Zöld számok és erős gyökerek: a magyar bérnövekedés háttere

Az elmúlt nagyjából egy hónapban a Facebook posztjaim közül az egyik legnagyobb érdeklődést és párbeszédet a 2020 és 2024 közötti bérnövekedésről szóló írásom váltotta ki. Bár sokak szubjektív értékítélete szerint egyes bolti árak ennél jobban nőttek, ám tény, hogy az átlag magyar összes költsége messze nem növekedett annyit, mint a bére egyetlen vármegyében sem (utóbbit mutatja az 1. ábra).  

A térkép világosan megmutatja, hogy 2020 és 2024 között a nettó átlagkeresetek minden vármegyében nagyot ugrottak, ám a legnagyobb bővülést a keleti vármegyék dolgozói esetében mérték. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Nógrád munkavállalói jellemzően jelentősen nagyobb összeget kapnak minden hónapban, mint 5 évvel ezelőtt.  

A ginkgók, amelyek túléltek egy atombombát

1945 augusztusában, amikor Hirosimára ledobták az atombombát, az epicentrum környékén a növényzet szinte teljesen elpusztult. A hőhullám és a lökéshullám percek alatt tarolta le a várost. És mégis, több ginkgo biloba fa túlélte ezt a poklot. Törzsük megégett, ágaik letörtek, de hónapokkal később friss zöld hajtások jelentek meg rajtuk.

Ezeket a fákat Japánban „Hibakujumoku”-nak, azaz atombombát túlélő fáknak nevezik. Többségükben azóta is életben vannak, ezáltal a természet ellenálló erejének és az újjászületésnek szimbólumai lettek. Ma is több száz ilyen ginkgo áll Hirosimában, gondosan védve. Történetük azt üzeni nekünk, hogyha a gyökér erős, még a legpusztítóbb vihar után is lehet újrakezdeni.

Debrecen mélyre fúró gyökere

Hajdú-Bihar sikere mögött nem csak friss lomb található. A gyökérzet egyik vastag ága a Debreceni Egyetem, nagyjából 20 ezer hallgatójával és több ezer nemzetközi diákjával a régió egyik fontos tudásközpontja. De egy erős fának új ágak is kellenek.  

A BMW debreceni innovációja, az iFactory 2025-ben kezdi a Neue Klasse gyártását. Ez a projekt egy 2 milliárd eurós fejlesztést hozott a térségbe. Ehhez társul a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártójának, a CATL-nek 7 milliárd eurós, 100 GWh-s kapacitású beruházása. A kampusz melletti Innovációs Park pedig azt szolgálja, hogy az egyetemi labor és az üzemcsarnok között élő kapcsolat legyen.

A kapacitásrobbanás mellé természetesen folyamatos mérnök- és technikusutánpótlás kell. Hogy Debrecen a jövőben is zölden világítson a térképen, ahhoz szükséges lesz majd az egyetemi kínálat bővítése, valamint a helyi duális képzés mélyítése és szélesítése.

A gondoskodás szerepe

Hirosima túlélő fáit nem csak a természet ereje mentette meg- Gondos emberek öntözték, metszették, védték őket az évtizedek során. Így működik a regionális felzárkózás is. A bérnövekedés a lomb, de a gyökér a mindennapi szakmai rutin, a szakképzés fejlesztése, az erős beruházásvonzó képesség.

Szabolcs-Szatmár-Bereg, a játéknagyhatalom

Nyíregyháza ma már nem csak Állatkertjéről, a matematika-oktatásban felmutatott erős teljesítményéről és fürdőiről híres. 

A helyi bérnövekedés gyökerét itt a magas automatizáltságú, minőségkritikus műanyag- és logisztikai tudás adja. A helyi egyetem nemzetközi programokkal, nyári egyetemmel és gyakorlati fókuszú képzésekkel köti össze a fiatalokat a térség vállalataival.

Amin a jövőben még érdemes lesz dolgozni, az a feldolgozóipari beszállítói háló sűrítése. Az erős törzs, azaz a LEGO mellett kell még több KKV-hajtás is, hogy stabilizálják az üzleti ökoszisztémát.

Baranya tudásgyökere

Pécs közel hétszáz éves egyetemi város. A PTE orvosi karán Szentágothai Kutatóközpont, 3D-nyomtatási központ és több fontos tudásközpont működik. A klinikai kutatások, orvostechnikai prototípusok és a mérnök-orvos együttműködés azt jelenti, hogy a bérnövekedés mögött valódi hozzáadott érték van.

Pécsnek a jövőben a tudás innovációvá transzformálására lesz érdemes fordítania a figyelmét. A kutatási infrastruktúra kiemelkedő, de a spin-off-ok száma, illetve a vállalati együttműködések mélysége tekintetében még van hova fejlődnie.

Nógrád élő, sokágú gyökérzete

Salgótarján és környéke ritkán szerepel a gazdasági újságok a címlapjain. Ám mégis sokat tanulhatunk ettől a régiótól is. A vármegye vállalatainak 40 százaléka végzett innovációs tevékenységet az elmúlt években. Különösen erősek voltak ezen a területen az ipari és exportáló cégek. A gumipari-műanyagipari tudás több évtizedes, és a szakképzési centrum 6,2 milliárd forintos korszerűsítése is komoly szerepet játszott az erős bérnövekedésben.

Az országos kontextus

A magyar gazdasági teljesítmény nagy koncentrációban Budapesten és Pest vármegyében születik. A felzárkózó megyék akkor tudnak tartósan zöldek maradni, ha a bérnövekedést termelékenységi és tudásgyökerek táplálják. A munkavállalók helyzete tartósan csak ott tud javulni, ahol a friss beruházások, a nemzetközi zászlóshajók, a hazai KKV-k, valamint a kutatás és a szakképzés fejlesztése összeérnek.

A ginkgó és a térkép

A hirosimai ginkgók nemcsak azért élnek ma is, mert erős volt a gyökerük, hanem mert emberek hittek bennük, és évtizedeken át gondozták őket. A mai magyar bér-térkép is ilyen. A zöld lomb szép, de akkor lesz belőle erdő, ha a gyökérzet (egyetemek, szakképzés, kutatás, beszállítói háló, nagy- és kisvállalati együttműködés) erős.

A tartós jólét minden esetben a gyökérzettől függ. Ha erősítjük Debrecen tudás- és ipari gyökereit, ha Nyíregyházán sűrítjük a beszállítói hálót, ha Pécsen az egyetemi laborokból gyárkapuig vezetjük az ötleteket, és ha Nógrádban tovább fejlesztjük a duális képzést, akkor a következő térképen nemcsak zöldebb lesz a lomb, hanem vastagabb is a törzs.  

A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.

Nyitókép: A pécsi Szentágothai János Kutatóközpont laborja (Fotó: Ruprech Judit/MTI/MTVA)