Erre figyeljen, ha érinti a minimálbér és a garantált bérminimum emelése
Megjelent a Magyar Közlönyben a legkisebb bérek emeléséről szóló kormányrendelet.
Kezdetét vették a bértárgyalások a legnagyobb állami közszolgálató vállalatnál, a MÁV-Volán Csoportnál. A munkavállalók jövőre ismét reálbér-növekedést szeretnének elérni, ami azért is fontos, mert rohamosan apad az alkalmazotti létszám, ami idővel veszélyeztetheti a tervezett fejlesztések kivitelezését.
Egyelőre a munkavállalói oldal ajánlatával kezdetüket vették a bértárgyalások a MÁV-Volán Csoportnál. Magyarország legtöbb munkavállalóját foglalkoztató állami közszolgáltató vállalatánál a szakszervezetek többsége általánosan 15 százalékos béremelést szeretne elérni 2024-től – tájékoztatta a Mandinert Buzásné Putz Erzsébet.
Ezt is ajánljuk a témában
Megjelent a Magyar Közlönyben a legkisebb bérek emeléséről szóló kormányrendelet.
A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke elmondta: a cégcsoport egyelőre nem tett ajánlatot a bérfejlesztésre, erre ugyanakkor hamarosan sor kell, hogy kerüljön, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás megkötése után hagyományosan el szoktak indulni az érdemi tárgyalások az állami cégeknél is.
A szakszervezeti vezető a részletekkel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) aláírt egyezség tartalmaz bérajánlást is. Ebben azt kérik az állami cégektől és a versenyszféra vállalataitól is, hogy az inflációt meghaladó mértékben emeljék a fizetéseket 2024-ben, ezzel reálértékben is növelve a fizetéseket.
Buzásné Putz Erzsébet figyelmeztetett arra is: 2023 elején a MÁV-Volán munkavállalói nem százalékos mértékben meghatározott bérfejlesztésben részesültek, hanem fejenként bruttó 53 ezer forintos béremelést kaptak. Ez összességében – az inflációt figyelembe véve – azoknak az általában alacsonyabb keresetű munkavállalóknak jelentett reálbér-növekedést, vagy legalább inflációkövető bérrendezést, akik keresetük egy jelentős részélt pótlékok formájában kapják meg.
Azok a munkavállalók ugyanakkor, akiknek az alapbéren felül nem, vagy csak kis összegű kiegészítés jár, reálbér-veszteséget szenvedtek el.
Ez igaz a középvezetőkre, vagy az adminisztratív munkakörökben dolgozókra. Összességében a magasabb keresetűek fizetésének vásárlóereje csökkent a legnagyobb mértékben – részltetezte.
„A reálértékben is érzékelhető béremelés kulcskérdés az idei bértárgyalásokon, mivel mind a vasútnál, mind a Volánnál rendkívül magas a munkavállalók korfája” – értékelte a helyzetet az MTSZSZ vezetője.
„Ez azt jelenti, hogy a következő években sokan mennek nyugdíjba, a kilépő munkavállalók számától viszont jelentősen elmarad az új belépők száma. Kiemelten igaz ez a magasabb tudást igénylő, jellemzően mérnök munkakörökre.
Az ő munkájuk – a többi munkavállalóhoz hasonlóan – elengedhetetlen
nem csak a közszolgáltatás napi működésének szempontjából, hanem a következő évekre tervezett beruházásokhoz, fejlesztésekhez” – részletezte. Mint hozzátette: „E nélkül a tudás nélkül nem lehet megvalósítani a kitűzött fejlesztési célokat, miközben a fiataloknak csak akkor tudjuk vonzóvá tenni ezeket a munkaköröket, ha legalább a piaci konkurenciával azonos fizetéseket tudjuk nekik garantálni.”
Buzásné Putz Erzsébet a Mandiner kérdésére kitért arra is: a hosszú távon tervezett bérreformnak, vagyis az ágazati bérminimum-rendszer bevezetésének a MÁV-Volánnál nincs akadálya, ugyanis a középszintű érdekegyeztetés feltételei mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon adottak. Ezeknek a tárgyalásoknak ugyanakkor előfeltétele, hogy az elkövetkező évek változásairól és ezek részleteiről megállapodjon a VKF. Így az idei tárgyalásokon a legfontosabb cél, hogy a jövő évre sikerüljön megállapodni a vásárlóerőben is érzékelhető béremelésekről.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
***