Erre figyeljen, ha érinti a minimálbér és a garantált bérminimum emelése

2023. november 21. 19:20

Jövő hónaptól emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, előbbi bruttó 266 800 forintra, utóbbi 326 ezer forintra nő. Mutatjuk, az emeléssel kapcsolatban mire érdemes figyelniük az érintett munkavállalóknak.

2023. november 21. 19:20
Nagy Kristóf

Megjelent a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A kötelező legkisebb bérek nem januárban, hanem már decemberben emelkednek.

A minimálbér

  • havi összege bruttó 266 800 forint, nettó 177 422 forint,
  • heti összege bruttó 61 340 forint, nettó 40 791 forint,
  • napi összege bruttó 12 270 forint, nettó 8160 forint,
  • óránként bruttó 1534 forint, nettó 1020 forint lesz december elsejétől, kedvezmények nélkül számolva.

A garantált bérminimum

  • havi összege bruttó 326 000 forint, nettó 216 790 forint,
  • heti összege bruttó 74 950 forint, nettó 49 892 forint,
  • napi összege bruttó 14 990 forint, nettó 9968 forint,
  • óránként bruttó 1874 forint, nettó 1246 forint lesz december elsejétől, kedvezmények nélkül számolva.

„Az érintetteknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével az alapbérük nő. Az a munkáltató, amelyik decembertől nem hajtja végre a kormányrendeletben előírtak alapján a béremelést, jogellenesen jár el” – hangsúlyozta a Mandinernek Szabó Imre Szilárd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, munkajogász a legkisebb keresetek emelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalók közül kiemelte emellett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése esetén 

automatikusan módosul a munkavállaló alapbére akkor is, ha a munkaszerződés módosítására nem kerül sor. A munkáltató köteles az új kormányrendeletben megállapított minimálbér vagy garantált bérminimum összegét megfizetni, attól függetlenül, hogy ezt kedvezőnek vagy éppen kedvezőtlennek tartja.

– emelte ki Szabó Imre Szilárd. A munkaszerződés módosítását – az alapbér változása miatt – egyébként írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen szerepel benne és nem az, hogy a mindenkori minimálbér, vagy garantált bérminimum. A decembertől emelkedő összeg azt jelenti, hogy a január 10-ig esedékes fizetések már a megemelt bér alapján lesznek kifizetve a munkavállalóknak.

Ezt is ajánljuk a témában

Garantált bérminimumot keres? Erre nagyon figyeljen!

Nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozókat érinti a decemberi emelés. 

Ha valaki most bruttó 300 ezer forint alapbért kap, de a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor az ő fizetését is meg kell emelni legalább a garantált bérminimum összegéig, vagyis decembertől 326 ezer forintra. Ha nem középfokú végzettséghez kötött az adott munkakör betöltése, akkor nem kötelessége a munkáltatónak korrigálni az alapbért, mivel az a továbbiakban is meghaladja a minimálbér összegét.

Ugyanez igaz a minimálbérre is: aki a minimálbér jelenlegi összegénél többet kap, de a decembertől megemelt összeget nem éri el, annak is emelni kell a fizetését legalább akkora mértékben, hogy elérje az új kötelező legkisebb kereset összegét.

Ezt is ajánljuk a témában

Hova fordulhat, akinél elmarad a béremelés?

Az ügyvezető alelnök arra is figyelmeztetett, ha a munkáltató decembertől nem hajtja végre a korrekciót, vagyis 

ha a januárban kézhez kapott összeg az érintetteknél megegyezik a decemberben vagy novemberben átutalt alapbér összegével, akkor a munkáltató törvénysértő módon jár el. 

Ebben az esetben a munkavállalók a szakszervezethez fordulhatnak, amennyiben működik a munkahelyükön érdekképviselet. 

Azokat a munkavállalókat is érinti a minimálbér és a bérminimum emelése, akik most többet, de decembertől már kevesebbet keresnének a kötelező legkisebb béreknél. Fotó: Getty Images

Ha nem, akkor is lehetőségük van a foglalkozás-felügyeleti hatósághoz – korábbi nevén munkaügyi hatósághoz – fordulni. A hatósági ellenőrzés ugyanis kiterjed a munkajogviszony kötelező tartalmi elemeire, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokra is. A munkavégzés helye vagy a székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál lehet bejelentést tenni a munkáltatóval szemben személyesen, írásban és telefonon is.

Szabó Imre Szilárd hozzátette: a jogellenesen ki nem fizetett munkabér munkajogi igénynek minősül, amelynek elévülési ideje – általános szabály szerint – három év. Ez azt jelenti, hogy egy munkaügyi perben ennyi idejük van az érintetteknek érvényesíteni jogszerű igényüket a munkáltatóval szemben.

Nyitókép: Getty Images

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mandiner444hu
2023. november 21. 20:11
Figyelem! Magyar Posta mint legnagyobb állami vállalat pusztán CSAK 3% béremelést ad a dolgozóknak.
Zsolt75
2023. november 21. 19:51
Én már csak klárában reménykedem, hogy adómentes lesz (;))!
Akitlosz
2023. november 21. 19:36
"A munkaszerződés módosítását – az alapbér változása miatt – egyébként írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen szerepel benne. " Mi az, hogy ha? Már megint egy fogalmatlan írta a cikket. A munkaszerződésben KÖTELEZŐ megállapodni az alapbérben. MT. 45. § (1) .
johannluipigus
2023. november 21. 19:25
No hadd lássam.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik