a jogot, hogy hősi halottjaira emlékezzen még egy olyan városban is, amiről azt gondolják: felszabadították. A háborús emlékművek idehaza valamiért mindig tragikus sorsot járnak be. Például a tizenkettedik kerületi Turul-szobor.
Nyitóképen: Grundtner András, a Mi Hazánk Mozgalom főpolgármester-jelöltje beszédet mond a párt megemlékezésén a budapesti Corvin közben az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján (Forrás: MTI/Szigerváry Zsolt)
Ezt is ajánljuk a témában
Nem kímélte a jelenlegi főpolgármestert Brenner Koloman, ki a kormánypártoknak is odaszúrt. A Jobbik-Konzervatívok jelöltje kipucolná a Városházát, referendumot tartana a Lánchíd forgalmi rendjéről, de maradtak még kérdőjelek. Nem egy.
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
A főpolgármester arra kéri az autósokat, inkább tömegközlekedéssel menjenek pénteken.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Szentkirályi Alexandra bemutatta Budapest ötéves „drogstratégiájának” egyes részleteit.
Előbbi ugyanis azt ígérte a kampányban, hogy nem fog DK-hoz köthető személyeket támogatni, míg Vitézy Dávid azokat fideszeseket csapja arcul, akik rá szavaztak az óbaloldal leváltása érdekében.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
